Nagyvilág

Egy hibás stratégia, ami ajándék az autoriter rezsimeknek?

Sajtóinformációk szerint a magyar kormány Budapestre hozná a moszkvai központú Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank (IBEC) székhelyét, csatlakozna az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz (EDB), miután stratégiai megállapodást írt alá a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankkal (ICBC). Az elmúlt napok is alátámasztják, hogy az Orbán-kabinet gőzerővel dolgozik a keleti nyitáson. Kérdés azonban, hogy összességében profitál-e bármit is Magyarország ebből a külpolitikai stratégiából.

Az olyan autoriter rezsimek, mint Oroszország vagy Kína, de bizonyos esetekben akár Törökország is, igyekeznek gyengíteni a nyugati integrációs szervezeteket és befolyásolni azok szakpolitikai döntéseit. A három keleti nagyhatalomnak kedvez az illiberális hatalomgyakorlás terjedése is, ennek köszönhetően relativizálhatják ugyanis saját politikai berendezkedésüket.

A kelet- és közép-európai régió országai kifejezetten sérülékenyek az autoriter befolyással szemben: az évek óta a Nyugat hanyatlását hirdető autoriter rendszerek természetes partnereivé válhatnak a Kelet felé forduló uniós és NATO-tagállamoknak.

Magyarország kapóra jön

A demokratikus intézményrendszer kiüresítésével hibrid rezsimet építő magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében „hídszerepet” vállalna a Nyugat és a Kelet között – szélesre tárja a kaput az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával, más esetben a Kelet felé tett egyoldalú engedményekkel igyekszik magyarországi befektetésekre válható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyekkel új finanszírozási lehetőségek nyílhatnak meg kormánypárti oligarchák előtt. Mészáros Lőrinc cégei esélyesek több paksi bővítéssel kapcsolatos tender elnyerésére (a legtöbbre csak Mészáros-vállalatokat hívtak meg), de a Paks II projekt már korábban is az éppen aktuális kormánybarát körök kifizetésére szolgált. Nem csak az orosz befektetések végződnek hasonlóan: a kínai pénzből finanszírozott Budapest-Belgrád-vasútvonalat építő kínai konzorciumban is Mészáros egyik cége vehet részt, felmerült továbbá, hogy egy részben Szíjj Lászlóhoz tartozó közvetítőcégen keresztül vásárolhat Budapest katonai felszerelést Törökországtól.

A magyar gazdaság mégsem profitálhat sokat ezekből az együttműködésekből. Paks II esetében a kormány maga ismerte el az Európai Bizottságnak, hogy az erőmű veszteséges lesz, ezért állami támogatásra szorul. A Budapest-Belgrád-vasútvonal beláthatatlan idő múlva térülhet csak meg, egyes becslések szerint 2400 év múlva. Az alábbi kereskedelmi adatok pedig azt mutatják, hogy Magyarország sem orosz, sem pedig kínai vagy török viszonylatban nem tudta döntően növelni bilaterális kereskedelmi forgalmát, pedig ez a cél gyakran hangsúlyozott eleme a kormány „keleti nyitás” stratégiájának. Kína esetében feltűnő, hogy az egyébként sokkal kevésbé Kína-barát politikát folytató Csehország jelentősen erősíteni tudta kereskedelmi forgalmát a kínaiakkal, ami részben cáfolja, hogy egy bizonyos ponton túl a magyar kormány autoriter vezetőknek tett gesztusai kézzelfogható eredményeket érnek el.

A keleti nyitás gazdasági és kereskedelmi kudarcánál is súlyosabbak a biztonságpolitikai következmények. Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetést jelenthet a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit. Magyarország uniós vétói, legyen szó akár emberi jogokról Kínában, akár a törökök észak-szíriai offenzívájáról, megakadályozzák a szervezetet abban, hogy egységesen, gyorsan lépjen fel nemzetközi kérdésekben. A magyar kormány, még ha elsősorban nem is a moszkvai érdekek kiszolgálása miatt teszi, a NATO-ban is Putyin kezére játszik, többek között az Ukrajna elleni vétóival, ezzel segítve az orosz propagandamédia Ukrajna-ellenes narratíváinak terjesztését.

Magyarország egyik legfontosabb Oroszországnak tett engedménye a kormány szankcióellenes narratívája. Budapest ugyan egyszer sem vétózta meg a szankciók meghosszabbítását, a folyamatosan hangoztatott szankcióellenes retorikája elég lehet ahhoz, hogy a többi tagállam és az uniós intézmények számára egyértelműen jelezze, Magyarország nem támogatná új szankciók bevezetését, így az ilyen kezdeményezések el sem indulnak.

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Budapestre csábítása, a csatlakozás az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz, illetve a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankkal kötött stratégiai megállapodás az itt felsorolt terméketlen külpolitikai stratégia következő lépéseit jelentik. Nemzetgazdasági szinten ezek sem lesznek profitábilis döntések, nem váltják ki a Magyarországnak 2021 utánra elkülönített uniós források esetleges megvágásával keletkezett űrt. Az esetlegesen bevonzott „keleti” pluszforrások legfeljebb arra lehetnek elegek, hogy kormánypárti üzleti körök új finanszírozási lehetőségekhez jussanak. Talán nem véletlenül szerepel az ICBC-vel kötött megállapodásban, hogy a bank támogatja majd „magyar infrastruktúraprojektek finanszírozását”. A kormány további keleti autoriter rezsimek felé tett gesztusai eközben egyre megbízhatatlanabb szövetségesé teszik majd Budapestet nyugati partnerei szemében.

Az egész régió sebezhető az autoriter befolyással szemben

Csehországban és Szlovákiában is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők korlátozott hatással bírnak saját országuk külpolitikájára. Ezekben az országokban Oroszország és Kína sokkal aktívabban próbálja növelni befolyását a pártpolitikai (Nyugat-ellenes erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (nagykövetségeik aktivitása, dezinformáció) vagy a kulturális (oktatási együttműködés) szférában. Magyarországon a keleti autoriter rezsimek gyakran tálcán kapják meg, amire szükségük van: a magyar kormányzati irányítású média gyakran az orosz érdekeket tükröző dezinformációs narratívák legfőbb forrása, de a kormánybarát sajtó Kínáról és Törökországról is sok esetben kizárólag pozitív színben számol be. A magyarországi alternatív, Kreml-barát médiumoknak így minimálisra csökkent a szerepe, a másik két országban azonban ezekre sokkal jobban támaszkodnia kell a keleti autoriter rezsimeknek, hogy saját narratíváikat terjeszthessék.

Áder János köztársasági elnök beszél, jobbról Milos Zeman cseh elnök a négy visegrádi ország államfőinek csúcstalálkozóján a Prága közelében fekvő Lány kastélyában, a cseh államfő rezidenciáján. Fotó:Balogh Zoltán/MTI

Magyarország, Szlovákia és Csehország egyaránt sérülékeny az autoriter befolyással szemben. Oroszország esetében az energiafüggőség, a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere, illetve a lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei közös kihívásokat jelentenek. Kínával szemben az országgal kapcsolatos információhiány és az irreálisan magas gazdaságpolitikai elvárások alkotják e három ország sérülékenységének alapját. Magyarország esetében ezeket a problémákat súlyosbítja a kormány elfogult Kelet-barát álláspontja.

Természetesen a másik két állam is küzd országspecifikus problémákkal. Szlovákiában a helyi paramilitáris csoportok szoros orosz kapcsolatai adhatnak okot az aggodalomra. 2018-ban látványos kísérletet tettek az oroszbarát propaganda és a helyi paramilitáris csoportok tevékenységének összekapcsolására. Az orosz Putyin-párti Éjjeli Farkasok szlovák „ágának” vezetője, Jozef Hambálek ebben az évben nyitott egy katonai múzeumot, ahol állítása szerint az Éjjeli Farkasok európai főhadiszállása is üzemelt volna. Az üzletembernek még régi katonai eszközöket is sikerült beszereznie a szlovák állami Történelmi Múzeumtól. Mire szlovák újságírók munkájának köszönhetően Pozsony észbe kapott, az oroszbarát Szlovák Sorkatonák paramilitáris szervezet már több katonai kiképzésen is részt vett a helyszínen.

A csehországi orosz nagykövetség aránytalanul nagy számú személyzettel működik, ami miatt erős a gyanú, hogy Prága orosz hírszerzőközpontként működhet. Kína vonatkozásában Petr Kellner cseh üzletember pekingi kapcsolatai gyanúsak, különösen az után, hogy Kellner egy cége felvásárolta a cseh NOVA TV-t. A szlovák és a cseh titkosszolgálatok láthatóan fellépnek az autoriter befolyás terjedése ellen, beleértve a lakosság tájékoztatását és a dezinformáció elleni küzdelmet is. A magyar szakszolgálatok is harcolnak ugyan az orosz befolyás ellen, de sokkal inkább zárt ajtók mögött, és miden arra utal, hogy a fellépésben politikai szinten akadályozhatják őket. Bizonyos helyzetekben az autoriter befolyás elhárítását is politikai haszonszerzésre használják a magyar kormánypártok: a KGBéla-ügy például épp a 2014-es EP-választás előtt robbant ki, ráadásul az Alkotmányvédelmi Hivatal az Index forrásai szerint a nyomozás lezárása előtt kapott utasítást magas szintről az ügy lezárására – aminek köszönhetően, mellékesen, Oroszországgal sem bonyolódott a magyar viszony.

Budapest biztathatja Moszkvát

Magyarország példája megmutatja, hogy amennyiben Kelet-barát kormány kerül hatalomra egy a nyugati intézményrendszerbe integrálódott országban, a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit. Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, politikai előnyöket ígérve Oroszországnak (például retorikai szinten akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (a Törökország észak-szíriai offenzíváját elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti), úgy a belpolitikai, mint a nemzetközi színtéren. A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

Magyarország nem nyert a keleti nyitáson, de nem is veszített vele látványosan: a szövetséges szakszolgálatok ugyan elbizonytalanodhattak a magyar szervekkel történő információmegosztás hasznosságáról, Budapest továbbra is teljes jogú tagja az EU-nak és a NATO-nak, és még az sem dőlt el, hogy a Fideszt végül kiveti-e magából az Európai Néppárt. Ennek következtében a Nyugat-barát, uniópárti erők a jövőben valószínűsíthetően egyre inkább arra koncentrálnak majd, hogy

  1. bevezessék a minősített többségi döntéshozást a lehető legtöbb EU-s szakpolitikai területen, így megnehezítve a keleti autoriter rezsimeknek saját érdekeik érvényre juttatását;
  2. emeljék a tagállamok számára a „különutasság” árát, csökkentve a valószínűségét annak, hogy a jövőben egy szövetséges állam nyíltan szembeforduljon a nyugati érdekekkel és az integrációs szervezetek saját maguk által is elfogadott szabályaival.

Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője

A Political Capital Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel és a cseh Prague Security Studies Institute-tal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Kutatásunk során arra kerestük a választ, miként jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgáltuk, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben. Kutatásunk során Oroszország-, Kína- és Törökország-szakértőkkel is együttműködtünk. Jelen cikk ennek a projektnek a keretében készült. A teljes tanulmány angolul itt érhető el.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.