A Breaking Bad alkotójának legújabb sorozatában a földönkívüli létformák nem olyanok, ahogy megszoktuk: mosollyal közelítenek, és lesik minden kívánságunkat. 

Joachim Trier útkeresés és szerelmek helyett ezúttal családi traumákkal, a művészlét örök csapdáival és a művészet gyógyító erejével foglalkozik Oscar-esélyes új filmjében, az Érzelmi értékben. Kritika.

Hiába látogat eddigi legborúsabb gyilkossági helyszínére Benoit Blanc, a világ legkiegyensúlyozottabb magánnyomozója, az Ébredj fel, halott ember legalább olyan szórakoztató, mint az első film (a másodiknál pedig bőven jobban működik). Kritika.

Az Avatar: Tűz és hamu három óra tizenhét perces, mégsem elég nagyszabású. Talán lehetett volna egy kicsit hosszabb. Ha itt az Avatar-sorozat vége, az sem baj. Kritika.

Mark Kerr büszkén vállalt hivatása az volt, hogy véresre rugdaljon más, nagydarab férfiakat. Most Dwayne Johnson játssza őt az életrajzi Zúzógépben, élete eddigi legjobb alakítását nyújva. Kritika.

A MeToo-botrányok és a koronavírus-járvány feldolgozása után a Morning Show nagy kulturális pillanata elmúlt, de a médiaipart érő válságok nem szűnnek. A negyedik évad szórakoztató szappanoperává alakult. Kritika.

Most már tényleg, hivatalosan, biztosan a legvégéhez közeledik a Stranger Things: a héten megjelent az ötödik és egyben záróévad első felvonása. Kritika.

Zootropolis világa olyan jól működik most, kilenc évvel az első rész után is, hogy még az sem igazán zavaró, hogy a folytatás szemtelenül nyíltan ismétli az elődöt. Kritika.

A Futni mentem óriási sikerén felbuzdulva Herendi Gábor újabb cseh közönségkedvencet adaptált magyarra. A Szenvedélyes nők erős érv lett amellett, hogy ezzel a szokásával most már felhagyhatna.

Az Office zsenialitása abban rejlik, hogy Michael Scott mindig vicces akar lenni, és mindig rém kínos lesz – ezen pedig a néző nevet. A sorozathoz készített spinoff ugyanezt akarja elérni, de a nevetés elmarad.

2025-re a nemzeti ügyek filmkészítői professzionalizálódtak: a Sárkányok Kabul felett a Hunyadi után idén már a második korrekt színvonalú, szórakoztató produkció a konzervatív-militáns vonalon. Kritika.

Schwarzenegger után most Glen Powell bújik a Menekülő ember kezeslábasába. Miért nem éri el az új feldolgozás sem az eredeti szerző, Stephen King merészségét? Kritika.

Frankenstein szörnyébe ezúttal Guillermo del Toro lehelt immár sokadjára életet, hogy újra elmondja az örökérvényű, immár több mint kétszáz éves történetet arról, mi történik, ha az ember istent akar játszani.

A háború után évtizedekig családi barátok és szövetségesek segítették az auschwitzi főorvos beilleszkedését külföldön. Ennek a jól szervezett náci klubnak a bemutatása az egyik vérfagyasztó részlet a Josef Mengele eltűnésében, de van más is. Kritika.

Mozikba került a Predator: Halálbolygó, melyben a jól ismert idegen lény bizonyos értelemben jófiút játszik. A mindig nagyszerű Elle Fanning pedig androidot. Tényleg olyan jó lett a film, mint azt a bevételek súgják? Kritika.

Émélyítő drónfelvételek és lövöldözős játék, játék nélkül. Mi lehetne ezekből a húszéves ukrán fiúkból, ha nem lenne háború? Itthon is látható az Oscar-díjas Msztiszlav Csernov új filmje, a 2000 méter Andriivkáig.

A Minden csillag papíron egy pálinkagőzös éjszaka egy vidéki presszóban, ahol régi barátok jönnek össze. Olasz Renátó rendezői debütálásában még egy ló is benéz a kocsmába, de a Minden csillag nem ezért fontos és hatásos film. Kritika.

Anders Thomas Jensen új filmje, Az utolsó viking ezúttal egy pénzrablással indít, elmebetegekből rakja össze újra a Beatlest, hogy mindez végül egy szívszorító testvérdrámában csúcsosodjon ki. Kritika.

Egy ellenséges ország atomrakétát lő ki az Egyesült Államokra. Mit tesz az amerikai katonai és politikai vezetés, ha tudják, hogy az atombomba a kilövéstől számított tizenöt percen belül becsapódik? Kritika a netflixes Feszült helyzetről.

A Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől arról szól, hogy egy zenész zenét szerez, ami nem különösebben mozgalmas történet. Egyébiránt a hős depressziója a téma, igen közhelyes megközelítésben. Kritika.

Úgy kóválygunk az Árva 1957-es Budapestjén, mintha VR-szemüveget viselnénk, de amikor Nemes Jeles László új filmje nehézkessé válna, megmenti a személyessége. Kritika.

Azt beszélik címmel hiánypótló műsort indított a Duna TV azoknak, akiknek annyira hiányzik a Heti Hetes, hogy a nem szórakoztató verzióját is szívesen néznék.

A Szólíts a neveden rendezője ezúttal egy feszült egyetemi drámát ígért lehetetlen dilemmával: egy nő azt állítja, megerőszakolták, a férfi azt állítja, hogy mindez bosszú, amiért plágiummal vádolta a nőt. Kritika.