Van egy furcsa vetülete az orosz–ukrán konfliktusnak, amiről általában kevés szó esik: miközben a két ország háborúban áll egymással, az Európai Unió pedig egyik szankciós csomag után a másikkal sújtja Oroszországot, a hétköznapi élet részben úgy megy tovább, mintha nem változott volna semmi.
- Továbbra is létezik orosz gazdasági jelenlét Európában, még ha kisebb is, mint korábban.
- Ukrajna és Oroszország rendszeresen tárgyalnak az Ukrajnán áthaladó kőolajvezetékről,
- sőt, Oroszország rendszeresen fizet a tranzitdíjért Ukrajnának, még ha ebben volt is nemrég egy kis fennakadás, amit végül a Mol oldott meg.
- És az orosz turisták továbbra is gyakran utaznak Európába nyaralni.
Ez utóbbit azért is nehéz elképzelni, mert az uniós országok egyik legelső lépése pont az volt, hogy lezárták az EU légterét az Oroszországból érkező gépek előtt. Ezt azonban simán meg lehet kerülni. Egyrészt vannak olyan országok, ahová berepülhetnek orosz gépek. Európában ilyen ország például Szerbia, vagyis a legtöbb, Oroszországból érkező szerb gép be tud repülni az országba, még ha korábban le is zárták a légteret Szergej Lavrov külügyminiszter előtt. Ráadásul vannak Oroszországból autóval is elérhető repterek, és azokról már bárhová felszállhatnak az orosz állampolgárok. Ilyen város például Helsinki is, ami kevesebb mint ötórás autóútra fekszik Szentpétervártól.
Fizetni persze orosz turistaként mindenhol nehéz, hiszen az orosz bankok jó részét kivették abból a rendszerből, amelyet a bankok a nemzetközi kommunikációra használnak. Marad a készpénz, amiből viszont csak korlátozott mennyiséget tudnak beváltani az állampolgárok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök általában elég határozottan követeli a szankciók következő csomagját. Amikor az olajra vonatkozó uniós szankciókat elfogadták, Zelenszkij egyből a gázra vonatkozó korlátozásokat követelte, ami persze esélytelen egy olyan tél előtt, amelynek rendkívül drága gázzal és nagyon alacsony töltöttségű tárolókkal fut neki Európa. Talán éppen emiatt Zelenszkij később egy elérhetőbbnek tűnő – ugyanakkor szintén vitatható – célt jelölt meg: szeretné, ha az unióban betiltanák az orosz állampolgárok számára a turista vízumok kiadását.
Ez a javaslat alapvetően az EU keleti felén népszerűbb. A balti tagországok, a skandináv országok, élükön a finnekkel, valamint a visegrádi négyek Magyarországon kívüli része aktívan támogatja az ötletet. Több ország már saját jogon is úgy döntött, hogy nem ad ki vízumot orosz állampolgároknak. Ez persze viszonylag keveset ér akkor, ha az oroszok más schengeni országokból vízumhoz tudnak jutni, hiszen ezek az EU egész területére érvényesek.
A legaktívabb ebben az ügyben eddig Finnország és Észtország volt, utóbbi külügyminisztere azt is elmondta a vízumokról, hogy
Európába jönni privilégium, nem emberi jog.
Észtországban egyébként jelentős orosz kisebbség él, gyakorlatilag az ország fele orosz, és az integrációt jelentősen akadályozhatja egy olyan döntés, ami az orosz vízumok betiltását eredményezné.
A két legalapvetőbb érv a vízumtilalom ellen és mellett elég világos.
- A betiltást követelő országok azt mondják, az lehetetlen állapot, hogy miközben Oroszország egy másik ország területén háborúzik, az orosz állampolgárok szabadon nyaraljanak Európában.
- A vízumtilalmat ellenző érvelés pedig arról szól, hogy nem minden orosz támogatja Putyint, és meg kell adni a lehetőséget azoknak az oroszoknak, akik Európába szeretnének menekülni.
Ez utóbbi érvelés mellett szól, hogy már így is több mint 1200 orosz vezető, propagandista és tisztviselő szerepel az uniós szankciós listán, és ők nyilván közvetlenebb módon felelősek a háborúért, mint az orosz átlagpolgárok, ezért az a logikus döntés, ha csak a listán szereplőket nem engedik be Európába.
A betiltás mellett érvelők ugyanakkor azt mondják, hogy a menekülő oroszoknak most is megvan a lehetősége arra, hogy Európába meneküljenek, hiszen azt nem turista vízummal kell megtenniük, hanem humanitárius vagy politikai menedékjogot adó vízumokkal. Ráadásul azok számára is nyitva áll a vízumszerzés lehetősége, akik tanulni vagy dolgozni szeretnének Európában belül.
A két, egymással szembeni végső érv tehát az, hogy
ez a háború nem csak Putyin háborúja,
illetve az, hogy
ez a háború csak Putyin háborúja.
A vízumtilalom két legnagyobb ellenzője Görögország és Ciprus. Előbbi északi része népszerű nyaralási célpont az oroszok körében, ráadásul Görögországban mindig nagyon erős volt a látens és akut ruszofília, hiszen történelmileg is rengeteg közös kapcsolat köti össze a két országot. Ennek ellenére a görögök keményen léptek fel az oroszokkal szemben a háború kitörése után, az elsők között voltak, akik nehézfegyverzetet küldtek Ukrajnának.
Ciprusra szintén sok orosz jár nyaralni, sőt, a szigeten eleve rengeteg orosz él. A ciprusi kormány támogatta az uniós szankciókat, amelyek miatt a sziget gazdasága komoly következményeket szenvedett el. Ennek ellenére azt gondolják, nem szabad megakadályozni az oroszokat abban, hogy meglátogassák a Cipruson élő családjaikat, és bíznak abban is, hogy sok orosz fiatal költözik az országba, hogy cégeket alapítson. Ciprus egyébként még török állampolgároknak is ad ki vízumokat, pedig Törökországgal területi vitája van egy állandó, de jelenleg szunnyadó konfliktusban.
Az orosz beutazási tilalmat most leginkább a csehek erőltetik, ami azért fontos, mert ők adják az EU soros elnökségét is, így ők döntenek arról, mi kerüljön napirendre az uniós tárgyalásokon. Jövő héten pedig pont az asztalra is kerülhet ez a javaslat a külügyminiszterek prágai találkozóján.
Valószínű ugyanakkor, hogy a javaslat nem fog átmenni, hacsak valami nagy meglepetés nem történik. A tilalom ellen állt ki ugyanis Olaf Scholz német kancellár, aki szintén azt mondja, nem szeretné megfosztani az ártatlan orosz polgárokat a mozgás szabadságától. Mivel Németország az EU legnagyobb és legbefolyásosabb tagállama, nagyon nehéz az egyetértése nélkül átvinni bármilyen kezdeményezést.
Ha lefejtjük a vitáról a filozófiai réteget, az egész végülis arról szól, hogy vannak az oroszok által igen kedvelt célpontok, ahol nem szeretnék elveszteni az orosz turistákat, és vannak olyan – jellemzően Oroszországgal szomszédos – államok, amelyek nem szeretnének orosz turistákat fogadni.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon írt a magyar álláspontról, miután észt kollégájával tárgyalt. Szijjártó szerint a magyar kormány osztja Olaf Scholz véleményét, és nem támogatja a turista vízumok betiltását. A Hetek megkérdezte a többi magyar pártot is. A Jobbik és a Mi Hazánk azt írta, szintén nem támogatják a javaslatot. Előbbi hozzátette:
azzal sem értenénk egyet, hogy Orbán Viktor politikája miatt magyar állampolgárokat büntessenek külföldön, így ezzel sem.
Utóbbi pedig a kollektív bűnösség elvére hivatkozva utasítja el a tiltást. Ugyanezzel érvelve nem ért egyet a tiltással Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is, de a párt nem válaszolt a Hetek kérdésére.
