Nagyon nehéz éjszaka vár a kijeviekre, Szijjártó azt javasolta, Budapesten legyenek a béketárgyalások

Este hatra értünk a tiszabecsi határátkelőhöz, ahol kárpátaljai magyar menekültekkel interjúztunk.

Kapcsolódó

„Sajnos erre a sorsra jutottunk, menekülni kell Ukrajnából”

Ukrajna azzal számol, hogy Oroszország tankos támadást intéz Kijev ellen pénteken, így még nehezebb feladat elé néznek, mint a háború első napján, csütörtökön.

A Guardian az ukrán belügyminisztérium egyik tanácsadójára hivatkozva azt írja, Kijev védelmét a külföldi szövetségesektől kapott páncéltörő rakétákkal biztosítják.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes is azon az állásponton van, hogy az oroszok még ma betörhetnek szárazföldön Kijevbe.

Az oroszok előtörését átmenetileg sikerült megakadályozni, miután a Kijevtől 50 kilométerre lévő Ivankiv városánál felrobbantottak egy hidat a katonai menetoszlop előtt.

Alig 24 órával azután, hogy Oroszország teljes körű megszállást indított Ukrajna ellen, a leggazdagabb orosz üzletemberek máris 39 milliárd dollárt veszítettek.

A Bloomberg becslései szerint a legnagyobb veszteséget Vagit Alekperov, a LUKIOL elnöke szenvedte el, vagyona 6.2 milliárd dollárral zuhant vissza és 13 milliárd dolláron áll most.

Ukrán lapok a hadsereg közleményére hivatkozva azt írják, hogy az orosz erőket megállították Ivankiv városánál, nagyjából 70 kilométerre Kijevtől. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy felrobbantottak egy hidat előttük a térségben.

Az amerikai kormányzat néhány órával korábban már úgy tudta, hogy az orosz csapatok ennél is közelebb, úgy 30 kilométerre lehetnek a fővárostól.

Az oroszok célja ezzel együtt is feltehetően változatlan: Kijevet próbálják meg bekeríteni. Anthony Blinek amerikai külügyminiszter szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen a főváros ostroma.

A Concorde vezető makrogazdasági elemzőjét, Jobbágy Sándort kérdeztük arról, milyen hatása lehet a háborúnak a magyar gazdaságra, és amit eddig tapasztaltunk, abból milyen következtetéseket lehet levonni.

Kapcsolódó

Miért zuhan a forint? Lehet-e pozitív hatása is a magyar gazdaságra a háborúnak?

Elemzővel beszéltük át a legfontosabb kérdéseket és a lehetséges válaszokat.

Erről is beszélt a miniszterelnök Facebook-videójában:

Kapcsolódó

Orbán: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba

Közösen elítélték Oroszország háborús lépéseit.

Péntek hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák, néhány órával azután, hogy robbanásokat lehetett hallani a fővárosban.

A helyi hatóságok arra kérik az embereket, hogy vonuljanak fedezékbe.

Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.

Ma éjjel bombák kezdtek el hullani Kijev hősváros lakóövezetére. Ez 1941-re emlékeztet

– fogalmazott.

Péntek hajnalban Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szintén „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt a Twitteren.

Ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából menekülők. Megalakult a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs.

Kapcsolódó

Rendkívüli kormánydöntések az orosz-ukrán háború miatt

Ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából menekülők. Megalakult a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs.

Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott háborúban Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt. Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV Jó reggelt Nagy-Britannia című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.

Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok

– mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló.

Az MTI beszámolója Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz-, és vízszolgáltatás biztosítása érdekéban. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet. Volodimir Klicsko február lején jelentkezett a tartalékos hadseregbe.

Újabb kijevi robbanásokról ír a CNN, legkevesebb háromról. A robbanásokat a város délnyugati részéről jelentették. A BBC pedig arról ír, hogy rakétatámadás érte a határőröket a délkeleti országrészben található Zaporizzsjaban. Az első hírek szerint a támadásnak halálos áldozatai és sérültjei is vannak.

Komoly tűzpárbaj alakult ki az ukrán és az orosz csapatok között az ország észak-keleti részén található Szumiban, erről az ukrán hadsereg egy videót is posztolt a Facebook-oldalán.

A 260 ezres lakosságú Szumi alig 30 kilométerre található az orosz határtól.

Ukrán tisztviselők szerint az orosz katonai konvoj egy része Kijev irányába indult tovább Szumiból. Az ezzel szomszédos Konotop városát szintén bekerítették.

Heavy fight over Sumy, #Ukraine pic.twitter.com/MS581L22gQ

— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) February 25, 2022

Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől” – jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában, majd arról beszélt, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút. A háborúnak egyébként már most is vannak civil áldozatai, az ukrán elnök beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét, 316-an pedig megsebesültek.

Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja. Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni

– mondta Vologyin, aki szerint Washington meg akarja akasztani államaik fejlődését.

Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében.

Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek

– mondta az elnök, aki azért köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette. Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét 316-an pedig megsebesültek – írja az MTI.

Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett. Az ukrán elnök azt állította, hogy az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként jelölte meg. Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát – jelentette ki.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad. Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését.

Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem

– hangoztatta az ukrán vezető.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát.

Mi jelenleg nem vagyunk NATO-tag, így milyen garanciáink lesznek? És a legfőbb kérdés: mely államok fogják ezeket nyújtani?

– kérdezte az ukrán elnök. Zelenszkij csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában.

Az amerikai védelmi miniszter tájékoztatása szerint a Fehéroroszország felől támadó orosz csapatok már csak kilométerekre vannak Kijevtől.

Lloyd Austin sajtóértesülések szerint az amerikai kormányzatot arról tájékoztatta nemrég, hogy az orosz katonák mindössze 30 kilométerre vannak az ukrán fővárostól.

Az amerikaiak úgy tudják, hogy az Oroszország irányából támadó egységek még távolabb vannak, de valószínűleg Kijev bekerítése a cél, hogy utána megdöntsék az ukrán kormányt.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter pedig arról beszélt, Kijevet is ostrom alá vehetik.

Emmanuel Macron az EU-tagállamok vezetőinek csütörtök esti rendkívüli csúcsértekezletét követően telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal.

A francia államfő azt mondta, erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte meg, mert ő nem tudta elérni az orosz elnököt.

Macron azt kérte Putyintól, hogy állítsa le a katonai beavatkozást. Mint fogalmazott, a telefonbeszélgetés őszinte, határozott és gyors volt.

Hozzátette, átadta Zelenszkij üzenetét is Putyinnak, hogy vegye fel vele a kapcsolatot.

Emmanuel Macron az orosz-ukrán konfliktus mediátoraként pozicionálta magát az utóbbi hetekben és minden áron törekedett a diplomáciai megoldásra, sikertelenül.

A fegyveres konfliktus kezdete óta ő volt az első nyugati vezető, aki beszélt Putyinnal. Szerinte a korábbi tárgyalások nem értek eredménybe, mert az orosz elnök a háborút választotta.

Több robbanást lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel. Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt. Meg nem erősített hírek szerint a főváros légvédelme több rakétát hatástalanított, és egy orosz repülőgépet is kilőttek. Az ukrán belügyminisztérium egyik tisztviselője elmondta, hogy egy repülőgép lezuhant Kijevben, a Darnickij kerületben – írja a BBC. Eközben helyi hírek szerint egy kilencemeletes lakóház lángokban áll Kijevben. Vitalij Klicsko Kijev polgármestere Twitter-üzenetében közölte, hogy legalább három ember megsérült, egyikük állapota kritikus.

🇺🇦⚡️Clearest view of the plane that was shot down over Kiev moments ago. pic.twitter.com/ke174WzFTX

— OSINT UKRAINE (@OSINT_Ukraine) February 25, 2022

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen.

Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.

A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: harapós szankciókra van szükség Moszkva ellen, és rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz  pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.

A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.