Nagyvilág

A magyarok dönthetnek Szlovákiában

A kettős állampolgárságról szóló törvény a szlovákiai magyarok és a szlovák szélsőségesek választási kedvét egyaránt növelheti a közelgő parlamenti választásokon. Robert Fico továbbra is a legnépszerűbb politikus, kérdés, hogy képes lesz-e egyedül kormányt alakítani. A magyarok könnyen a mérleg nyelve lehetnek és nem kizárt, hogy Bugár pártja jókora meglepetést okoz majd.

A kettős állampolgárságra adott szlovák reakciók megalapozottságát jól mutatja, hogy a többi szomszédos országból csak elszórva érkeztek fenntartásokat hangoztató nyilatkozatok – fejtette ki lapunk kérdésére Milován Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője.

A választókat nem a szimbolikus törvény foglalkoztatja

A szlovák választási kampányban mindenképpen előkerült volna a magyarkártya, amint azt például már az EP-választások idején is láthattuk, de az elmúlt évek során sok hasonló alkalommal is megtapasztalhattuk. Így előre borítékolható volt, hogy a június 12-én esedékes parlamenti választások előtt is az egyik vezető kampánytéma lesz. Ha nem a kettős állampolgárság kapcsán, akkor a Trianoni szerződés évfordulója szolgáltatott volna erre alapot – véli a szakértő.

Milován Orsolya rámutatott: a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló jogszabály erősítheti a magyar szavazók voksolási kedvét (akárcsak a szlovák szélsőségesekét), ám a felvidéki magyar választók elsősorban azt akarják majd megakadályozni, hogy a nacionalista erők újból kormányra kerüljenek, és az utóbbi évek magyarellenes retorikáját és kormánypolitikáját egy európai normáknak is megfelelő kormányzat váltsa fel.

Ezzel minden bizonnyal jobban mozgósíthatóak (hiszen ez az életüket közvetlenül és napi szinten befolyásolja), mint a szimbolikus erejű jogszabállyal és az arra adott reakciókkal – tette hozzá.

Meglepetést okozhat Bugár Béla

Fico a legnépszerűbb

Májusban is Robert Fico (Smer) volt a legnépszerűbb politikus Szlovákiában, viszont hónapról hónapra csökken a népszerűsége, miközben legfőbb riválisáé, Iveta Radičováé (SDKU) fokozatosan emelkedik.

A Focus ügynökség hétfőn közzétett felmérése alapján Ficot tartotta a legmegbízhatóbb politikusnak a válaszadók 26,1 százaléka. Ez a szám februárban még 31,3 százalék, áprilisban pedig 28,7 százalék volt. Fico legnagyobb ellenfelében, Iveta Radičovában 15,8 százalék bízik, ez a szám áprilisban még 13,9 százalék volt. Bugár Bélában, a Híd párt elnökében 7,3 százalék bízik meg, Ján Slotában pedig 7,1 százalék. Ján Počiatek pénzügyminiszterben mindössze 3,8 százalék bízik meg, míg Csáky Pálban még kedvesebb, 3,4 százalék.

A megkérdezettek 28,5 százalékában senkiben sem bízik, 6 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Bugár Béla (Híd) az Új Szónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a magyar szavazók közül sokan éppen a konfrontatív kampány miatt nem mennek el szavazni. A politikus szerint ha összeadjuk az MKP és a Híd felmérésekben mért adatait, akkor még mindig tudják tartani azt a 2006-ban, a még egységes magyar párt idején mért enyhén 10 százalék feletti eredményt. Nálunk 25–30 százalék azon választók aránya, akik szlovákként szavaznának ránk, tehát hoztunk plusz szavazatokat is – hívja fel a figyelmet Bugár. Ha nem volna ez a durva ellenkampány, összességében a két párt jobb eredményt tudna elérni, mint anno az MKP – véli a politikus.

Bugár Béla az Új Szónak nyilatkozva kizárta a Fico-val való bármilyen együttműködést. Még ősszel azt mondtuk, ha megváltozik a politikai stílusuk, el lehet gondolkodni az együttműködésen, mára kiderült, még jobban bedurvultak – mondta.

A magyarok dönthetnek a koalíció sorsáról

A Bugár Béla féle Híd most először méreti meg magát, hiszen tavaly az EP-választásokon még nem vettek részt. Egyelőre kevéssé megjósolható, hogy milyen arányban oszlanak majd meg a szavazatok az MKP és az új formáció között, hiszen a szlovák közvélemény-kutatások a magyar részvételt és eredményeket általában pontatlanul jelzik – hívja fel a figyelmet Milován Orsolya. Ráadásul a Híd a helyi szlovákok szavazataira is aspirál, így ha sikeresen kampányolnak, ez módosíthat az eredményen. Az MKP viszont már 1998 óta képviseli a felvidéki magyarságot a szlovák parlamentben (sőt két alkalommal a kormányban is), a magyarság körében elfogadott és legitim párt, így ők minden bizonnyal bejutnak a törvényhozásba.

Csáky Pál, az MKP elnöke 9 százalékos eredményre számít – derült ki az Új Szónak adott interjúból. Előfordulhat, hogy a szlovákiai magyar választók fogják eldönteni, milyen kormánykoalíció lesz, és könnyen lehet, hogy azzal, hogy a Most-Híd nevű mesterséges képződményt fogják választani, Robert Ficóra fognak szavazni. Ha ugyanis a Most-Híd nem jut be a parlamentbe, akkor a fennmaradt mandátumok újraosztásakor a Mostra leadott szavazatok elsősorban Robert Ficónál landolnak, és lehet, hogy ezzel fogják megmenteni a Smer–SNS– HZDS koalíciót – hívja fel a figyelmet a politikus.

8 párt juthat be

A közvélemény-kutatások eredményei és a helyi politikai megfigyelők szerint nyolc szlovákiai pártnak van esélye arra, hogy a szombati parlamenti választáson átlépje az ötszázalékos küszöböt és bejusson a 150 tagú testületbe.

A megmérettetésen összesen 18 párt és mozgalom indul. Közülük a következő nyolcnak van reális esélye a mandátumszerzésre: a három jelenlegi koalíciós párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS); a három ellenzéki párt – Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Magyar Koalíció Pártja (MKP); valamint két tavaly alakult új párt – Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Híd.

Bármilyen más tömörülés bejutása a törvényhozásba nagy meglepetés lenne. Általános vélemény, hogy a Smer, az SDKU, a KDH és az SNS biztos bejutók, többségi vélemény, hogy bejut a SaS és az MKP is, míg a Híd és a HZDS bejutását valószínűnek, de nem egészen biztosnak tartják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik