Nagyvilág

Az ingatlanpiac túlhevülésére figyelmeztet az Európai Központi Bank

Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.

A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte:

a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki.

Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet nagyon dinamikus növekedéséhez és a lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez vezettek az Európai Unió számos tagországában.

Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira

– áll a jelentésben, amely szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon.

A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése.

A testületet 2010-ben hozták létre, a két évvel korábban elmélyült globális pénzügyi válság tanulságaképpen. Feladata az európai pénzügyi rendszerben és gazdaságban fellelhető rendszerkockázat forrásainak folyamatos tanulmányozása.

Éves jelentésében négy fő kockázatot mutatott ki, ezek a kockázati felárak alakulása a globális pénzügyi piacokon, az EU-ban működő bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak mérlegeiben mutatkozó tartós hiányosságok, a tagországi állami, vállalati és lakossági adósság fenntarthatósági problémái, valamint a befektetési alapok ágazatában jelentkező sérülékenység és az úgynevezett árnyékbankok – a bankrendszer keretén kívül működő hitelközvetítő szervezetek – tevékenységéből eredő kockázatok.

Kiemelt kép: iStock

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.