Nyolc további kulturális világörökségi helyszínt vett fel listájára vasárnap az UNESCO Világörökségi Bizottsága soros tanácskozásán, Bakuban. Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban vannak – ismertette a nemzetközi szervezet honlapja.
A listára került helyszínek között szerepel a Lisszabontól 30 kilométerre fekvő Mafra-palota. A 18. századi barokk épületegyüttes négy fő része a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház. Az észak-portugáliai Bragában a Bom Jesus do Monte szentély lett a világörökség része.
Oroszországból a pszkovi építészeti iskola templomait vették fel a listára. A Velikaja-folyó partján fekvő történelmi városban a 12. század óta épültek a jellegzetes építészeti iskolához fűződő templomok, kolostorok, erődítmények, tornyok és hivatali épületek. A templomok és a katedrálisok a kertek révén integrálódnak a természeti környezetbe.
Gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkánikus tája és különleges kulturális öröksége miatt vették fel a listára a spanyol Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek.
A Jodrell Bank Obszervatórium Északnyugat-Anglia elhagyatott részén áll, mentesen minden rádió-interferenciától. 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma. Számos rádiótávcső és munkaépület tartozik hozzá. Az obszervatórium különösen fontos munkát végzett a meteorok és a Hold megfigyelésében, a kvazárok felfedezésében, a kvantumoptika terén és az űrhajók nyomon követésében.
Az azerbajdzsáni történelmi város, a Kaukázus lábánál fekvő Seki központja is a világörökség része lett. A városközpontot a 18. században építették újjá egy természeti katasztrófa után. A város északkeleti részén áll a Kán palotája, valamint számos egykori kereskedőház. Seki 18-19. századi virágzását a selyemkészítésnek és kereskedelemnek köszönhette.
A Világörökségi Bizottság bakui tanácskozásán az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A venetói dombos tájon teraszos szőlőműveléssel termesztik a fehér prosecco borhoz a szőlőt. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki.
Az Egyesült Államokból a 20. századi építész, Frank Lloyd Wright épületeit vették fel a világörökség kulturális helyszínei közé. Az építész 20. század első felében tervezett munkái közül az úgynevezett organikus építészet jegyeit viselő, pennsylvaniai Mill Runban álló Fallingwater, a wisconsini Madisonban álló Herbert és Katherine Jacobs-ház és a New York-i Guggenheim Múzeum is a listára került. A Wright által kifejlesztett organikus építészet jellegzetessége a nyitott tér, a külső és belső határok elmosódása, valamint az olyan építőanyagok, mint az acél és beton különleges felhasználása. Mindegyik épülete innovatív megoldásokat kínál a lakhatás, a munka vagy a szabadidő igényeinek kielégítésére. Wright munkája erősen befolyásolta a modern építészet fejlődését Európában.
A Világörökségi Bizottság 43. ülésszaka szerdáig tanácskozik Bakuban.
A kiemelt képen a Mafra-palota látható. Fotó: JOSE MANUEL RIBEIRO / AFP
