“Azt hiszem, hogy a magyar kormány – a nagykövet ugyanis a kormány játékát űzi – erősen próbál provokálni bennünket. Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is bevonják a botrányba.”
Ilyen erős mondatokkal ugrott a magyar kormány torkának Victor Ponta szocdem kormányfő hétfőn. A román miniszterelnök kirohanása nem volt előzmények nélkül való. Mint megírtuk korábban, Orbán Viktor magyar kormányfő az utóbbi időkben – ha nem is deklaráltan – de kicsit meg akarja húzogatni a szomszédos országok bajuszszálait, ezért vitás ügyekbe keveredett a horvátokkal, szerbekkel, osztrákokkal, ukránokkal és az említett románokkal is.
A magyar-román viszonyban az erdélyi magyarság miatt mindig tapintható némi alapfeszültség. Ezt élezte ki többek között a kettős állampolgárság kérdése, a székely autonómia követelése vagy épp Lázár János miniszter kijelentése, hogy a magyar állam minden eszközzel megvédi állampolgárait, akár a határon túl élőket is. Nem tett jót a viszonynak Orbán sem, amikor kitette a Facebookjára a nagy-magyarországos kitűzőket, ezért is beszólt a román külügy.
Megkérdeztük a botrány állami szereplőit és egy erdélyi elemzőt, mi lesz a vége a kakaskodásnak. Kérdéseinkre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium korábbi közleményét küldte el, miszerint Magyar Levente államtitkár hivatalába kérette kedden Victor Micula nagykövetet Ponta kijelentései miatt. “Ezen vádak azt mutatják, hogy a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elitélése okoz” – áll a közleményben.
A magyar külügy szerint viszont épp a román kirohanások hátráltatják a jószomszédi viszony fejlődését. “Ennek alapján a magyar Kormány kéri, hogy a román állami vezetők a jövőben tartózkodjanak a hasonló nyilatkozatoktól” – írták a Hír24-nek.
Revizionista Orbán
A román külügy is szűkszavú választ küldött kérdéseinkre, ők a magyar nagykövet interjújára adott hétfői hivatalos választ ajánlották elolvasásra. A román nyilatkozat felidézi, hogy behívatták Nagy Károly Zoltán első beosztottat (mivel Zákonyi Botond nagykövet épp vakációzott), akivel szigorúan közölték, hogy Magyarország betarthatná az 1996-os és 2002-es államközi szerződéseket. Elítélték azt is, ahogy a román kormányfőről beszélt Zákonyi.
Zákonyi Botond nagykövet
Felidézték Orbán facebookos-kitűzős, “revizionista” fotóját is, majd az utóbbi időszak kétoldalú tárgyalásairól írtak. A nagykövet problémájáról, a közös infrastrukturális projektekhez való rossz román hozzáállásról azt írták, azt elfelejtette a nagykövet, hogy nemrég kötötték össze a román A1-es autópályát a magyar M43-assal. A határon át tervezett tíz út pedig annyira azért nem fontos gazdaságilag, hogy nagy pénzeket beleöljenek az építkezésekbe. Előkerült még a közös gázvezeték, a kisebbségek jogai és a székely autonómia is (a teljes közlemény a külügy honlapján, angolul olvasható). A lényeg, hogy ne avatkozzunk bele a román belügyekbe.
A románok nem először hivatkoznak a belügyeikre. 2013 elején robbant ki a székelyzászlóvita. Ekkor a megyei tanács elnöke felszólította a Kovászna megyei településeket, nyugodtan tegyék ki a székely lobogót a középületekre. Válaszul a román prefektus megtiltotta ezt. A vitában a magyar nagykövet és Németh Zsolt akkori külügyi államtitkár is állást foglalt. A románok már a nagykövet kiutasításával fenyegettek, mire a magyarrországi települések jelentős része csak azért is kifüggesztette a székely zászlót.
Üdítően nem diplomatikus
“Jelen esetben a magyar kormány a kevésbé aktív ebben az ügyben” – mondta a Hír24-nek Pászkán Zsolt erdélyi elemző. Először Orbán kitűzős képét elemezte, szerinte egyszerűen elhibázott kommunikációról volt szó. “Rossz a bajnokság”, amit a magyar kormány választott – élt az Orbán számára kedves focis hasonlattal. Szerinte ugyanis alulbecsülték a reakciót egy ilyen fotóra, ami itthon is okozna némi perpatvart, de a nemzetközi porondon már keményebb dió. Ha egy kormányfő tudatosan fel akar lépni egy témában, nem ilyen puha utat választ (pl. Orbán magára is tűzhetett volna egy Nagy-Magyarországot).
Zákonyi Botond interjúja (amit itt olvashat teljes hosszában) szerinte “üdítően nem diplomatikus”. Pászkán ezzel arra utalt, hogy a nagykövet nem lépte túl a határokat, de nem is lett olyan semmitmondó, mint más diplomáciai interjúk. Szerinte az erdélyi magyar politikai elittel is kritikus volt Zákonyi, aki szerint nekik kell megteremteniük egy egész Románia számára elfogadható autonómiaprogramot, ráadásul, amíg a központi költségvetésből kapja a térség a pénzt és nem áll a saját lábán, nincs miről beszélni.
Orbán Viktor és Victor Ponta
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Szerinte Románia három téren van lépéshátrányban, ezt próbálja a Ponta-kormány a magyar konfliktussal kezelni. A menekültkrízis miatt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása a háttérbe szorult, hiába lobbiztak az érintett országok. Most azt próbálják bizonyítani Pontáék, hogy lám, van Schengenben egy olyan ország, mint Orbán Magyarországa, ha ők beférnek, akkor Románia is. “Ponta eleve az ellehetetlenülés szélén van” belpolitikailag, korrupciós ügyek miatt a pártelnöki tisztségtől is meg kellett válnia. Ilyenkor jön a terelés: “ami Magyarországon a cigányozás és zsidózás, az Romániában a magyarozás” – mondta Pászkán.
A harmadik ok, amiért a román vezetés terel, más sikamlósabb és homályosabb terep: ez Románia és Moldova egyesülése. A Moldovában amúgy nem túl népszerű ötletet nagyon nyomja a román elit, nem biztos, hogy alaposan végiggondolva (gazdaságilag ugyanis nagyon megterhelné Romániát Moldova felhúzása a nyomorból). Romániának így kell egy gonosz, akivel palástolhatja a szándékait. “Ebben a hangzavarban senki se veszi észre a saját unionista vágyait” – mondta az elemző Pontáról, aki abban reménykedik, ha Orbánra nem szóltak rá Brüsszelből a kitűzős kép miatt, rájuk se fognak. Pászkán szerint a magyar bakik a fotóval és az interjúval máskor nem okoztak volna ekkora felhördülést, de most más volt a helyzet: “mint A tanúban, az ítélet már kész volt”.
