Orbán Viktor a hétvégén kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, az önigazgatási jog és az autonómia. Azt, hogy mekkora port kavart a kormányfő kiejelentése a polgárháború szélén billegő Ukrajnában, jól mutatja, hogy nemcsak az ukrán politikusok, de az ottani média is kiemelt helyen foglalkozik a beszéddel.
Dmitrij Labin, a nemzetközi jog professzora a moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemén (MGIMO) a Kommerszant című tekintélyes napilap online változatának nyilatkozva nem zárta ki, hogy az ukrajnai magyar kisebbség autonómiát kapjon, “mivel ez a kérdés húsz éve vitatéma”. Emlékeztetett arra, hogy Viktor Juscsenko elnöksége idején Kijev megígérte a kulturális autonómia megadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Magyarország az Európai Unió tagjaként nem fogja összeütközésig vinni a vitát, ráadásul Budapest hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az 1975-ben aláírt helsinki záróokmányt, amely a határok sérthetetlenségéről is szól.
Alekszej Martinov, a Legújabb Államok Nemzetközi Intézete nevű intézmény igazgatója szintén a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte, Magyarország példáját több ország is követheti, autonómiát követelve az Ukrajnában élő nemzetiségek számára. Ukrajna ugyanis nem képes biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait – tette hozzá.
Jobbikot idéznek
A gazeta.ru internetes újság kommentárja szerint bár Moszkva a jelek szerint mégsem vágyik Ukrajna teljes feldarabolására és az ország felének Oroszországhoz csatolására, a precedenst már megteremtette egy szomszédos ország területi újrafelosztására.
“Oroszország után elsőként Magyarország döntött úgy, hogy harci felderítő műveletet indít a +nemzeti autonómia+ ügyében” – írta a gazeta.ru.
A Komszomolszkaja Pravda cikkírója megjegyzi: “a kijevi juntának felső szinten tettek megjegyzést”. Orbán Viktor kijelentését idézve a szerző úgy véli, hogy az esetleges népszavazásra számítva adnak magyar útlevelet és biztosítanak magyar állampolgárságot a Kárpátalján élőknek. A lap felidézi a Jobbik egyik parlamenti képviselőjének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének áprilisi ülésszakán elhangzott kijelentését is, amely szerint “a Krím orosz, Kárpátalja magyar”.
“A hangulatot a magyar nacionalizmus szítja”
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap kijevi tudósítója azt írta, hogy az ukrajnai nemzetiségi közösségeknek nem célja a függetlenség kikiáltása azon a területen, ahol élnek, sem más országhoz való csatlakozás. Volodimir Horbacs, az Euro-atlanti Együttműködési Intézet szakértője a lapnak azt mondta, szerinte nem sérülnek az ukrajnai magyarok jogai.
“A nemzetiségi-kulturális autonómia de facto érvényesül, iskoláik, egyetemük, színházuk van, de a hangulatot a magyar nacionalizmus szítja”- állította Horbacs az orosz lapnak nyilatkozva.
Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet vezetője a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy “Magyarországon a jobboldaliak és a szélsőségesen jobboldaliak versengenek egymással.
A radikálisok Orbán sarkára lépnek, és ő kénytelen reagálni. Emellett a magyar kormányfőnek kiválóak a kapcsolatai az orosz vezetéssel, nagyszabású közös programok valósulnak meg” – mondta Bondarenko.
Orbán szavait hibásan interpretálták
Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről tett kijelentése túlnyomórészt belpolitikai természetű – jelentette ki Olekszandr Guscsin ukrán szakértő a Szvobodnaja Pressza című ukrajnai internetes kiadványnak adott interjújában. A kiadvány elsősorban azt firtatta, hogy a kelet-ukrajnai Donyec-medence után Kárpátalján is várható-e népszavazás a régió önállóságáról.
A főként a posztszovjet térséggel foglalkozó egyetemi tanár kijelentette: a kárpátaljai autonómia kérdése nem Budapesttől függ. “Magyarország természetesen kinyilváníthatja igényeit, követeléseit, de minden tisztelettel Budapest iránt, ki kell mondjam, az ukrajnai helyzettel kapcsolatos döntések Moszkvában, Washingtonban és az európai uniós intézményekben születnek” – mondta Guscsin.
A Zahid.net nyugat-ukrajnai hírportál a mukachevo.net ukrán nyelvű hírportálra hivatkozva azt közölte, hogy Orbán Viktor szavait hibásan interpretálták az ukrán médiában. A miniszterelnök általánosságban a Kárpát-medencében élő határon túli magyar kisebbségek autonómiához való jogáról beszélt, amikor konkrétan Ukrajnára tért ki, a kárpátaljai magyar kisebbség önigazgatási jogáról szólt, és nem használta az autonómia kifejezést.
A mukachevo.net szerint egyes külföldi újságírók szenzációhajhászása és pontatlan fordítása lett az oka annak, hogy a magyar miniszterelnök szavai komoly visszhangot váltottak ki.
Szítja a szeparatizmust
A Hvilja kijevi elemzőportál szerint Budapest a nemzetiségi politikában tanúsított álláspontjával annak az orosz vezetésnek a kezére játszik, amely nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi kijevi vezetést és szeparatizmust szít Kelet-Ukrajnában. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország kulcsszerepet játszik Magyarország energiaellátásában: kőolaj-szükségletének 80 százaléka, földgáz-igényének pedig 75 százaléka Oroszországból származik.
A Vesztyi című napilap azt emelte ki, hogy az ukrán külügyminisztérium bejelentette: megvizsgálja, pontosan mi, hogyan hangzott el Orbán beszédében. Közben ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország vezetése továbbra is támogatja Ukrajnát.
