A hazai bankok abban reménykednek, hogy problémák nélkül és olcsón ússzák meg az európai valutacserét. Ügyfeleiknek is azt ígérik: aki figyel, nem veszít a bolton.
A történelemben példátlan vállalkozásra készül 12 uniós ország, amikor 2002. január elsején közös pénzt vezet be: a virtuálisan három éve már létező eurót. A művelet sikere egyelőre kérdéses; sokan káosztól tartanak, s egyes szakmai szervezetek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a kisvállalkozások az euró megjelenését követően képtelenek lesznek üzleti tevékenységet folytatni.
Nem fog kibújni a bőréből az SZDSZ - mondja Kuncze Gábor, a szabad demokraták új elnöke. Szerinte van akkora bázisa az őszinte beszédnek, amely bejuttatja a pártot a parlamentbe.
A fejéről a talpára állítaná a Széchenyi-tervet a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, aki adócsökkentés révén több pénzt hagyna a vállalatoknál a fejlesztésekre. Medgyessy Péter szerint a kormánynak rossz a ritmusérzéke: késtek a forint árfolyamsávjának kiszélesítésével, késlekedtek az állami nyugdíjrendszer korszerűsítésével és elszalasztották a privatizációs lehetőségeket.
Túl van a ciklus háromnegyedén az Orbán-kormány, amely összességében kedvező gazdasági helyzetben vághat neki a választási évnek. A tervezetthez képest komoly negatív eltérést ma csak az inflációs ráta mutat, ám a Fidesz vezette koalíció fiskális fegyelme lazulni látszik. A kormány gazdaságpolitikájának legnagyobb kritikáját - és egyben legnagyobb dicséretét - visszafogottsága váltotta ki: semmilyen komoly intézkedés nem fűzhető a nevéhez.
Újra módosulnak az adónyomozók tevékenységét meghatározó szabályok. Eközben az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, törvényesen jött-e létre ezen szervezet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: politikájában az inflációs célkitűzés követésére tér át. Reményei szerint két évvel az uniós csatlakozás után búcsút mondhatunk a forintnak, és jöhet az euró. De elég elszánt lesz-e a pénzromlás elleni harcban?