Helyi idő szerint csütörtökön délelőtt riporterek gyülekeztek a washingtoni Fehér Ház kertjében. Donald Trump éppen Floridába indult, hogy egy időseknek épült lakóparkban beszéljen az egészségügyről, de pár percre megállt beszélni a sajtóval.
A téma az elnök elleni alkotmányos vádeljárást, azaz impeachmentet kirobbantó ügy volt, miszerint az elnök nyomást próbált gyakorolni Ukrajnára, hogy nyomozzanak politikai ellenfelek, a demokrata Joe Biden és annak fia, Hunter ellen, különben az Egyesült Államok nem küld pénzt. A demokrata párti képviselők szerint ez elfogadhatatlan, szembe megy az amerikai alkotmánnyal, így Trumpot el kell távolítani. Ő ugyanakkor úgy véli, hogy semmi rosszat nem tett.
Az elnökre várakozó újságírók aztán sokkal többet kaptak, mint amire előzetesen számíthattak. Trump szokásos stílusában egyszer csak azt mondta, hogy
Egy csomó, Kínával kapcsolatos lehetőségem van, de ha nem azt teszik, amit mi akarunk, hatalmas hatalmunk van.
Majd 30 másodperccel utána ezt:
Ugyanígy, Kínának is vizsgálódnia kellene Bidenék után.
Trump megszólalása, amellyel ráerősített a vádakra, nemcsak a közösségi médiában és a demokrata politikusok között keltett felháborodást, hanem a CNN információi szerint a kínaiak sem örültek neki, mert nem akarnak belekeveredni egy amerikai belpolitikai botrányba.
Ugyanakkor Trump szavainak már volt előzménye: sajtóhírek szerint június 18-án az amerikai elnök egy Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során nem csak Bident hozta szóba, hanem a másik legnépszerűbb demokrata elnökjelölt-aspiránst, Elizabeth Warrent is. Ezen felül
Az impeachmentet kirobbantó kiszivárogtatásban a többi között az állt, hogy a Fehér Házban bizonyos telefonbeszélgetéseket egy külön helyen tartott, titkosított szerverre mentenek. A névtelen bejelentő azt írta a kongresszusnak küldött levelében, hogy idekerült a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés, azt pedig már a CNN tette hozzá, hogy a Hszinek szóló hívás is.
Beszélnünk kell
Ezzel párhuzamosan Ukrajna-ügyben is kiszivárogtak új információk, köszönhetően annak, hogy a demokraták felpörgették az impeachmenttel kapcsolatos meghallgatásokat. Az ezek lebonyolításával megbízott három kongresszusi bizottság magyar idő szerint csütörtök éjszaka nyilvánosságra hozott több beszélgetést, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy a Trump-kabinet az ukrán kormányt akarta felhasználni a Bidenék elleni hadjáratra. A Fehér Ház azt is kikötötte, hogy Zelenszkij akkor találkozhat Trumppal, ha egy közleményben tesz ígéretet az egykori amerikai alelnök elleni nyomozás megindítására.
A beszélgetések főszereplői Gordon Sandland, az USA uniós nagykövete, Kurt Volker, az Egyesült Államok azóta már lemondott Ukrajna-ügyi megbízottja, illetve Bill Taylor, a kijevi ügyvivő nagykövet, de felbukkan az egyébként semmilyen kormányzati feladattal nem rendelkező Rudy Giuliani is, aki egyben Trump ügyvédje, illetve Andrej Jermak, az ukrán elnök egyik tanácsadója is.
Az ominózus Trump-Zelenszkij telefonhívás július 25-én zajlott, de az egyeztetések már korábban elkezdődtek. Július 19-én például ez írták egymásnak a felek:
Kurt Volker: Tudnánk holnap beszélni hármasban? Mondjuk washingtoni idő szerint délben?
Gordon Sondland: Úgy néz ki, az elnök holnap telefonál. Beszéltem Zelenszkijjel és mindent elmondtam neki. Érti, mi van.
Gordon Sondland: Persze!
Kurt Volker: Jó. Ma Rudyval reggeliztem – előkészítjük a hétfői telefont Jermakkal. Sokat segített benne. A legfontosabb, h Zelenszkij azt mondja, h segít a nyomozással – és kitérjen a konkrét személyes dolgokra – ha van ilyen
A beszélgetésben arra utalnak, hogy majd összeraknak egy beszédvázlatot Zelenszkijnek, amelyet majd el tud mondani. Volker augusztus 9-én át is küldött egy szövegtervet Sonderlandnek, amelyben például ez volt: „Szándékunkban áll, hogy elindítsunk és lefolytassunk egy átlátható és elfogultságtól nyomozást, megvizsgálva minden elérhető információt és szereplőt, beleértve a Burismát (a Hunter Bidenhez köthető céget – a szerk.) és a 2016-os amerikai választásokat, ezzel megakadályozva, hogy jövőben is megismétlődjön a probléma”.
Úgy tűnt, minden jól halad, mígnem augusztus 29-én Jermak egy linket csatolva szűk szavú üzenetet küldött Volkernek
Beszélnünk kell
A mellékelt linken a Politico cikke volt, amely arról szólt, hogy Trump leállított egy 250 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai segélyt, illetve külügyi támogatásokat is. Az üzenetváltásból kiderült, hogy az ukránok nem akartak egyszerű eszköznek tűnni az USA kezében, ez az információ pedig csak felerősítette az aggályaikat.
Szeptember 1-jén Taylor nagykövet arról érdeklődött, hogy az amerikai katonai segítségnek tényleg feltétele az, hogy elinduljon Ukrajnában a Biden elleni nyomozás. Sondland azt kérte, hívja fel, de a beszélgetés nem nyugtathatta meg Taylort, mert nyolc nappal később ezt írta:
Taylor: A biztonsági segítséggel kapcsolatos döntés kulcsfontosságú üzenet az ukránok és az oroszok számára is. A visszatartással már így is megrendült a belénk vetett bizalmuk. Ez a rémálmom. Remélem, jól döntöttél az interjúval kapcsolatban.
Sondland: Bill, sose mondtam, hogy ez a jó döntés. Azt mondtam, hogy most itt tartunk és sikerült azonosítanunk a legjobb utat előre. Reméljük, működni fog.
Taylor: Ahogy már a telefonban is mondtam, őrültség egy politikai kampány során nyújtott információért cserébe visszatartani a biztonsági segítséget.
Az EU-nagykövet ezt visszautasította és azt válaszolta: „Az elnök kristálytisztán kijelentette, hogy nincs szó semmilyen szívességről.”
Az ukránok ellenálltak, de valami hatása azért mégis csak lehetett Trump szólamainak:
Trump mesterterve?
Az impeachmenttel kapcsolatban nem csak az a kérdés, hogy mi lesz a vége, hanem az is, hogy milyen hatással lesz az elnök megítélésére. Az eljárás elindítása után 49 százalékos népszerűséget mértek Trumpnak, ami nem sokkal marad el a saját csúcsától. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik az, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a vádeljárás megindítása jó döntés volt, és az, hogy az ukránok most mégis nyomozni kezdenek, nem biztos, hogy jó fényt vet az amerikai elnökre.
Trump már korábban kijelentette, hogy 2020-ban újraindul a választáson, és egyes elemzők úgy vélik, hogy az ellene indított újabb támadások csak növelik az önbizalmát. David Frum politikai kommentátor szeptember végén azt írta az Atlanticre, hogy az ukrán botrány csak megerősíti Trumpot abban, hogy ő bármit megtehet következmények nélkül.
Jóllehet Frum cikke egy nappal azelőtt jelent meg, hogy Nancy Pelosi bejelentette az impeachment kezdeményezését, Frida Ghitis, a CNN elemzője október 3-án hasonló véleményt fogalmazott meg. Ő írásában egy e hét szerdai sajtótájékoztatót idézett fel, ahol Trump még zavarodottan próbált kitérni az Ukrajna-téma elől. Ezzel viszont éles kontrasztban áll az elnök csütörtöki szereplése. Frida Ghitis szerint
Annak ellenére, hogy a mostani, Kínával kapcsolatos mondatai talán sokkal durvábbak és veszélyesebbek, mint a vádeljárást kiváltó szivárogtatói jelentés – írta Ghitis.
Fotó: Al Drago/Bloomberg / Getty Images
