Egyre inkább úgy tűnik, Lengyelország hajlandó engedni az Európai Unió elvárásainak a jogállamiság kérdésében. A Fidesz-barát, jobboldali Jog és Igazságosság pártja vezette kormány az igazságügyi reformjával a bírósági rendszert úgy alakította át, hogy annak politikai függetlensége többé nincs biztosítva. Az Európai Bíróság több alkalommal is elutasította a reform egyes részeit, de mindezidáig ezeket a döntéseket Varsó nem fogadta el. A legutóbbi hírek szerint az Európai Bizottság már azt fontolgatta, hogy emiatt uniós forrásoktól fosztják meg Lengyelországot.
A lengyelek – a magyar kormányhoz hasonlóan – folyamatos szabadságharcban állnak az EU-val, de részben a pénzmegvonás meglebegtetése, részben az országon belül érzékelhető elégedetlenség miatt most úgy tűnik, hogy arra jutottak, ez így nem megy tovább.
Az Európai Bizottság a múlt héten augusztus 16-ig adott haladékot Lengyelországnak, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság döntésének, vagyis orvosolja azokat a kifogásokat, amelyek a bírói rendszer függetlenségét érintik.
Történelem
A történet kezdete 2015 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került. Példaképüknek tekintették már akkor is sok szempontból a Fideszt, és a működésüket azzal kezdték, hogy már decemberben megnehezítették az alkotmánybíróságuk működését. A döntés után hetekig sokezres tüntetések voltak. Aztán jött az igazságügyi reform, amelynek az is része volt, hogy
- a kormánytöbbség dönthet a bírák kinevezéséről a parlamentben,
- valamint létrehoztak egy fegyelmi testületet, amely az alárendelt bírákat szankciókkal büntetheti, akár a szakmájuktól való eltiltással is.
Emiatt az EU Lengyelországgal szemben is elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ott van emellett a tavaly elfogadott jogállami mechanizmus bevetésének veszélye is.
Még egy hasonlóság Magyarországgal – és ebben az esetben öt másik országgal is –, hogy Varsónak is gondja van az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatosan, a bizottság ugyanis egyelőre nem fogadta el a Lengyelország benyújtott tervét, amivel 24 milliárd euróra lenne jogosult. Brüsszel ezzel egyértelműen nyomást gyakorol többek között Varsóra is.
Megoldás
Az elmúlt napokban azonban a lengyel kormány mintha megenyhült volna a bírói kinevezések és az idén egyébként eddig egy döntést sem hozó fegyelmi kamara kérdésében, írja a Spiegel. Májusban már volt egy erre utaló jel, akkor Kaczyński egy interjúban arra a kérdésre, hogy ma az igazságszolgáltatás jobban működik-e Lengyelországban, azt válaszolta:
Rosszabbul, ezt elismerem. Néha az intézkedések jól működnek, néha nem.
Hasonló megjegyzése Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek is volt pár napja, ahogy nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Malgorzata Manowska a kormánynak írt levelében is azt tanácsolta, hogy az uniós pénzbüntetés elkerülése érdekében törvénymódosításokra lenne szükség.
A várható változtatásokat persze Varsó nem szeretné úgy láttatni, hogy engedtek az EU nyomásának, ám ebben épp az Európai Bizottság segíthet nekik. A bizottság egyik tanulmánya ugyanis arra jutott, hogy a lengyel kormány reformjától valójában rosszabbul működik az igazságszolgáltatási rendszer, holott eredetileg épp a színvonal emelésével indokolták a reformok szükségességét.
Ráadásul a felmérések szerint egyre kevesebb lengyel gondolja úgy, hogy országban jól működik a jogállamiság.
A lengyel kormány augusztus 16-ig kapott időt, hogy elkerülje az EU-s büntetést, de hogy konkrétan mit tesz ennek érdekében, az egyelőre kérdéses. A lengyel lapok a Spiegel szerint már több verzióról is beszámoltak, ezeket név nélkül a PiS és a kormány tagjai osztották meg velük. Nem könnyű a helyzet, mert a módosításnak át kell mennie a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszteren és körén is. A legvalószínűbb, hogy a reform átfogó reformjára kerülhet sor, így egy minimális arcvesztéssel kijöhetnének a helyzetből.
Az egészen biztos, nem az lesz, hogy egyszerűen csak feladjuk. Megpróbálunk egy olyan megoldást találni, ami mindent megváltoztat, anélkül, hogy bármi is változna
– nyilatkozta a kormányoldalról egy forrás a Dziennik Gazeta Prawnának. Például úgy, hogy újabb szabályokat hoznak mindkét kritizált területen, amiket az Európai Bíróságnak újra meg kellene vizsgálnia, aztán a testület újabb határidőket szabhatna meg, vagyis a lengyelek időt nyerhetnének.
Ryszard Terlecki a PiS parlamenti választmányának elnöke elismerte pénteken, hogy mérlegelik a módosítás lehetőségét, de szerinte a változtatásokat majd csak ősszel nyújtják be.
A lengyel kormány szóvivője, Piotr Müller hasonlóan nyilatkozott a héten, mármint, hogy módosítások ugyan születhetnek, de
nem az Európai Bizottság felügyelete alatt, mert ez a döntés ránk és a parlamentünkre tartozik. Ez nem az EU kompetenciája,
hiszen a nemzeti jog elsőbbséget élvez az európai joggal szemben. Legalábbis a lengyel – és a magyar – kormány felfogása szerint.
Az elmúlt hetekben Kaczyńskiék és Brüsszel között alapvetően nem hogy csökkent, inkább nőtt a távolság. A megreformált alkotmánybíróság – nagyjából az Európai Bíróság döntésével egy időben – megkérdőjelezte az EU illetékességét a jogi reformmal kapcsolatban, ahogy az uniós jog hierarchiáját is.
Az elmúlt hetekben felmerült a polexit lehetősége is, de ezt valójában senki nem szorgalmazza, hiába riogatnak ezzel a kormány ellenfelei. A lengyel lakosság körében soha ilyen magas nem volt még az EU támogatottsága, sőt, ez igaz a PiS szavazóira is annak ellenére, hogy ők a melegházassággal és a migránsok befogadásával kapcsolatosan még a jelenleginél is keményebb álláspontot várnak a kormányuktól. Ott ugyanis él az a narratíva, hogy a második világháború után elárulták őket, és így kerültek a szovjet érdekszférába, a 2004-es EU-s csatlakozással viszont visszakerültek a civilizációba. És még nem adták fel a nálunk már kevésbé működő hitet, hogy hamarosan elérhetik a nyugati életszínvonalat. „Karnyújtásnyira van” – állította mostanában Morawiecki. És persze az EU-s források is számítanak a kormánynak, nem is kicsit, anélkül nem válhatna a „legélhetőbb országgá” Európában, ahogy a miniszterelnök jellemezte Lengyelországot.
Emellett két látványos jelenetre is érdemes emlékeztetni, miért áll egyre inkább a lengyel kormánynak is érdekében valamelyest változtatni a politikáján:
- Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöki tisztségéről leköszönve hazatér, politikai értelemben is, ezzel egy időben pártja, az elkötelezett Európa-párti Polgári Platform (PO) támogatottsága meredeken emelkedni kezdett, már a másodikak a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, igaz a PiS-től továbbra is mintegy 10 százalék választja el őket.
- A másik pedig az, hogy mintegy 3500 lengyel bíró és ügyész írta alá azt a petíciót, amelyben a kormánytól azt követelik, hajtsa végre azokat a változtatásokat, amikről az Európai Bíróság döntést hozott.
