Külföld

Drámaian fogynak a magyarok Romániában

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2012. 02. 06. 13:11

Drasztikusan, közel 200 ezer fővel kevesebb magyar él Romániában, mint 10 éve. Főleg a szórványban vannak gondok, de Kolozsváron is alig hallani magyar szót.

Hétvégén nyilvánosságra hozták a 2011-es népszámlálási adatokat Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal, 2 638 038 fővel csökkent a 2002-es adatokhoz képest, így 19 042 936 romániai lakost tartanak jelenleg nyilván – írta az erdélyi Krónika. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel (13,6 százalékkal) kevesebb, mint 10 éve.  Így a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék Romániában.

A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).

Meghökkentő, de nem meglepő

A Krónika által megkérdezett Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint meghökkentőek az adatok, ám nem meglepőek. Mint elmondta, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Az a tény azonban, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, őt is meglepte.

„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepettsége okát a szociológus. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – véli a szakember.

Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is.

A politikusok megdöbbentek

Megdöbbentőnek tartják a romániai magyar pártok vezetői a népszámlálás eredményeit – írja hétfői cikkében a Krónika. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint, ha az anyanyelvre vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hozzák, az árnyalhatja a képet, és – mint fogalmazott – „elképzelhető még némi növekedés”.

A pártelnök politikai szempontból nagyon fontosnak tartja, hogy a magyarság a lakosságon belüli arányát megőrizte. „Az 1 millió 300 ezres szám továbbra is egy életképes közösséget feltételez, jelent” – mondta a Krónikának.

Bizalmatlan a közzétett számadatokkal szemben Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, hiszen – mint mondja – a romániai népszámlálás körül akkora volt a káosz, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert adatok megfelelnek a valóságnak.

Brutálisnak nevezte a magyarság népességfogyásának mértékét Demeter Szilárd, Tőkés László központi irodájának vezetője. Felidézte: a népszámlálási adatokból kitűnik, hogy az elmúlt húsz év alatt mintegy 400 ezerrel csökkent az erdélyi magyar közösség lélekszáma, és meglátása szerint a hagyományosan magyarok által nagy számban lakott megyékben is hatalmas a fogyás – Maros megyében például húsz év alatt 41-ről 25 százalékra esett a magyar lakosság számaránya. Mint fogalmazott, a szórványmegyék, vagyis Dél-Erdély és Máramaros tulajdonképpen „bedőltek”.

„Attól tartok, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ami a fogyási folyamat megállítását vagy esetleges visszafordítását illeti” – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint kifejtette, az elmúlt évtizedekben mintegy félmillió fővel lett szegényebb az erdélyi magyar közösség, ami az 1977-es lélekszám 35 százalékát teszi ki. Ez a veszteség óriási, és a politikus szerint, ha nem lassul a folyamat, a romániai magyarság száma egy olyan kritikus érték alá esik, ahonnan már nincs visszaút.

A szórványban van nagyobb gond

Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt – mondta az MTI-nek Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára. A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát – tette hozzá a demográfus. Emlékeztetett: ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció.

Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar–román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.