Új fegyvereket kaphat Ukrajna

Akár öt évig is eltarthat a Fekete-tenger, illetve az Azovi-tenger aknamentesítése: a tengeri összeköttetések és kereskedelmi útvonalak aknamentesítése becslések szerint 3-5 hónapot vehet igénybe, míg az átfogó aknamentesítési művelet 3-5 évet – közölte szerdán Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az aknamentesítési művelet még tervezési fázisban van, de a művelet főhadiszállását már létrehozták.

A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a konfliktus szereplői. December végén egy Panamában regisztrált gabonaszállító hajó legénységének két tagja sérült meg egy aknarobbanásban közel Ukrajna partjaihoz.

(MTI)

Norvégia két F-16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére – jelentette be szerdán a norvég kormány.

A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz

hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.

Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F-16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F-35-ös géppel vált fel.

Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F-16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó. A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében.

A két norvég F-16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezényelik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.

Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.

Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának. Hétfő óta a skandináv királyság azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére. Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.

(MTI)

230 ukrán hadifogoly térhetett vissza Ukrajnába az eddigi legnagyobb orosz-ukrán hadifogolycsere megállapodás keretében. Egy részük még az orosz invázió első hónapjaiban, Mariupol ostrománál esett fogságba. Kiril Budanov, az ukrán elhárítás főnöke is ott volt a hazatérő foglyok fogadásánál, ő megemlítette, hogy nagyon kemény tárgyalások után az Egyesült Arab Emirátusokban sikerült megállapodásra jutniuk a másik féllel.

Almost 230 Ukrainian soldiers and civilians were returned from Russian captivity. Soldiers, sergeants, officers. Soldiers of the Armed Forces, National Guard, Navy, Border Guards. A part of them defended Mariupol and Azovstal.

Welcome home! pic.twitter.com/BN4ZHleFH6

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) January 3, 2024

Több NATO-tagállam, közöttük Németország és Spanyolország szerződés írt alá maximum ezer Patriot légvédelmi rakéta vásárlásáról – jelentette be szerdán közleményben a NATO az MTI ismertetése szerint. Az észak-atlanti szövetség közölte: segítséget nyújt a tagállamoknak a rakéták beszerzésében, hogy hatékonyabban védelmezhessék területüket, miközben Oroszország Ukrajna ellen intéz légitámadásokat. Az 5,5 milliárd dollár értékű szerződés lehetővé teszi, hogy növeljék a manőverező robotrepülőgépek és a ballisztikus rakéták, valamint ellenséges repülőgépek ellen védelmet nyújtó rakéták európai gyártását.

A bejelentést üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. „A lőszergyártás növelése lényeges mind Ukrajna, mind a mi biztonságunk szempontjából” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának a városok és az ellátórendszerek védelmére. Ezek a szállítások részben kimerítették a készleteket, és az Egyesült Államok Japán és más országok segítségét kérte az újbóli feltöltéshez.

Míg tavaly télen inkább az infrastruktúrát ágyúzták az oroszok Ukrajnában, idén más célpontot találtak – írja a brit védelmi minisztérium szerdai bejegyzésében.

2023. december 29. óta Oroszország fokozta Ukrajna elleni nagy hatótávolságú csapásmérő műveleteinek intenzitását, erői az elmúlt hónapokban felhalmozott, levegőből indítható cirkálórakéták és ballisztikus rakéták készletének jelentős részét bevetették.

A közelmúltbeli csapások elsősorban Ukrajna védelmi iparát célozták. Ez ellentétben áll a tavaly télen végrehajtott nagyobb támadásokkal, amelyek elsősorban Ukrajna energetikai infrastruktúráját támadták és úgy tűnt, hogy Oroszország 2023. december elején újraindítja ezt a kampányt az energetikai létesítmények elleni támadásokkal.

A jelentés szerint az új műveletek arra utalnak, hogy legalábbis ideiglenesen megváltozott a nagy hatótávolságú csapások célpontja és az oroszok felismerték a védelmi ipari célpontok jelentőségét, miközben elhúzódó háborúra készülnek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 03 January 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/SlM6qFaEjx #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/xeT7pmeKrM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 3, 2024

A legfrissebb adatok szerint 54-en sérültek meg és ketten vesztették életüket Kijevben az ukrán főváros ellen kedden végrehajtott nagyszabású orosz rakétatámadás következtében – közölte Szerhij Popko, a kijevi közigazgatás vezetője szerdán a Telegramon. A kijevi tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán fővárosban 57 embert mentettek ki a romok alól. A csapás következtében a főváros több kerületében lakóépületek, raktárak, magángépkocsik és autókereskedések rongálódtak meg. A támadásnak halottjai és sérültjei voltak az ország más részeiben is, összesített adatok azonban nem ismertek.

A kijevi vezetés egy másik Telegram-üzenetben arról tájékoztatott, hogy a december 29-i heves orosz támadás halálos áldozatainak száma Kijevben harmincra emelkedett, a sérülteké a legfrissebb adatok szerint 29.

Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy két helyi lakos vesztette életét és egy 76 éves nő sérült meg a régiót ért orosz támadásokban. Hozzátette, hogy az elmúlt napban az orosz erők a megye 23 településre mértek csapást különböző tüzérségi fegyverekkel – köztük rakéta-sorozatvetőkkel -, valamint drónokkal és légibombákkal, összesen 134 támadást jegyeztek fel.

Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó közlése szerint régiójában az orosz támadások három helybeli sebesülését okozták.

(MTI)

Figyelmeztető lövésekkel állítottak meg az ukrán határőrök 12 határsértőt kedden az ukrán–magyar zöldhatáron. A figyelmeztető lövésekre azért volt szükség, mert a hadköteles korú férfiakból álló csoport nem állt meg az ukrán határőrök felszólítására. Hogy mi lett az elfogott férfiakkal, a cikkünkből kiderül.

Kapcsolódó

Hadköteles férfiak akartak Magyarországra szökni, figyelmeztető lövésekkel állították meg őket

12 fős csoport lépett volna le Ukrajnából a zöld határon.

Az Ukrajna elleni minapi intenzív orosz légitámadásra reagálni kell, egyebek között nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátni az ukrán hadsereget – jelentette ki szerdán Radoslaw Sikorski új lengyel külügyminiszter.

Az Ukrajna elleni legújabb támadásra olyan választ kell adnunk, amit Putyin is ért

– írta Sikorski az X-en angolul. Konkrétan a Moszkvával szembeni szankciók további szigorítását említette, abból a célból, hogy Oroszország ne tudjon új fegyvereket gyártani a szankciók megkerülésével beszerzett alkatrészekből.

Emellett nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátnunk Kijevet, amelyekkel meg tudja semmisíteni az (orosz) indítóállásokat és a parancsnoki központokat

– mondta.

Kijevet és Harkivot keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték. Emiatt kedd hajnalban a lengyel légtérben járőrözést tartott két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága aznap megerősítette: a lengyel légvédelem folyamatos készenlétben marad az ukrajnai helyzet miatt.

A lengyel rádiólokátorok pénteken egy légi eszköz ideiglenes, három percig tartó behatolását észleltek Ukrajna felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította a behatoló légi eszközt.

(MTI)

Ukrajna szerdán kora hajnalban 12 rakétát és több drónt lőtt ki az oroszországi Belgorodra, közölte az orosz védelmi minisztérium és a térség vezetése.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó elmondta, hogy a helyzet továbbra is feszült Belgorodban, ahol az oroszok szerint 25 civil, köztük öt gyermek halt meg szombaton ukrán támadásokban.

A legutóbbi támadásoknak nem volt áldozata. Gladkov azt mondta, a károk mértékét a nap folyamán mérik fel.

Az ukránok az újévben kezdték nagy erőkkel támadni a déli Belgorod régiót, miután Oroszország a háború első, csaknem két évének egyik legsúlyosabb légicsapását zúdította Ukrajnára. Zelenszkij tájékoztatása szerint december 30 óta 500 rakétát és drónt lőttek ukrán városokra.

(The Guardian)

Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi testületének elnöke szerint Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, és eljött az idő, hogy a német kormány nagy hatótávolságú, Taurus cirkálórakétákat küldjön a frontra.

A kormányzó Német Szabaddemokrata Párt politikusa a European Pravdának nyilatkozva kritizálta a német kormányt, amiért szerinte túl kevés fegyvert küld, túl későn Ukrajnába. Úgy véli, addig kell segíteni a háború sújtotta országot, amíg szükséges.

Ukrajnának lőszerre, alkatrészekre van szüksége, és azonnal mozgósítanunk kell a Taurus-rakétákat, hogy végre megnehezítsük az orosz logisztikát

– nyilatkozta.

Ukrajna tavaly tavasz óta várja a német Taurusokat, amelyek a brit-francia közös fejlesztésű Storm Shadowkhoz hasonló képességű eszközök. Az ötszáz kilométeres hatótávolságú, manőverező robotrepülőgépek további nyomást helyezhetnek a frontvonal mögött elhelyezkedő, orosz katonai infrastruktúrákra. Az orosz légvédelemnek vélhetően komoly problémát okozna a Taurusok megjelenése, mivel ez a fegyver alacsony észlelhetőségű, azaz „lopakodó” kialakítású, így nagyon nehezen jelzi őket a légvédelmi lokátor.

A francia és a brit kormány már tavaly tavasszal küldött a saját robotrepülőgépeiből, ám a berlini kormány ezt idáig vonakodott megtenni. Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a híresztelésekkel szemben nem küldenek Taurusokat.

(Pravda)