A direktor nem fél a közönségbarát daraboktól. Az Új Színházat február 1-jétől igazgató Dörner György a rendszerváltásról szóló színdarabok hiányáról, a közönségvonzó és művészileg értékes előadásokról, a Galkó Balázs-ügyről és a teátrum hétfői zenés estjeiről beszélt a Magyar Hírlapnak. Mátyás királyról szóló drámán, kamaraoperai előadásokon gondolkozik és drámapályázatot írna ki, amelyen a jelentkezők feldolgoznák, mi történt „királyi szinten” a rendszerváltás óta. Úgy véli ugyanis, azt tudjuk, „odalent” mi zajlott, rengeteg mű született a kilátástalanságról, csőlakóvá válásról, nyomorról, de hogy „odafent” mi történt, az kevésbé látszik.
Dörner szerint a közönségvonzó és a jó előadás fogalmának nem kellene elválnia egymástól. Azt kell nézni, mi mozgatja földi létünket, a jó és a rossz közötti harc minden valamirevaló művész alapvetése. A kinevezését követő viharok az igazgatót nem foglalkoztatják, az sokkal inkább, milyen lesz az első premierük, Kodolányi János Földindulása március 23-án. „Minden más csak tapéta. A lényeg a színházban mindig az előadás és a néző.”
Az igazgató azt mondja, soha nem mondta, hogy „itt mostantól csupa olyan ember lesz a társulat tagja, aki hisz Istenben”. Dörnernek eddig egy színész jelezte szóban, hogy távozik, írásban még egy sem. Nem akar elküldeni senkit. Az előzetes információk arról szóltak, hogy az egész társulat feláll, ám sokkal jobb a helyzet e tekintetben, mint gondolták.
Az interjú előtt egy nappal a főpolgármester egy német lapnak azt mondta: nem engedi, hogy az Új Színház az antiszemitizmusnak vagy a szélsőségesség más formáinak teret adjon. Ennek legcsekélyebb jelét is figyelmeztetéssel szankcionálja és “második figyelmeztetés nem lesz”, helyette olyan reakció következik, amely “egész Európát meggyőzi”.
