Belföld

Pozsgai Zsolt: nem kell Gyurcsányról darabot írni

Kustánczi Norbert
Kustánczi Norbert

f.sz., p.n.d.. 2012. 02. 04. 16:20

Az Új Színház új főrendezője megmérgezett bizalomról, Dörnerről és Csurkáról, fasizmusról és liberalizmusról, ízlésről, stílusról és egy meg nem valósuló Gyurcsány-darabról. Interjúnk Csurka István halála előtt készült.

Korábban a témában:

Hangos nácizással és zsidózással indult az Új Színház igazgatóváltása. Az épület előtt több százan demonstráltak február elsején, ki Dörner György ellen, ki mellette. A színházat 13 év után elhagyó Márta István szerint politikai és nem szakmai döntést hozott a főváros, amikor a Jobbik-szimpatizáns Dörnert nevezték ki a teátrum élére. A döntés ellen művészek és civilek is tiltakoztak, néhány szerző pedig letiltatta műveit. A vádaskodások és személyeskedések mellett az átadás-átvétel katonás rendben zajlott. Tanulságok nélküli interjúnkban az Új Színház második emberét faggatjuk. Pozsgai Zsolt főrendezővel pénteken találkoztunk a színházi büfében.

Pozsgai Zsolt (pozsgai)
Fotók: Berecz Valter

Csütörtökön volt az első hivatalos társulati ülés az Új Színházban. Azt nyilatkozta, hogy „jó hangulatban” telt. Ez mit jelent?

Dörner György egy nagyon visszafogott, szép és őszinte beszédet tartott, előtárta a probléma lényegét. Itt két rendkívül bizalmatlan csapat áll egymással szemben: az elmúlt hónapok történésein megedződött vezetőség illetve a társulat. A bizalmat, melynek léteznie kéne, mérgezték. Ezt helyre kell valahogy állítani.

Hogyan?

Munkával. Sajnos eddig nem tisztázhattuk egymás közt a viszonyainkat. Erre nem volt lehetőség. Nem volt lehetőség arra, hogy személyesen találkozzunk az emberekkel és személyesen informáljuk őket arról, hogy mi lesz itt.

A színház exigazgatója, Márta István korábban elmesélte, milyen katonás rendben zajlik az átadás-átvétel. Előzetes bejelentkezéssel, megfelelő indokkal engedte csak a belépést Önöknek. Tilos volt a próbákra bemenniük vagy a társalgóba. Azt mondta, ezt a színészek kérték.

A fő probléma nem az, hogy nem tudtunk beszélni a színészekkel. Még arra sem volt lehetőségünk, hogy a váltás utáni folyamatokat együtt továbbgondoljuk. Sok minden van, amit elő kellett volna készíteni.

Márta azt mondta, hogy az átadás-átvételről Dörner Györggyel együtt egyeztetett az alpolgármesternél. Itt elvileg arról is szó esett, hogy ki, mikor jöhet be a színházba.

Igen, 24 órával előbb kellett időpontot kérnünk. Ilyenkor azonban a színház próbatábláján megjelent egy sárga papír, amin az igazgató utasításba adta, hogy ki maradhat a színházban, amikor Dörner György és én bejövünk. Amikor az egyik portáshölgy véletlenül a büféig beengedett bennünket, fegyelmit kapott…

Pozsgai (pozsgai)
“Sok minden van, amit elő kellett volna készíteni”

Nehéz volt tehát egyeztetni. Ezért szerepelnek olyan kevesen a mostani Új Színházas színészek közül az első Dörner-féle bemutatóban, Kodolányi János „Földindulás” című darabjában. Ez jelzésértékű?

Nem csak jelzésértékű. Mivel hivatalosan nem tudtunk programot egyeztetni márciusra, ezért csak az ismereteink alapján rendelkezésre álló színészeket tudtuk betenni a darabba. Ez az egyik. A másik: a színház főművészei közül hatan már el voltak kötelezve más színházakba. A harmadik pedig: szerettem volna, hogy lássa a társulat, kikkel fognak majd feltehetőleg dolgozni.

A társulat jelenlegi tagjai közül eddig két színészről tudjuk, hogy biztosan elmegy: Pokorny Lia és Gáspár Sándor. Ők itt voltak csütörtökön?

Nem voltak itt. Gáspár Sándort nem értem. Dolgoztam már vele, rendeztem, kiváló viszonyban voltunk. Az, hogy most kezet sem fog és úgy kerüli az embert, mintha fertőző beteg lenne – nem értem. Dörner Györggyel ugyanígy viselkedik, akivel korábban a legjobb cimborák voltak. Pokorny Lia egy másik eset: a szimpatikusabb. Ő úgy kritizálta az új vezetést, hogy hivatalosan is felmondott. Gáspár Sándor viszont elvárja, hogy a szerződése végéig kapja a fizetését, miközben kimondta, hogy ezzel a csapattal nem szeretne együtt dolgozni.

Vele egyébként az átadás-átvétel óta nem is találkoztak?

Egy sértő megjegyzést odavetett Dörner Györgynek, de ennyi. De erről nem szeretnék beszélni, ez a kettejük ügye.

Elég hangosra sikerült február elseje, az igazgatóváltás napja. Több szervezet is demonstrált a színház előtt: antifasiszták, gárdisták, betyársereg satöbbi. Ön itt volt?

Nem. Előtte felvettem a kapcsolatot a tüntetőkkel. Próbáltam nekik elmondani, hogy ennek így nincs értelme. Február elsejével megtörtént egy kinevezés, ez ellen tüntetni felesleges. Nagyon veszélyes azt mondani egy színház előtt, hogy itt antifasiszta tüntetés van, mert bent fasiszták vannak.

Pozsgai (pozsgai)
“Itt nem a liberalizmusról van szó”

Azért Dörner Györgyről tudni lehet, hogy ha nem is fasiszta, de legalábbis liberalizmusellenes.

Attól még senki sem kell börtönbe csukni. Itt nem a liberalizmusról van szó. Az kit érdekel? Ilyen alapon Csurka István sem tudott volna dolgozni a 60-as, 70-es években. Akkor senkit nem érdekelt, hogy ki a zsidó, ki hova tartozik és amúgy mit csinál. Csurka műveit zsidó rendezők és színészek vitték sikerre és ez őt nem érdekelte. Itt nem a zsidóságról vagy az 1944-45-ös állapotokról van szó. Itt arról van szó, hogy van egy kör, amely egy bizonyos fajta színházi ízlést és stílust terrorként értelmez. Ők tehát terroristák. Mi pedig a demokráciáért küzdünk. A szellemi demokráciáért. Ennek a küzdelemnek része most ez a színház.

Csurka István legújabb, „A hatodik koporsó” című Trianonról szóló művét ősszel mutatják be az Új Színházban. Abban – legalábbis az én olvasatomban – vannak zsidóságellenes gondolatok.

„A hatodik koporsó”-ban én azt látom, hogy Csurka feldolgozott egy történelmi eseményt a maga történelmi valójában. Egy dráma az egy kotta. Hogy ezt a kottát milyen zenekar, miként zenésíti meg, kérdés. „A hatodik koporsó” rendezője pályázat során dől majd el. Hogy ő melyik vonalat fogja felerősíteni vagy tompítani, nem tudom.

Vannak tehát a darabban antiszemita gondolatok, amiket fel lehet erősíteni?

Szerintem nincsenek. Történelmi tények vannak. Ám ha mégis úgy gondoljuk majd, hogy van benne valami, ami sérthet bizonyos érdekeket, akkor ezt a rendező a megfelelő módon kezelni fogja.

Végülis milyen szerepet tölt majd be Csurka István a színház életében?

Munkajogi értelemben semmilyet. Az igazgatónak és a művészeti vezetőnek emberi és szakmai értelemben barátja, szeretett mestere, ezt egyikünk sem fogja megtagadni.

Akkor miért olvastak fel tőle egy levelet a legelső társulati ülésen?

Mert írt egy levelet a társulatnak. Annak a társulatnak, ahol játszani fogják a darabját.

Mások nem írtak levelet? Miért pont Csurka levelét olvasták fel?

Dörner György korábban deklarálta, hogy Csurka Istvánra barátként és egyfajta szellemi vezetőként gondol. Ismétlem, ezt ő sohasem tagadta meg és én sem. Igenis barátunk. Ha most élne Kodolányi János, akkor az ő levelét is felolvasnák.

pozsgai (pozsga)
“Ez egy óriási felelősség”

A már említett Kodolányi-darab bemutatója kapcsán azt nyilatkozta, hogy új stílust szeretnének behozni az Új Színházba. Ez mit jelent?

Amit mi elképzeltünk, az homlokegyenest eltér a színház jelenlegi stílusától.

Azaz?

Megpróbálunk emberi hangon embereket megszólaltatni. Volt egy olyan fővárosi törekvés, hogy teremtsünk helyet azoknak a műveknek, melyek a 70-es, 80-as években népszerűek voltak. Ez egy óriási felelősség. Bizonyos szerzők a színházak műsoráról örökérvényűen eltűnni látszanak.

És mi lesz a régi repertoárdarabokkal?

Ebben az ügyben népítélet születik – ezt mondta Dörner György is. Lekerül a műsorról, amit nem néznek. Jelenleg köztes időszakban vagyunk. A közönség egy része, aki most kifejezetten az új vezetés miatt keresi a színházat, egyelőre azt látja, hogy még a régi előadások mennek. A törzsközönség ellenben bizalmatlan lett. Most még nehéz: van olyan előadás, amire csak 40 jegy kelt el.

Bevétel azonban kell. Elég néző lesz kíváncsi a megváltozott programra?

Bízom benne, hogy van olyan közönség Budapesten is, aki nem kódolt rendszeren keresztül akar megfejteni egy előadást, hanem magát a művet nézi.

Ez mit jelent?

Mondok egy példát. Az Új Színházban megy egy darab Assisi Szent Ferenc életéről. Egy nagyon szép darab. A rendező ezt fogta és egy részét áthelyezte egy mai magyar valóságshow-ba, ahol A. Ferenc – így hívják – a valóságshow szereplője. Ez egy kód. A nézőnek ezen keresztül kell értelmeznie a darabot. Lehet, hogy ez nem kell és elég az író kódja. Ez nem azt jelenti, hogy konzervatívok leszünk, és hatvanas-hetvenes évek színházi stílusát láthatjuk majd a színpadon. Itt senki sem hülye.

Pozsgai (pozsgai)
“Itt senki sem hülye”

Csurkán kívül lesznek más kortárs darabok?

Nagyon szeretném. Olyanokat szeretnék, melyek valamilyen szinten ezeket az értékeket képviselik.

Például egy darabot Gyurcsány Ferencről? Még októberben nyilatkozta azt – az akkor még intendánsnak gondolt – Csurka István, hogy aktuális témákra kellene drámapályázatot kiírni. Szerinte például a volt miniszterelnök történetét is meg lehetne „zenésíteni”. Lesz ilyen?

Amikor Dörner György kinevezése megtörtént, sok minden elhangzott. Sok lelkesedéből kimondott dolog. Ezeknek viszont csupán addig van létjogosultságuk, amíg szembe nem nézünk a gyakorlati helyzettel. Például egy színház mindennapi életével. Akkor rájövünk, hogy egy csomó minden, ami a kezdeti lelkesedés miatt kimondatott, értelmetlen. Nem kell Gyurcsány Ferencről darabot írni. Szerintem. Miért kéne? Történt már olyan, hogy össze akart fogni a színházi világ és mindenki be akarta mutatni az „Állítsátok meg Arturo UI!”-t, mert akkor azt mondták, hogy Arturo UI az Gyurcsány Ferenc. Most meg azt mondja pár tüntető, hogy Dörner György. Az a több száz ember, aki a legutóbbi békemeneten megtapsolta, és ismeretlenül is megölelte Dörnert, és jó munkát kívánt neki – az a másik vélemény. Mondtam, gondolati demokrácia van. És ez jó így.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Thromboembol in blood vessel. Clot formation, 3D illustration
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.