Élő Nagyvilág

Sajtóértesülés: Prigozsin kettős túszejtést tervezett Moszkvában

Wagner / Anadolu Agency via Getty Images
Wagner / Anadolu Agency via Getty Images

Keddi tudósításunkat itt olvashatják vissza.

Cihanouszkaja: A Wagner vezetője nem lesz biztonságban Fehéroroszországban

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz fegyveres csoport vezetője nem lesz biztonságban Fehéroroszországban kudarcba fulladt lázadását követően – vélekedett szerdán Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető, aki jelenleg Litvániában él. Mint mondta, Prigozsin „megszégyenítette” Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki később világossá is tette, hogy árulóknak nem kegyelmez.

A Deutsche Welle német műsorszolgáltatónak nyilatkozva Cihanouszkaja azt mondta: amikor Putyin utasítást ad majd a fehérorosz elnöknek, hogy szabaduljon meg Prigozsintól, akkor Aljakszandr Lukasenka ennek megfelelően fog cselekedni.

Hangsúlyozta, hogy Prigozsin jelenlétét Fehéroroszországban biztonsági kockázatnak tartja, ahogy az orosz atomfegyverek ottani állomásoztatását is. Hozzátette, hogy a Nyugatban ennek aggodalmat kellene keltenie, és tágabb körben is meg kellene vitatni.

Prigozsin veszélyessé válhat nemcsak Putyin, de Lukasenka számára is. A helyzet Oroszországban instabil,

hangsúlyozta.

Lukasenka most „a béketeremtő szerepét játssza, olyasvalakiét, aki megmentette a világot” – fogalmazott Cihanouszkaja.

Valójában sem Putyint, sem Prigozsint nem mentette meg. Tulajdonképpen csak saját magát akarja megmenteni. Tudta, ha a felkelés sikerrel jár Oroszországban, az ő hatalma is meggyengül,

húzta alá Cihanouszkaja, akit hazájában tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek távollétében.

MICHAL CIZEK / AFP Szvjatlana Cihanouszkaja a pozsonyi GLOBSEC biztonsági fórumon 2023 májusában.

(MTI)

Lengyelország a Wagner csoport miatt megerősíti keleti határainak védelmét

A Wagner orosz fegyveres csoport fehéroroszországi jelenléte miatt megerősítik Lengyelország keleti határainak védelmét, részben átmeneti, részben állandó jellegű intézkedésekkel – jelentette be szerdán Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke.

A kormány biztonsági bizottságának ülése után Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski leszögezte: „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint arra lehet következtetni”, hogy a Wagner csoport mintegy nyolcezer katonáját helyezték át Oroszországból Fehéroroszországba.

Ez fenyegetést jelent Ukrajnára és Litvániára nézve, de akár Lengyelországra nézve is – figyelmeztetett Kaczynski.

Ez a hibrid háború újabb szakaszát jelentheti, amely sokkal nehezebb lehet a korábbiaknál,

utalt a 2021 óta tartó, Fehéroroszországon át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásra, amelyet Varsó a Minszk és Moszkva által az Európai Unióval szemben alkalmazott hibrid hadviselésnek tart.

A mostani döntések szerint egyrészt növelik a Lengyelország keleti határát védő határőrség létszámát, másrészt a határvédelmi fizikai akadályok számát – fejtette ki Kaczynski. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: amennyiben a Wagner csoport tevékenysége “részben vagy egészében Lengyelország és határai ellen irányulna”, hasonló nagyságú erőket csoportosítanak át, mint a lengyel-fehérorosz határon észlelt migrációs válság tetőzésekor. A Kaczynski által említett időszakban, 2021 és 2022 fordulóján Varsó több ezer katonát telepített a lengyel-fehérorosz határszakaszt védő lengyel határőrök támogatására.

Az oroszországi és fehéroroszországi fejlemények kapcsán a szövetségesekkel folytatott egyeztetést érintő kérdésre válaszolva Kaczynski aláhúzta: „A lengyel határoknak a hibrid támadásokkal szembeni védelme a mi ügyünk.” Hozzátette, hogy a „nem különösebben valószínű” külső fegyveres támadás esetén „fennállna (a NATO alapokmánya szerinti kollektív védelemről szóló) 5. cikkelyben foglalt helyzet”.

Mariusz Blaszczak miniszter felidézte: a migrációs nyomás miatt Lengyelország riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést létesített a Fehéroroszországgal közös határon, amelynek védelmét ezentúl „katonai őrjáratokkal is megerősítik”.

(MTI)

Nemkívánatosnak nyilvánították a Novaja Gazeta-Europe hírportált Oroszországban

Nemkívánatosnak nyilvánította Oroszország területén a Novaja Gazeta-Europe című online lapot szerdán az orosz főügyészség. „Határozat született arról, hogy a lettországi BDR Novaja Gazeta-Europe külföldi szervezet tevékenységét nemkívánatosnak ismerik el az Oroszországi Föderáció területén” – áll a közleményben.

A főügyészség szerint a Rigában szerkesztett újság hamis információkat terjesztett az ukrajnai „különleges hadműveletről” és az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak állítólagos tömeges megsértéséről Oroszországban.

A Novaja Gazeta című független lap nyomtatott és online változatának megjelenését tavaly szeptemberben lehetetlenítették el bírósági ítéletek. Az újságot 1993-ban alapították, részben a tavaly augusztus végén elhunyt Mihail Gorbacsov néhai szovjet elnök-pártfőtitkár Nobel-békedíjából. A lap, amelynek három évtized alatt hét újságíróját gyilkolták meg, vezető tényfeltáró médium maradt az orosz sajtószabadság fokozatos visszaszorítása közepette is. Főszerkesztője, Dmitrij Muratov 2021-ben Nobel-békedíjat kapott, megosztva.

Több munkatársa Rigában létrehozott egy online kiadást Novaja Gazeta-Europe címen, amelynek oroszországi elérhetőségét azonban blokkolták, mások Novaja Rasszkaz-gazeta (Új Elbeszélés-újság) címen próbáltak meg megjelenni Oroszországban, ám a főügyészség követelésére ezt is meggátolták.

Az Ukrajna elleni háború kezdete, vagyis tavaly február 24. óta Oroszországban betiltották egyebek között a Kreml politikáját bíráló Eho Moszkvi rádióállomást és a Dozsgy online televíziót, emellett blokkolták a hozzáférést több orosz nyelvű szolgálattal rendelkező külföldi állami műsorszolgáltató honlapjához.

(MTI)

Lengyel elnök: Az orosz atomfegyverek fehéroroszországi jelenlétével megváltozott a térség biztonsági helyzete

Megváltozott a térség biztonsági helyzete annak bejelentésével, hogy Fehéroroszországba telepítik a Wagner orosz fegyveres csoportot és az orosz atomfegyvereket, és a NATO-ban konkrét, határozott döntéseknek kellene születniük erre válaszul – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Kijevben, az ukrán és a litván államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Duda és Gitanas Nauseda litván elnök a júliusban Vilniusba tervezett NATO-csúcstalálkozót megelőző, magas szintű hágai találkozóról érkezett Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkoztak.

Andrzej Duda aláhúzta: Lengyelország és Litvánia mindent megtesz annak érdekében, hogy a vilniusi csúcson világos perspektívát adjanak Ukrajnának a NATO-tagsághoz vezető úton. Nauseda hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón „meg kell nyitni Kijev előtt az utat a NATO-tagsághoz”. Zelenszkij pedig értésre adta: Vilniusban az ukránok „hallani szeretnék, hogy a háború után Ukrajna NATO-taggá válik”. Az ukrán elnök azt is hozzátette: biztonsági garanciákat szeretne országa számára az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozást megelőző időszakra.

A hétvégi oroszországi eseményekre utalva Duda „nagyon jelentős fejleménynek” nevezte a Wagner csoport fehéroroszországi jelenlétét. A NATO-nak

határozottan kell reagálnia erre, mert felmerül a kérdés: mi célból telepítették a Wagner-erőket Fehéroroszországba? Vajon ez megszállás céljából történt, vagy azért, hogy északról (konkrét) fenyegetést jelentsenek Ukrajna számára, vagy azért, hogy hosszú távon veszélyt jelentsenek államainkra, Lengyelországra nézve?

tette fel a kérdést a lengyel államfő.

Duda és Nauseda az ukrán alkotmány napján érkezett Kijevbe, és a lengyel elnök ennek kapcsán aláhúzta: ezen az ünnepnapon „megmutatják az egész világnak, hogy Ukrajna szuverén, büszke és szabad, és az is marad, mert győzni fog az orosz agresszió ellenére”.

(MTI)

Zelenszkij legalizálná az orvosi célú kannabiszt Ukrajnában

A háborúhoz kapcsolódóan egészségügyi reformot sürget Volodimir Zelenszkij – erről szerdán beszélt az ukrán parlamentben. Az ukrán államfő szeretné, ha létrehoznák Európa legerősebb mentális és fizikai rehabilitációs szektorát, amely magában foglalná a rehabilitációs központok építését és a megfelelő személyzet képzését is.

Az ukrán Pravda tudósítása szerint Zelenszkij kihangsúlyozta, hogy az összes bevált gyakorlatot és megoldást alkalmazni kell Ukrajnában, legyen az bármilyen nehéz vagy szokatlan, azért, hogy egyetlen ukrán állampolgárnak se kelljen szenvednie a háború fájdalmától, traumájától és a stressztől.

Kijelentette:

Ideje engedélyezni a kannabisz alapú gyógyszereket a megalapozott tudományos háttér és az ellenőrzött ukrajnai gyártás feltételével.

Svájc kibővítette a szankciókkal sújtott oroszok listáját

Az Európai Unió (EU) legutóbbi, 11. szankciós csomagjához igazodva az unióhoz nem tartozó Svájc szerdán kibővítette azoknak az orosz vállalatoknak, szervezeteknek és személyeknek a listáját, akiket büntetőintézkedésekkel sújt.

Azokat, akik most kerültek fel a listára, egyebek között az ukrán gyermekek Oroszországba, majd Fehéroroszországba deportálásának támogatása miatt büntetik – közölte a szankciókért felelős svájci hatóság.

A további érintettek között vannak az orosz fegyveres erők meghatározott tagjai, az orosz állami média egyes vezető tisztségviselői, valamint a Wagner fegyveres csoport számos tagja. Az intézkedések kiterjednek az érintettek vagyonának befagyasztására, beutazási tilalomra és a Svájcot érintő átutazás korlátozására.

Az EU június 23-án elfogadott szankciós csomagja 71 személyt és 33 vállalatot érint, szigorításokat tartalmaz a már létező büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, illetve intézkedéseket vezet be a szankciók megkerülésének megakadályozására.

(MTI)

Wall Street Journal: Prigozsin túszul akarta ejteni az orosz védelmi minisztert

A lázadást szító Jevgenyij Prigozsin túszul akarta ejteni Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt – számolt be szerdán névtelenséget kérő nyugati titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal (WSJ).

A cikk szerint a Wagner zsoldoscsoport csapatai azért indultak el június 24-én Moszkva felé, mert a vezére, Prigozsin úgy érezte, hogy Putyin el akarja őt kapni. A WSJ úgy tudja, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB nagyjából 48 órával korábban értesült Prigozsin terveiről és részben ez magyarázhatja annak sikertelenségét – írja a cikket szemléző Business Insider.

Prigozsin már jó ideje bírálta Sojgu és Geraszimov szerepét az ukrajnai háborúban, és alkalmatlannak tartotta őket a feladatra. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor néhány héttel ezelőtt Sojgu bejelentette, hogy a Wagner zsoldosainak le kell szerződnie az orosz védelmi minisztériummal.

A WSJ – más lapokhoz hasonlóan – arról ír, hogy Prigozsin elszámolta magát a támogatottsággal és azt hitte, hogy az orosz katonák csatlakoznak majd hozzá és a parancsnokaik ellen fordulnak.

A cikkből az is kiderül, hogy Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda tábornoka kedden az állami sajtónak azt állította, hogy június 22-e és 25-e között valaki Prigozsin táborából kiszivárogtatta a lázadás tervét és ez eljutott a hatóságokhoz.

Az oroszok azt állítják, hogy nem pizzázót, hanem egy ideiglenes parancsnoki állást lőttek Kramatorszkban

Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt állította, hogy a keddi kramatorszki rakétacsapás célpontja nem egy pizzázó, hanem az ukrán hadsereg egy ideiglenes parancsnoki állása volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén azt mondta, hogy az orosz hadsereg nem lő polgári infrastruktúrára.

Az ukrán hatóságok közlése szerint a rakétatámadás egy vendégekkel teli pizzázót ért, és legalább 10 ember meghalt, köztük három tizenéves gyerek. Több tucatnyian megsebesültek. Az üggyel kapcsolatban az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy helyi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz katonai titkosszolgálat kémje volt.

(CNN)

A Kreml spekulációnak minősített egy cikket, miszerint egy orosz tábornok előre tudott a lázadásról

A Kreml cáfolta azt a New York Timesban megjelent cikket, amely szerint egy magas rangú orosz tábornok előzetesen értesült arról, hogy Jevgenyij Prigozsin lázadásra készül az orosz katonai vezetés ellen. Az amerikai lap azt is írta, hogy az amerikaiak azt próbálják kideríteni, hogy Szergej Szurovikin, korábbi orosz vezérkari főnök segített-e Prigozsinnak.

Szurovikin januárig volt a posztján, majd őt Valerij Geraszimov váltotta, akit Prigozsin többször is bírált az ukrajnai invázióval kapcsolatos döntései miatt. A Wagner csoport vezetőjének egyik követelése az volt, hogy Geraszimovot és Szergej Sojgu védelmi minisztert váltsák le.

A New York Times cikke szerint Prigozsin azért indulhatott meg Moszkva felé, mert azt gondolta, hogy a vezető katonai tisztviselők támogatni fogják majd – írja a CNN. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor szerdán cáfolta ezt és azt mondta: „Sok találgatás és pletyka kering majd ezekkel az eseményekkel kapcsolatban, úgy gondolom, ez is csak egy újabb példa rá.”

Az ukrán titkosszolgálat letartóztatott egy férfit a kramatorszki támadással kapcsolatban

Az ukrán kémelhárító szolgálat letartóztatta „az orosz titkosszolgálatok egyik ügynökét” Kramatorszkban, mert azzal gyanúsítják, hogy segített Oroszországnak a tíz ember halálát okozó rakétacsapás végrehajtásában – írja a Guardian.

Az SZSZU szerint a letartóztatott férfi a városban élt, egy helyi gázszállító cég alkalmazottja volt és az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak kémkedett. A CNN az ukrán hatóságok beszámolója alapján azt írta, hogy a férfi titokban videót készített a támadás célpontjáról, egy pizzázóról és a közelben álló autókról, majd a felvételt elküldte az oroszoknak, akik arra voltak kíváncsiak, hogy az étterem nyitva van-e és hogy vannak-e ott vendégek.

A kedd esti támadás tíz halottja között van három gyerek, egy 17 éves lány és egy 14 éves ikerpár, szintén lányok. További 61 ember megsebesült.

Kijevbe látogatott a lengyel elnök

Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon. A lengyel elnöki hivatal szerint a megbeszélésen szó lesz többek között a harcok jelenlegi helyzetéről és a júliusi NATO-csúcs előkészületeiről is.

14 éves ikerlányok a kramatorszki áldozatok között

Egy 14 éves ikerpár is meghalt a kramatorszki orosz légitámadásban, írja a CNN. A két fiatal lány nyolcadik osztályból ballagott, szeptemberben töltötték volna be a tizenötöt. A rakétatámadásnak a legfrissebb hírek szerint kilenc halottja van.

Már kilenc halottja van a kramatorszki orosz támadásnak

Kilencre emelkedett a kramatorszki orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, egyes hírek szerint a támadásban 56 ember sérült meg. Ahogy korábban írtuk, a halottak között három kiskorú is van, jelentések szerint egy 17 éves és két 14 éves lány hunyt el.

(Guardian)

Orbán szerint nem, Karácsony szerint viszont háborús bűnös Putyin

Orbán Viktor a német Bildnek adott interjújában beszélt arról, hogy nem tartja háborús bűnösnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt, illetve azt is mondta, hogy „háborúban állunk”. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált a miniszterelnök szavaira, mint írta:

Teljesen magától értetődő, hogy ezután azonnal elkezdődik egy sokmillió forinttal kitömött propagandakampány a háborúpárti Orbánról, és az utcai plakátokat is lecseréli a CÖF Orbán-fejekre. Ennek így kell történnie. Nyilván. Amúgy azt is mondja, hogy szerinte Putyin nem háborús bűnös. Szerintem meg az.

Kijev szerint megkezdődött a visszaszámlálás Putyin elnöki ideje végéhez

A Wagner-lázadást követően kijevi tisztviselők úgy vélik, a végéhez közeledik Vlagyimir Putyin elnöki ideje, írja a BBC. Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője azt mondta.

megkezdődött a visszaszámlálás.

Szerinte amit Ukrajna már 2014 óta látott, az az egész világ számára most nyilvánvalóvá vált. A BBC-nek nyilatkozó magas rangú ukrán tisztviselők mindannyian azzal érveltek, hogy Putyin nem tudja elkerülni a tekintélyvesztést. Egyikük azt mondta: a Putyin-rendszer „nem menthető meg”. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára pedig úgy vélekedett, hogy lehetséges, hogy Prigozsinék lesznek az új politikai elit.

Prigozsin megérkezett Fehéroroszországba

Három nappal a lázadást követően megérkezett Fehéroroszországba Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője.

Alexander Lukasenka fehérorosz diktátor a konfliktus rendezésében betöltött szerepét is méltatva közölte,

igen, már Fehéroroszországban van.

Prigozsinról legutóbb szombaton éjszaka készült felvétel még Oroszország déli részén, azóta nem lehetett konkrétumokat tudni arról, hogy hol van.

Magángépe kedden landolt a fehérorosz fővárosban, Minszkben a Flightradar adatai szerint.

Lukasenka beszélt arról is, a Wagner magánhadsereg katonáinak felajánlottak egy elhagyatott katonai bázist, ahol csatlakozhatnak a vezetőikhez.

Van kerítés, minden rendelkezésre áll, felállíthatják a sátraikat

– mondta.

A lázadás végét jelentő egyezség értelmében Prigozsinnak garantálták a biztonságát, valamint a felkelésben résztvevő harcosok ellen ejtették a vádakat. Nekik három lehetőségük van: vagy csatlakoznak az orosz hadsereghez, vagy hazamennek, vagy Fehéroroszországba utaznak.

Lengyelország, Lettország és Litvánia már figyelmeztetett, hogy a Wagner-katonák érkezése Fehéroroszországba nem kedvez nekik, mert veszélyt jelentenek a közvetlen szomszédos országokra.

Éttermeket talált el két rakéta Kramatorszkban, ketten meghaltak

Orosz rakétacsapás érte kedden a kelet-ukrajnai Kramatorszk várost, két ember életét vesztette és huszonketten megsebesültek, közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter. Telegram-oldalán az ukrán tárcavezető arról számolt be, hogy két rakéta csapódott be a város területén. Hozzátette, hogy a sebesültek között egy gyerek is van.

Nem sokkal korábban Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója az ukrán televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a két rakéta Kramatorszk belvárosának egy éttermekkel teli, forgalmas részét találta el a késő délutáni órákban.

Tavaly áprilisban egy rakétatámadás 63 ember életét követelte a kramatorszki pályaudvaron.

(MTI)

Több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint kedden az ukrán-magyar határszakaszon 6319 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4814 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 27-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

Kapcsolódó
Félrevezetők az ukrajnai menekülthelyzethez használt rendőrségi adatok
A rendőrség elismerte, hogy a naponta közzétett létszámadatokba beleszámolják a kishatárforgalmat, így például a bevásárlóturistákat is.

Stoltenberg szerint Ukrajna támogatása befektetés az európai biztonságba

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta: a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-i lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet.

Szavai szerint korai lenne megmondani, hogy az oroszországi események milyen hatással lesznek a NATO-ra, azonban, mint fogalmazott:

erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket.

Világossá kell tenni minden eszközzel Moszkva és Minszk számára egyaránt, hogy a NATO kész megvédeni tagországainak minden négyzetméterét bármilyen fenyegetéssel szemben, jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba.

Oroszország ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy nem vehetjük magától értetődőnek a békét, és többet kell befektetnünk a védelmünkbe

– fogalmazott.

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld majd a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami, mint mondta, közelebb fogja hozni Ukrajnát a NATO-hoz.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem hozott mást, mint instabilitást a világban. Oroszország instabilitása bizonytalanságot okoz Európában is – figyelmeztetett. Európa morális kötelessége annak biztosítása, hogy az orosz háború Ukrajna ellen elbukjon, mondta. Egy esetleges orosz győzelem az európai biztonságot fenyegetné, ugyanis, mint hozzátette, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg az ukrán határokon. A NATO-csúcsnak világossá kell tennie, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben – tette hozzá beszédében a holland miniszterelnök.

Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a vilniusi NATO-csúcsnak egyértelművé kell tennie, hogy Ukrajna része Európa biztonsági struktúrájának. Közölte: a tagállami vezetőknek menetrendet kell meghatározniuk Ukrajna NATO-tagsága számára, ennek a menetrendnek pedig a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A litván elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy a júliusi csúcstalálkozón teljes lesz a tagállamok egysége Svédország NATO-tagságát illetően.

(MTI)

Olvasói sztorik