A magyar kormányfő az euró szlovéniai bevezetésével kapcsolatos ünnepség alkalmából tesz egynapos hivatalos látogatást a kis alpesi országban, ahol előbb kétoldalú találkozókat bonyolított le – Janez Jansa szlovén kormányfővel, Borut Pahorral, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnökével, France Cukjati parlamenti elnökkel -, valamint a szlovéniai magyar kisebbség képviselőivel találkozott. A kormányfő ezt követően délután részt vesz az ünnepi rendezvényen.
Gyurcsány a kormányfői megbeszélés eredményeiről újságíróknak nyilatkozva jelentette be a magyar és a szlovén kormány közös üléseinek rendszeressé tételét. (Magyarország korábban Romániával, Horvátországgal és Ausztriával rendezett közös kormányülést.) A miniszterelnök elmondta, hogy az idén ősszel megrendezendő első ilyen ülésen döntően energiapolitikai kérdések megvitatásával kezdik meg a megbeszéléseket. Szlovénia azt szeretné, hogy a Magyarországon épülő gáztározókból és gázelosztó központból Olaszország irányában Szlovénián keresztül épülne ki egy vezeték. Ez Magyarországnak is érdeke – jegyezte meg a kormányfő.
Elmondta azt is, szeretnék, ha befejeződne a közúti és vasúti közlekedés modernizációja, villamosítása és még a titói Jugoszlávia idején felszedett vasútvonalak helyreállítása. A szlovén kormány ezt az évtized végére ígéri.
Magyarország pedig szeretne részt venni az Adriai-tenger partján fekvő Koper szlovén kikötő fejlesztésében és privatizációjában. Magyarország három nagy adriai kikötőt használ. Ezek közül elhelyezkedése miatt a koperi fejleszthető leginkább, s a jövőben megkezdődik a létesítmény magánkézbe adása.
A nemzeti kisebbségek kapcsán Gyurcsány szerint nyugodtan elmondható, hogy a Magyarországgal határos országok közül Szlovénia nyújtja az egyik példát arra, hogyan lehet ezeket az ügyeket nagy érzékenységgel, problémák nélkül kezelni. Úgy vélte, hogy e területen inkább Magyarországnak kell igyekeznie avégett, hogy a magyarországi szlovén kisebbség legalább annyira érezze annak az országnak a figyelmét, ahol él, mint amennyire a Szlovéniában élő magyarok érzik ezt.
Az euró szlovéniai bevezetése kapcsán Gyurcsány megjegyezte, hogy Magyarországnak meg kellett emelnie kalapját Szlovénia teljesítménye előtt. Példásnak nevezte, amit Ljubljana az elmúlt években elért a közös európai valuta bevezetésével: az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz új tagország közül Szlovénia nyújtotta a legjobb teljesítményt.
Gyurcsány szerint ennek van egy-két megszívlelendő előzménye: a szlovén politikai erők 1998-1999 környékén megértették, hogy ha az élen akarnak végezni, akkor meg kell állapodniuk minden nagy dologról, és meg is tudtak állapodni. Azóta e megállapodásokat egyik fél sem kérdőjelezi meg – mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy ez talán Magyarország számára is tanulságos.
Szlovénia ez év január elsején vezette be az eurót, elsőként az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott tíz új tagország közül. A kétmilliós kis alpesi ország az euróövezet 13. tagországa. Csatlakozásával az euróövezet először – és mindeddig egyetlen országgal – bővült azóta, hogy az euró 2002. január elsején készpénzként megjelent az unió térségében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
