Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Nagyvilág

Tusk visszatérése megvadította Orbán lengyel barátait

Dinamizálta a lengyel közéletet Donald Tusk volt miniszterelnök hazatérése. Az Európai Néppárt leköszönő elnöke rögtön átrendezte az ellenzék erőviszonyait, miközben a Kaczysnki-féle kormánypártot kimondottan radikalizálta. Francia elemzők már Lengyelország EU-ból való kilépését latolgatják, ám ez Tusk céljaival éppen ellentétes lenne.

Donald Tuskot július 3-án a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) alelnökévé választotta, s ezzel gyakorlatilag – a hivatalos pártelnökválasztásig – ő irányítja a pártot és egyben a Polgári Koalíciót is, amely egy választási szövetség a PO, a Modern és a Zöld Párttal együtt.

Az Orbán Viktor egyik legvehemensebb európai kritikusaként ismert Tusk korábban az Európai Tanács elnöke is volt 2019-ig, majd az Európai Néppárt élére került. Innen pedig azért távozik – de csak fokozatosan –, hogy teljes egészében a lengyel belpolitikának szentelhesse magát.

A lengyel közéletnek márpedig az a különlegessége, hogy a baloldal ott nem jelentett komoly tényezőt az utóbbi években, miután a sorozatos botrányok felemésztették a szavazótáborát. Így valójában egy mérsékelt jobboldali, Európát támogató tömörülés (Polgári Koalíció), valamint egy konzervatív-nacionalista jobboldali blokk (Jog és Igazságosság, PiS) állt eddig szemben egymással.

Mindkét blokk kisebb pártokból, illetve irányzatokból áll, így a lengyel politikai élet kiszámíthatatlanul alakult az elmúlt években. A varsói kormányoldal sincs úgy bebetonozva, mint a kétharmaddal kormányzó Fidesz Magyarországon. Jaroslaw Kaczynski PiS-vezér és miniszterelnök-helyettes szinte baráti viszonyban van Orbán Viktorral, akivel pár napja találkozott Varsóban, és persze a PiS és a Fidesz is politikája között is számos párhuzam vonható.

Kapcsolódó
A pénznek nincs, az ideológiának van szaga Orbán és Kaczynski világában
A Guardian elemzése szerint az illiberális vezetők olyan globalizmust építenek, amiben nincsenek globalisták.

Ám a PiS viszonylag gyengébb helyzetét mutatja egyrészt, hogy a legutolsó választáson, 2019-ben a felsőházban kisebbségbe került a Kaczynski-féle párt, másrészt a jobboldali kormányblokkon belül nagyobb önállósággal mozognak a kisebb frakciók, pártkezdeményezések, amelyek hol konzervatívabb, hol liberálisabb irányba terelik a PiS-t. Ráadásul Kaczynskék többsége az alsóházban is billeg – formailag június végén el is vesztették a majoritást, de a gyakorlatban a PiS-ből kilépő három honatya inkább külső támogatója lesz a kormánypártnak.

A kiszámíthatatlanság tavaly óta még nagyobb lett Varsóban, az ellenzéki oldalon ugyanis szinte a semmiből nőtt ki egy új párt, a Szymon Holownia újságíró és televíziós személyiség által felépített „Polska 2050” („Lengyelország 2050”). Holownia a tavalyi elnökválasztáson ért el rendkívül jó eredményt, harmadik lett, és ezután szervezett előbb politikai mozgalmat, majd pártot maga köré.

Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto / AFP Szymon Holownia

Az európai elkötelezettségű, ideológiailag a Polgári Platformhoz hasonlóan centrista, de annál talán egy árnyalatnyival balosabb – mivel szociáldemokrata és nem szociálliberális erőket tömörít a jobboldali irányzatok mellett – Polska 2050 a közvélemény-kutatások szerint idén nyárra már megelőzte a PO-t. A második legnépszerűbb pártot Holownia ráadásul az egyik legnépszerűbb közéleti személyiségként vezeti. Programjukban a környezetvédelem, az önkormányzatiság, az európaiság, a jogállam és a civil társadalom erősítése szerepel – jórészt olyan dolgok, amelyek a PiS-szel állítják szembe őket. Ám ugyanarra a szavazóbázisra építenek, mint a PO, így kiélezett a versengés az ellenzéki oldalon is.

Nem véletlen, hogy a hazatérő Tusk radikálisan szembefordult a PiS-szel: tulajdonképpen egyúttal Holowniáékkal is verseng. Mindazonáltal Tusk hazatérése megfordította most a trendet: július 3-a óta, amióta a PO vezetését átvette, a Polgári Platform ismét megelőzi a Polska 2050-et, ami valódi fordulat az ellenzéki oldalon. Ugyanakkor nagyjából mindkét ellenzéki erő 20 százalék körül mozog (17–24 százalék között, attól függően, hogy épp melyik a népszerűbb), közben a Kaczynski-féle kormánypárt 33–34 százalékon, viszonylag stabilan tartja magát az első helyen.

Igaz, a PiS népszerűsége jelentősen csökkent a 40 százalék fölötti értékekről, amióta a szejmen áterőltette az abortuszellenes lengyel törvényt januárban. Az ezzel szembeni tiltakozásból tudott leginkább a Polska 2050 szavazókat szerezni az elmúlt hónapokban, mert az ideológiailag valamivel jobboldalibb PO nehezebben reagált erre és a melegellenes lengyel politikai törekvésekre.

A PO népszerű varsói főpolgármestere is ezért került nehéz helyzetbe: szavakban inkább a melegek jogaiért állt ki, miközben a PO vidéki szervezetei és polgármesterei sok helyen a PiS konzervatívjaihoz hasonlóan melegellenes intézkedéseket hoztak. Tusk részben a varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski ambícióival is szembemegy most azzal, hogy hazatért, így visszajövetele a párton belüli viszonyt is kiélezheti. A Polska 2050-nek viszont kevésbé jelent problémát az LMBTQ-ügyek és az abortuszkérdés kezelése, így a valamivel konzervatívabb PO-val szemben az ellenzéki oldalon némi „versenyelőnyhöz” juthat.

Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto / AFP Rafal Trzaskowski az Egyenlőség elnevezésű felvonuláson 2021. július 19-én Varsóban

Lengyelország most ráadásul nyílt vitában áll az EU-val: a napokban Brüsszel két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, egyet pedig Lengyelország ellen a meleg közösséget érintő intézkedések miatt. A lengyeleknél ráadásul éppen a vidéki önkormányzatok által meghirdetett LMBTQ-mentes övezetek miatt indult kötelezettségszegési eljárás. Varsó vitái még élesedtek is a napokban az EU különböző szerveivel, miután az Európai Unió bíróságának egyik döntését felülbírálták Varsóban.

Az történt, hogy a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette szerdán az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozással szemben. Az alkotmánybíróság ítéletében úgy fogalmazott, hogy a lengyel bírók

nem válnak az Európai Unió bíráivá a közösségi jogszabályok alkalmazása során,

emellett hangsúlyozta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája az egyetlen, amely szankcionálási jogkörrel bír a lengyel igazságszolgáltatásban. Itt valójában arról van szó, hogy az EU illetékes szervei úgy látták, hogy a lengyel kormánypárt a bíróságok fegyelmi testülete révén igyekszik a bírókat és a bíróságokat politikai nyomás alá helyezni, amit az unió szervei jogellenesnek ítéltek meg. A lengyelek pedig az egész EU-t fenyegetik immár mostani alkotmánybírósági döntésükkel, amiben az EU illetékességét kérdőjelezik meg.

Kapcsolódó
A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós bíróság egyik intézkedését
Nagy vita lesz abból, hogy melyik jog az elsődleges, a lengyel, vagy az európai.

Ez nem egyszerűen jogvitát jelent, hanem azt, hogy Lengyelország alapvetően megy szembe az európai joghierarchiával. Korábban egy hasonló döntés Németországban is óriási vitát kavart, ám Lengyelországgal az a probléma, hogy több fronton is éles konfliktusba, „frontharcokba” keveredett az EU-val.

E frontharcosok közül Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes és PiS-vezér (az ország tényleges irányítója) és Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és legfőbb ügyész emelkedik ki. Ők vezetik a pénteken nyilvánosságra hozott listát is, amely azon politikusokat tartalmazza, akikben a lengyelek a legkevésbé bíznak. Más kérdés, hogy Donald Tusk szintén szerepel e listán, méghozzá az 52 százalékos Kaczynski és a 47 százalékos Ziobro mögött mindjárt 45 százalékkal ő következik, vagyis a lengyel lakosság majdnem fele benne sem hisz igazán.

Wojtek RADWANSKI / AFP Donald Tusk

Visszatérve az EU-val folytatott lengyel vitákra, sok megfigyelő szerint a polexithez, azaz Lengyelország Európai Unióból való kilépéséhez is vezethet mindez. A Human Rights Watch szakértője szerint Lengyelország távolodik az európai jogrendtől, míg egy francia hírforrás már tényleg a polexit esélyeit latolgatja.

Ezzel a véleménnyel aligha érthetünk egyet – nincs igazán olyan jelentős lengyel politikai erő, amely szívesen lemondana az európai uniós forrásokról. Ám az biztos, hogy a lengyel alkotmánybíróság (amely a jobboldali PiS-kormány által hozzá intézett kérdésben határozott) súlyos, az egész EU működését és jogrendjét megkérdőjelező döntést hozott. Ennek a döntésnek az elvi jelentősége ugyanis messze meghaladja a konkrét ügy súlyát.

Mindenesetre Kaczysnki „ősellenfelének” Donald Tusknak a hazatérése, azaz július 3-a óta a lengyel kormánypárt mintha megvadult volna: elkezdtek egy törvényt kidolgozni, amelyik az egyik legnagyobb, amerikai tulajdonú lengyel tévéadót (TVN) próbálja megrendszabályozni. Az ügy még a kormánypárton belül is megosztja az erőket állítólag, hiszen Lengyelország nagyon jó kapcsolatokat ápol az USA-val, éppen a napokban vettek tankokat Amerikától.

A PiS emberei Tusk hazatérése óta egyre vehemensebben küzdenek az EU-val. Különösen a radikális igazságügyi miniszter, Ziobro teszi ezt, miután a viták a lengyel jogrendszer módosításának számos eleméről zajlanak. Írország és Hollandia egyébként már leállította a kiadatásokat Lengyelországnak, mert az ottani jogrendszer szerintük nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak.

A hazatérő Tusk nem véletlenül mondta most, hogy nem Lengyelország, hanem Kaczynski hagyja el az EU-t a pártjával együtt. Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban úgy vélekedett: a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot, és de facto leválasztja Lengyelországot az európai jogszerűségről. Bodnart egyébként épp most szorítja ki pozíciójából a hatalmon lévő PiS – erről is a Human Rights Watch írt korábban.

Közben Tusk pénteken arról beszélt, hogy Lengyelország és Magyarország konfliktusai az Európai Unióval az egész blokk széteséséhez vezethetnek, legalábbis egy ilyen folyamat kezdetét is jelenthetik. Feltéve, hogy egyre több olyan állam lesz, amelyek az Európai Uniónak igyekeznek kárt okozni, s ez végeredményben a szervezet végét jelentheti szerinte. Ugyanakkor a Tuskot idéző Reuters emlékeztet arra, hogy Lengyelországban a lakosság túlnyomó többsége támogatja az EU-tagságot. Tusk sem azt gondolja persze, hogy Varsó másnap kilépne az EU-ból és az EU sem holnapután fog szétesni. Szerinte ezek olyan folyamatok, amelyek évekig tartanak.

Kevésbé borúlátó a Lengyelország és az EU közti viszonyt elemezve Balázs Péter korábbi külügyminiszter, Magyarország első EU-biztosa, aki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerepelt. Szerinte is van ugyan olyan spekuláció, hogy Lengyelország szinte „véletlenül” kicsúszhat, „kipottyanhat” az EU-ból, ám ez valójában nem lehetséges, hiszen ezt egy dokumentumban, egy hivatalos levélben kell kérni – egy ilyen levélhez pedig parlamenti többség kell. A parlamenti többséghez pedig lakossági támogatás is szükséges, márpedig Lengyelországban az emberek túlnyomó többsége EU-párti. Ráadásul Lengyelországban a kormánykoalíció három irányzatból áll. Ezért amikor tavaly az EU-költségvetés vétója felmerült, azért visszakozott Varsó, mert a koalíció egyik tagja ezt követelte.

Bár a külpolitikában egyre gyülekeznek a viharfelhők Varsó fölött, a PiS mellett szól ugyanakkor, hogy a lengyel gazdaság viszonylag jól áll: a munkanélküliség jelenleg 4 százalék alatt van, és a fő problémát – Magyarországhoz hasonlóan – ott is inkább az infláció felpörgése okozza, amely négy százalék fölött van jelenleg is. Igaz, ott a drágulás dinamikája épp csökken.

Így aztán nehéz megítélni, hogy a 2023-as választásokon a lengyel ellenzék milyen taktikával érhet el sikert. Az biztos, hogy Tusk dinamizálta az ellenzéki oldalt, legalábbis a Polgári Platformot, kérdés viszont, hogy mi lesz a Polska 2050-nel? Elemzők szerint alighanem a két nagy ellenzéki tömörülésnek össze kell majd fognia a következő választáson a Kaczynski-féle PiS-szel szemben.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.