A szerdai nap történéseiről itt olvashat.
Meghiúsítottak egy krími orosz létesítmények elleni ukrán támadást – közölte az orosz védelmi minisztérium csütörtökön. A közlemény szerint tíz ukrán rakétát semmisítettek meg a félsziget felett.
(The Guardian)
Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Tanács jövő szerdán Brüsszelben. A találkozó célja, hogy kitalálják, hogyan reagáljanak a mostanában Ukrajnában végrehajtott heves orosz légitámadásokra. Ezeknek a támadásoknak számos civil áldozata és sebesültje volt.
Az észak-atlanti katonai szövetség szóvivője a találkozóról azt mondta: Jens Stoltenberg főtitkár nagyköveti szintű értekezletet hívott össze Ukrajna kérésére.
A NATO-tagországok hatékony légvédelmi rendszereket szállítottak Ukrajnának, és eltökéltek abban, hogy tovább segítsék Kijevet
– ismertette a szövetség álláspontját a szóvivő.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében csütörtökön azt írta, hogy a tanácskozás egyik központi témája az ukrán légvédelmi képességek megerősítése lesz.
Ez az euroatlanti egység fontos jele szemben az orosz terror növekedésével
– tette hozzá.
A NATO-Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy szorosabbá tegyék a szövetség és Kijev közötti együttműködést.
(MTI)
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt a rendeletet, amelynek alapján orosz állampolgárságot kaphatnak azok a külföldiek, akik az ukrajnai háború alatt szerződést kötnek az orosz hadsereggel – írja az MTI az ország hivatalos információs oldalán közzétett dokumentum alapján.
A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi okokból nyugdíjba vonult, illetve az orosz fegyveres erőkkel kötött szerződésüket már teljesített külföldiek is orosz állampolgárságért folyamodjanak. A katonák mellett családtagjaik is igényelhetnek orosz útlevelet.
Putyin december 14-i sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy naponta körülbelül 1500 ember írt alá szerződést a hadsereggel, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev pedig arról beszélt december végén, hogy 2023-ban félmillió ember jelentkezett szerződés alapján az orosz seregbe. A fegyveres erők jelentése szerint jelenleg összesen 640 ezren szolgálnak szerződésesként.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) ellenőrei számára megtagadták a belépést az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai, zaporizzsjai atomerőmű egyes részeibe, továbbá a létesítmény 2024-es karbantartási tervét sem kapták még meg – közölte a bécsi székhelyű NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi.
Az erőmű felügyelői két hete nem léphetnek be az első, a második és a hatodik reaktor főcsarnokába – jelentette ki Grossi az ügynökség honlapján olvasható közlemény szerint.
Ez az első alkalom, hogy a NAÜ szakértői nem kaptak hozzáférést egy leállt egység reaktorcsarnokához
– közölte Grossi, hozzátéve: itt található a reaktormag és a kiégett fűtőegység. „A csapat továbbra is kérni fogja a hozzáférést” – mondta.
A délkelet-ukrajnai erőmű turbinacsarnokaiba is korlátozták az ellenőrök belépését – emelte ki Grossi.
Aláhúzta: az erőmű üzemeltetői lépéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a létesítmény tartalék áramellátását arra az esetre, ha a fő külső vezeték nem használható, mint ahogy már többször előfordult.
A fő áramforrás elvesztése aggodalomra adott okot, mivel az erőműnek áramra van szüksége a reaktorok hűtéséhez, még akkor is, ha leállítják azokat.
Grossi azt is közölte, hogy a NAÜ már igényelte a 2024-es karbantartási ütemtervet az erőmű üzemeltetőitől, azonban ezt még nem nyújtották be.
A NAÜ vezetője az Ukrajna elleni orosz háború közel két évvel ezelőtti kezdete óta háromszor személyesen is járt az üzemben. Számos alkalommal felszólította a feleket, hogy vessenek véget a harcoknak a létesítmény környékén annak érdekében, hogy elkerüljék a katasztrófát.
Az ENSZ-illetékes közölte, hogy a NAÜ munkatársai figyelemmel kísérik a biztonsági előírások betartását Ukrajna másik három működő atomerőművében is.
A zaporizzsjai üzemet a háború kitörését követő napokban foglalták el az orosz erők. Mindkét fél rendszeresen a másikat vádolja az üzem körüli tüzérségi támadások miatt. A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, bár hat reaktora jelenleg nem termel áramot.
Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke csütörtökön a Telegram közösségi oldalon azt írta:
feltételezése szerint Oroszország igyekszik titokban tartani a nemzetközi megfigyelők előtt, hogy pontosan mi folyik az erőműben.
Hozzátette, hogy Ukrajna atombiztonsága csak akkor garantálható, ha az orosz erők elhagyják a nukleáris létesítményt és környékét.
(MTI)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Zelenszkij kormánya nem fog békét kötni.
Az orosz nagykövetség tweetjében idézik az orosz külügyminisztert:
Ki kell jelentenünk, hogy Zelenszkij rezsimje nem hajlik a békére. Képviselői háborúban gondolkodnak és rendkívül agresszív retorikához folyamodnak.
– írta Lavrov.
FM Sergey #Lavrov:
We have to state that the regime of #Zelensky is not inclined to make peace.
Its representatives think in terms of war and resort to highly aggressive rhetoric.
There is no talk of ending hostilities.
Find out more: https://t.co/woYLAU2uFT pic.twitter.com/mJHI9LsbAE
— Russian Embassy, UK (@RussianEmbassy) January 4, 2024
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva. Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét
– válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna, hiszen az ilyen röppálya nagyon jelentős mértékben sérti a légteret.
(MTI)
December 12-én hackertámadás érte az egyik legnagyobb ukrán bankot és egy mobilszolgáltatót. A Kijivsztar ukrán távközlési szolgáltató elleni támadást 24 millió felhasználót érintett. Ez volt az egyik legsúlyosabb hackertámadás a közel két éve tartó háború alatt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat kibertámadás miatt indított büntetőeljárást.
Néhány héttel a támadás után Ukrajna kibervédelméért felelős vezetője a Reutersnek adott interjújában elmondta:
legkésőbb tavaly május óta lehettek jelen orosz hackerek a távközlési óriásvállalat rendszerében.
Illija Vitijuk, az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője elmondta: felmérhetetlen pusztítást okozott a támadás, amelynek a hírszerzés mellett a pszichés nyomásgyakorlás lehetett a célja. – Ez a kibertámadás komoly figyelmeztetés a teljes nyugati világ számára – mondta.
Vitijuk szerint komoly károkat szenvedett el a Kijivsztar, annak ellenére, hogy a távközlési szolgáltató egy tehetős magáncég, amely jelentős összegeket fektetett a kiberbiztonságba. Az interjúban elmondta, hogy több ezer virtuális szerver és számítógép veszett oda. „Valószínűleg ez az első olyan kibertámadás, amely teljesen lenullázott egy távközlési vállalatot” – mondta a kémfőnök.
Az oroszoknak vélhetően tavaly május óta volt bejárása a rendszerbe, amelyhez november környékén szerezhettek teljes hozzáférést.
A Kijivsztar szóvivője elmondta, hogy a vállalat szorosan együttműködik az ukrán hatóságokkal a támadás kivizsgálásában, és minden szükséges lépést megtesz a jövőbeli kockázatok kiküszöbölésére. – A vizsgálat során nem nyert igazolást, hogy a támadók személyes, előfizetői adatokhoz fértek volna hozzá – mondta.
Vitijuk azt is elmondta, hogy a decemberi leállás után további támadási kísérletek történtek azzal a céllal, hogy még nagyobb kárt okozzanak az üzemeltetőnek. – Szerencsére a drón- és rakétaelhárító rendszerek működését nem érintette komolyan a hackertámadás – tette hozzá.
(The Guardian)
