A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tanulmánya szerint ugyanez vonatkozik az energiaszektorra is, miután az ázsiai ország új energiaszállítókra lelt. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követõ években Kína importból származó hagyományos fegyverkészletének több mint 90 százalékát Oroszországból szerezte be, de 2007-re ez az arány a felére csökkent, és a tendencia azóta is folytatódik.
Az elemzés szerint a hagyományos fegyverek orosz exportjának 40 százaléka irányult korábban Kínába, ez az arány 2010-ben 10 százalékra apadt. Kína ma már fõként abban érdekelt, hogy fejlett technológiához jusson hadiipara korszerûsítése érdekében. A kínai fegyvergyártás egyre inkább megfelel a belsõ szükségleteknek és az exportigényeknek. Oroszország nem ad el gyártási technológiát Kínának és legkorszerûbb fegyvereibõl sem szállít neki, mert attól tart, hogy azokat lemásolnák az ázsiai országban, így Kína konkurensévé válna a nemzetközi fegyverpiacon – véli Paul Holtom, a SIPRI szakértõje.
Kína 2010-ben a világ legnagyobb energiafogyasztója volt, de stratégiai szempontokat figyelembe véve a piaci lehetõségek minél jobb kihasználását szem elõtt tartva válogatta meg energiaszállítóit, noha Oroszországgal – a világ elsõ számú kõolaj- és második szám földgáz-kitermelõjével – 4 ezer kilométeres közös határa van. A kínai olajimportban az orosz részesedés az öt évvel ezelõttihez képest csökkent, miközben Kína elsõ számú olajszállítójává mára már Szaúd-Arábia vált, amelyet Angola, Irán és Omán követ. A földgáz beszerzését illetõen Kína a közép-ázsiai térségben talált újabb beszállítókra, komolyan gyengítve ezzel Oroszország pozíciót – mutat rá a tanulmány.
