Külföld

Lesz-e új szerb alkotmány?

admin
admin

2006. 10. 27. 17:08

Új alkotmányról tartanak a hétvégén referendumot Szerbiában. Jóllehet a dokumentumnak számtalan hiányossága van, abban mindenki egyetért, hogy a Milosevic által hozott antidemokratikus alaptörvény leváltására már megérett az idő.

Az új alkotmány legfőbb erénye, hogy viszonylag könnyen meg lehet változtatni – állítják némi cinizmussal azok, akik azt javasolják a választóknak, hogy számtalan hiányossága ellenére is fogadják el a szombat-vasárnap megtartandó referendumon Szerbia új alaptörvényét.

Az 1990-ben Slobodan Milosevic által keresztülerőszakolt antidemokratikus, s nagyon nehezen (a szavazásra jogosultak ötven százaléka, plusz egy ember voksával, tehát minősített többséggel) módosítható alkotmány megváltoztatására megérett az idő. Az új alkotmány a demokratikus kritériumoknak eleget tesz, megváltoztatásához például elegendő a parlamenti képviselők kétharmadának a voksa, viszont jó néhány fogyatékossága is van, ami miatt előbb-utóbb biztosan változtatásra szorul.

Fércmunka született

A bírálók elsőként mégsem ezt róják fel, hanem azt, hogy az évekig tartó semmittevés, alaptalan ígérgetés után az alkotmány készítői a meghaladni kívánt antidemokratikus módszerrel, a parlamentet “rohammal bevéve” fogadtatták el a tervezetet. Nem voltak szakértői egyeztetések, nem volt társadalmi párbeszéd, még csak képviselői vita sem azon a szeptember végi parlamenti ülésen, amelyen szinte közfelkiáltással szavazták meg a pár órával korábban kézbe kapott alkotmánytervezetet. Mi sem jellemzőbb a paradox helyzetre, mint hogy az akkor még miniszterelnök-helyettes Ivana Dulic-Markovic, a G-17 Plusz párt egyik prominense a szavazás után kijelentette: nem tudja, mi van az alkotmányban.

Sürget az idő

A megütközést keltő gyorsaságnak megfigyelők szerint külpolitikai oka volt. Közeleg az idő, amikor megszülethet a végső döntés a jogilag ma még Szerbiához tartozó, de tőle gyakorlatilag már évek óta elszakadt Koszovó végső státusáról. A Vojislav Kostunica és Szerb Demokrata Pártja által vezetett kormánykoalíció úgy érezte, „muszáj “jó pontot” szereznie, s felmentetnie magát a kudarcaiért viselt felelősség egy része alól, mivel nem tartotta be a hatalomra kerülését elősegítő ígéretei többségét, mint például Szerbia és Montenegró államszövetségének a fenntartása, Koszovó megőrzése, a stabilitási és társulási egyezményről szóló tárgyalások folytatása az Európai Unióval.


Ezért hajszolta keresztül a parlamenten a választási kampányában megígért új alkotmányt, amelynek előszava kimondja: Koszovó a szuverén Szerbia “lényegi autonómiával” rendelkező része, s valamennyi állami szervnek az összes bel- és külpolitikai eszközzel védenie kell Szerbia koszovói állami érdekeit.

Az albánok nem szavazhatnak

A Koszovóra vonatkozó – s a nemzetközi közösséget annak számos képviselője szerint semmiben sem befolyásoló – előszó megfelelt a szerb parlament legnagyobb erejét adó, de kormányzásra egyedül nem képes nacionalista Szerb Radikális Pártnak is, amely ezért elfogadta a tervezetet. Annál is inkább, mivel azt eleve a Koszovóra hivatkozva terjesztették elő, s ma nincs Szerbiában olyan politikai erő, amely – még ha úgy is gondolja – nyíltan vállalhatná annak kimondását, hogy a Szerbia történelmi bölcsőjének tekintett tartomány elveszett, ideje keresztet vetni rá. A szerb politika tudathasadásos állapotát mutatja, hogy a Koszovó lakosságának ma már több mint 90 százalékát alkotó albánok – lévén hogy saját párhuzamos államrendjük kiépítésével elfoglaltan majd húsz éve minden jugoszláviai és szerbiai választást bojkottáltak, s ezért kikerültek a választói névjegyzékből – nem szavazhatnak a róluk nagyon is szóló alkotmányról.

A Vajdaság jogai csorbulhatnak

A másik nagy, az alkotmánytervezet ellen kikelt csoportot a vajdaságiak – azon belül elsősorban a vajdasági szerb politikai erők, s hozzájuk csatlakozva a számos helyi nemzeti kisebbség csoportjai, pártjai – alkotják. Az alaptörvény ugyan visszaad valamennyit a Slobodan Milosevic által elvett – a régi, titói alkotmány által szavatolt – jogokból, de nem teljesíti az újvidéki politikusok törvényhozási, végrehajtói, részleges bírói hatalomra, és önállóan elkölthető jövedelemre vonatkozó követeléseit. Kimondja, hogy a Vajdaságnak meg kell kapnia a szerb költségvetés 7 százalékát, ám erre az ellenzők – élükön Bojan Kostressel, a tartományi képviselőház elnökével – azt mondják, hogy mi az a 7 százalék, amikor Szerbia lakosságának egynegyede a Vajdaságban él, amely a nemzeti össztermék 35-40 százalékát adja.

„Igen” vagy „nem”?

Az pedig, hogy Koszovó “lényegi” – igaz, hogy konkrétabban meg nem fogalmazott – autonómiát élvez, míg az országot élelmező Vajdaság nem kapott igazi autonómiát, csak újabb adag olaj a tűzre. Bojan Kostres – saját pártjával, a fő helyi kormányzó erőt jelentő Vajdasági Szociáldemokrata Ligával szembe menve – ezért is állt azok élére, akik alkotmányról szóló szavazás bojkottálására buzdítanak. Megosztottak a vajdasági lakosság tízegynéhány százalékát alkotó magyarok politikai képviselői is.

A tartományban kormányerővé vált Vajdasági Magyar Szövetség nem foglalt állást: szavazásra biztatja a követőit, s arra, hogy – miután lakossági fórumok kéthetes sorozatán mondta el, néha önkínzó őszinteséggel, a tervezet melletti, és azzal szembeni érveit – lelkiismeretük s legjobb meggyőződésük szerint szavazzanak.


A két magyar törpe párt, a VMDK és a VMDP “nem” voks leadására kérte híveit. Hivatalosan november 2-án dől el, de az előzetes adatokból már nyilván vasárnap este kiderül, hogy meglesz-e a szükséges 3 318 956 igen szavazat a kurtán-furcsán előterjesztett, ezer sebből vérző, de sok paragrafusában modern, az európai normákhoz közelítő, és a gyászos milosevici korszakot lezárva új politikai harcoknak teret nyitó alkotmány elfogadásához.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.