- A kormánytöbbség a Mi Hazánk javaslatát elfogadva megváltoztatta a fővárosi választási rendszert, a közgyűlésbe listás választás eredményeként kerülnek majd be a tagok.
- Ez teljesen új helyzetet eredményezett az ellenzéki pártok között. Az LMP – amelynek ellenzéki mivoltját többen megkérdőjelezik azon a térfélen – és a Momentum is önálló listaállításon gondolkodik, ami alapvető hatással lehet az ellenzék szereplésére. (És még a Nép Pártján is bejelentkezett az önálló lista ötletével.)
- A Momentumban komoly vita van arról, jó stratégia-e a külön indulás.
- A főpolgármester helyzete sem egyszerű. Egyelőre bizonytalan, hogy Karácsony Gergely melyik lista élére áll, ha egyáltalán vezet majd pártlistát – egyelőre a közös listára próbálja rábeszélni a pártokat.
- Sokaknak a túlélés a tét, mások szeretnének megerősödni, a szakértő viszont a kukába hulló ellenzéki szavazatok veszélyére hívja fel a figyelmet.
- Mi mozgatja az ellenzéki pártokat? Milyen szempontjaik, milyen érdekeik vannak? Ezt próbáltuk megérteni háttérbeszélgetéseink során.
Alig negyedórás találkozót tartottak a Városházán az ellenzéki pártok decemberben. Az egyeztetésen, amelynek témája a június 9-én esedékes önkormányzati választás volt, az ellenzéki együttműködésből tavaly kiszállt Jobbikon kívül mindenki ott volt, így az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum képviselői is. Jelenlévő forrásaink szerint a kurta megbeszélés oka elsősorban az volt, hogy a pártok olyan alapvető kérdésekben sem jutottak konszenzusra, mint hogy kinek legyen önálló listája, és kik induljanak közösen. A megbeszélésen az LMP mellett a Momentum is jelezte, hogy önálló listaállításon gondolkodik. Az egyeztetésen Karácsony megkapta a kérdést, hogy ő milyen listát fog vezetni, az élére állna-e egy „mini-összefogásnak”, azaz egy DK–MSZP–Párbeszéd listának. Ám – ahogy forrásunk mondja – „Gergő rutinosan megkerülte a választ, és a levegőben hagyta ezt a kérdést.”
Miután a felek az érdemi egyeztetésig nem jutottak el, hovatovább „senki nem ígért semmit”, abban maradtak, január közepén újra találkoznak, addigra talán kevesebb nyitott kérdés lesz.
Ilyen találkozó azonban nem volt azóta sem, így a kép sem lett tisztább. Ez azért aggasztó forrásaink szerint, mert 2019-ben – amikor az összefogó ellenzék többséget szerzett a közgyűlésben, és a főpolgármesteri posztot is elnyerte – az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum már áprilisban, azaz fél évvel a választás előtt megállapodott a kerületi polgármesterjelöltek döntő többségéről. Ebből a megállapodásból kimaradt a Jobbik és az LMP (az utóbbi épp Puzsér Róbert támogatásával kacérkodott), és bár az utóbbi végül csatlakozott a közös ellenzéki listához, polgármester-jelölti pozíciót már nem kapott, így végül nem is került be LMP-s képviselő a Fővárosi Közgyűlésbe. Ennek a mellőzöttségnek a LMP mostani politizálásában is van szerepe – erre még visszatérünk.
De ma már a Momentumban is rossz szájízzel emlékeznek a 2019. áprilisi egyezségre. Többek szerint egy rossz tárgyalási folyamatot követően alulreprezentáltak a közgyűlésben: ahhoz képest, hogy a 2019-es EP-választás budapesti adatai szerint az övék a második legerősebb párt a fővárosban, alig lemaradva a Demokratikus Koalíciótól, ma egyetlen polgármesterük van a 23 budapesti kerületben (mégpedig Soproni Tamás Terézvárosban, miután az újpesti Déri Tibor a ciklus közben átült a DK-ba, a józsefvárosi Pikó András pedig, bár a Momentum frakciójában ül, nem tagja a pártnak).
A decemberi városházi egyeztetésen azonban nem csak a múltbéli sérelmek miatt nem tudtak egyről a kettőre jutni. Miután novemberben a Fidesz-KDNP megszavazta a Mi Hazánk törvényjavaslatát a fővárosi választási rendszer átalakításáról, Budapesten – 2010 után újra – listára is szavazhatnak a választók, azaz a közgyűlés összetételét (így azt, hogy lesz-e többség a főpolgármester mögött), nem a kerületi polgármesterek kiléte határozza meg, hanem a pártlistákra leadott szavazatok száma. Ez a változtatás pedig nem várt dilemmák elé állítja mind a pártokat, mind az egyes politikusokat.
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere is ezt fejtegeti a 24.hu-nak: „Ez egy dilemma nekem is, igen. Több szempontból is az a kerület érdeke, hogy Ferencvárosnak legyen képviselete a Fővárosi Közgyűlésben, de ehhez valamelyik párt listájára kellene felkerülnöm.
Megkeresett több párt is, hogy szerepeljek a listájukon. Ugyanakkor még nem döntöttem, mérlegelek.
(Baranyit a 2019-es előválasztáson az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt támogatta, a többiek momentumos jelöltet láttak volna helyette szívesen.)
Mindez tehát azt jelenti, hogy az ellenzéki pártoknak nemcsak a polgármesterjelöltek kilétében kell megegyezniük – hogy ne indítsanak egymásra jelölteket, hiszen az a kormánypárti esélyeket növeli –, de arról is, hogy hány listán indulnak, illetve hogy közös lista esetén ki hányat kap a befutónak vélt helyek közül. Mindezt egy olyan közegben, amelyben amúgy is temérdek érdekellentét van az elvileg egy térfélen játszó pártok között, hogy olyan új, 2019-ben a jelenleginél kisebb támogatottságú szereplőkről ne is szóljunk, mint a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk, esetleg az akkor még nem is létező A Nép Pártján, illetve a Mindenki Magyarországa Néppárt.
A közgyűlés 33 tagú, ebből egy a főpolgármester. Azaz az ellenzéki pártoknak – a Kutya Párt bejutásától függően – 15–20 helyről kellene valahogyan megállapodniuk úgy, hogy senki sem akar kevesebb helyet ahhoz képest, mint amennyije most van, sőt a Momentum sokkal többet akar.
A Momentumban hajlanak a saját listára
Forrásaink szerint az ellenzéki pártok közül a Momentumban van a legnagyobb vita az indulás mikéntjéről. A konfliktust az okozza, hogy a saját lista mellett szól a Donáth Anna által tavaly ősszel meghirdetett politika, amely Gyurcsány Ferenc és a DK bírálatára épít. És bár Donáth jelenleg még nem elnöke a pártnak, január végén már az lesz, azt pedig nehéz lenne elmagyarázni, hogy az általa vezetett alakulat miért indul közösen a Gyurcsány-párttal, miközben annak politikáját hazugnak és károsnak tartja. A január végi tisztújító közgyűlés miatt egyébként a lista ügyében aligha lesz döntés február elejéig a Momentumban.
Az önálló indulás mellett szól az is, hogy a Momentum így nem lenne rákényszerítve azokra az alkuhelyzetekre és tárgyalási folyamatokra, amelyekben nem szerepelt jól az elmúlt években (itt nemcsak a 2019-es önkormányzati választásra kell gondolni, hanem a 2021-es előválasztásra is), és várhatóan a DK tárgyalási dominanciájával kellene szembenéznie.
Csakhogy a Donáth-féle stratégia feszültségben áll a Momentum önkormányzati világával (ezt már a pártból távozó bajai polgármester esete is megmutatta), így például Soproni Tamás véleményével, aki – más polgármesterjelöltekhez és önkormányzati politikusokhoz hasonlóan – azon az állásponton van, hogy az ellenzéknek közösen kellene indulni, ott mindenképp, ahol reális esély van a Fidesz legyőzésére. „Ha minél jobban le van egyszerűsítve a kérdés a választó számára, azzal járunk a legjobban” – mondja egy összefogáspárti momentumos politikus. Beszéltünk olyan, másik pártban politizáló parlamenti képviselővel is, akit állítása szerint önkormányzati szinten politizáló momentumosok kerestek meg azzal, „győzzem már meg Annáékat a közös indulásról. Ez valahol nonszensz.”
A momentumos Hajnal Miklós a következőképp értékelte a helyzetet: „Nem ideális, ami most van, már minden kerületben kampányolni kellene. A közös lista ügye a 2022-es választás előtt hónapokig húzódott, jelenleg pedig még a polgármesterek sincsenek meg, ennyiben tehát nem állunk jól.
Az érvek többsége a Momentumnál a saját lista irányába mutat, főleg akkor, ha megteremthető a külön lista és a közös jelöltek indítása.
Az utóbbi kérdést még vizsgálják a pártok. Bizonytalan ugyanis, hogyha külön listán indul, mondjuk, a DK és a Momentum, akkor egy olyan kerületben, ahol közös a polgármesterjelöltjük, a szavazólapon a jelölt mellé kerülhet-e mindkét (vagy akár több logó). Ez tudomásunk szerint jogilag nem teljesen tisztázott, bár feltehető, hogy az új törvény nem engedi, hogy a külön listán induló pártok az egyes kerületekben közös jelölőszervezetek legyenek.
A közös kampányolásnak ettől még nincs akadálya, és bár többen jelezték azt is, nem tudják, hogy a logó mennyi szavazatot hoz, abban mindenki bizonyos, hogy a legjobb forgatókönyv egy polgármesterjelöltnek és az egyéni képviselőjelölteknek is az, ha minél több ellenzéki párt logója áll a nevük mellett a szavazólapon.
Az LMP-ben megunták, hogy lekezelik őket
Vége annak, hogy mi legyünk a megtűrt unokatestvér.
Ezt Ungár Péter mondja a 24.hu-nak, amikor azt kérdezzük tőle, milyen stratégia vezeti őket, amikor a saját lista, illetve Vitézy Dávid személyében saját főpolgármester-jelölt állításával kacérkodnak. Az LMP társelnöke hozzáteszi: „2010-ben még Karácsony Gergely is azt mondta, hogy jó lenne egy önálló LMP-lista, ezt én ma is így gondolom. A mérésekben azt látom, hogy magabiztosan megvagyunk, ha pedig Vitézy Dávid lesz a főpolgármester-jelöltünk, akkor azzal jelentős közgyűlési részvételünk is lehetne.” Az Orbán-kormányból 2022 novemberében távozó volt közlekedési államtitkár, aki a kormányzati szerepvállalása előtt, még Tarlós István idején vezette a Budapesti Közlekedési Központot, hivatalosan egyelőre nem mondott igent a jelöltségre.
Amint említettük, az LMP-nek jelenleg nincs képviselője a Fővárosi Közgyűlésben. Abban, hogy így alakult, szerepe van annak, hogy 2019-ben (a Puzsér-kaland és a mindössze 2,18 százalékos EP-választási eredményt követően) az LMP érkezett meg legkésőbb az összefogásba, és ekkor már nem tudott kerületet „fogni magának”. A zöldpártban ugyanakkor úgy gondolják, a matek nem igazolja ezt a számukra hátrányos helyzetet, ugyanis – állítják – nem kisebb a támogatottságuk Budapesten, mint a Párbeszédé vagy az MSZP-é, miközben az előbbi a főpolgármesterrel együtt két, az utóbbi öt képviselővel van jelen a közgyűlésben. Abban is reménykednek, hogy Vitézy jelöltsége felfelé húzná az LMP listáját (és a párt akár a mérleg nyelve is lehet a közgyűlésben) – kérdés, hogy ez neki miért lenne érdeke, mivel független jelöltként (esetleg civil szervezetekkel a háta mögött) alighanem kevésbé vágná el magát a kormánypárti szavazóktól, mint egy ellenzéki párt listavezetőjeként.
Ennek ellenére mégsem kizárt, hogy az LMP más pártokkal indul közös listán: ez akkor valószínűsíthető, ha bedől a Vitézy-projekt. Ám ehhez biztos listás befutó helyet kell kapniuk. Ha pedig ez a verzió valósul meg, akkor az LMP és Párbeszéd ismét egymás mellé kerülhet a szavazólapon, miközben az utóbbi rendre megkérdőjelezi az LMP ellenzéki mivoltát.
Karácsony és a többi párt: ki került zsákutcába?
Karácsony Gergely nem véletlenül nem foglalt állást decemberben abban a kérdésben, hogy vezetne-e egy kisebb listát, vagy csak a teljes összefogás érdekli. A főpolgármester ugyanis érthetően egy minél szélesebb koalíció élére állna legszívesebben, és szüksége van a Momentum támogatására is a DK, az MSZP és a Párbeszéd mellé. Ha ez nincs meg, akkor információnk szerint
(bár vereség esetén így nem kerülne be a Fővárosi Közgyűlésbe).
Több forrásunk szerint a főpolgármester a háttérben dolgozik azon, hogy a Momentum ott legyen a közös listán. Egy baloldali politikus szerint Karácsonynak „nem szabad puhának lennie”, és akár a nyilvánosság bevonásával kell a Momentumot „felzsarolnia” a listára.
Ő a legnépszerűbb politikus Budapesten, befolyása, tekintélye van az ellenzéki oldalon, vannak forrásai, mégsem használja ezeket
– panaszolja forrásunk.
Karácsony végül csütörtökön eleget tett a felszólításnak: nyílt levélben szorgalmazta, hogy a jelenlegi fővárosi koalíciót alkotó pártok – vagyis a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – közös listán induljanak, és jelezte, hogy ő ennek a listának a vezetését vállalja. Az üzenet tehát elsősorban a Momentumnak szól, de a főpolgármester megjegyezte, hogy „a várost irányító pártok legyenek nyitottak az LMP csatlakozására is, az LMP pedig döntse el, hogy részese kíván-e lenni ennek az együttműködésnek, vagy külön indul mindenhol”, illetve fölvetette, hogy a pártok tegyenek javaslatot „egy méltányos és moderált együttműködésre” a Kétfarkú Kutya Pártnak is. A kerületi polgármesterjelöltek dolgában pedig február közepéig vár megállapodást a főpolgármester, azzal, hogy ahol ez nem jön össze, ott a március 15-ét követő napokban előválasztást kell tartani.
Egy ellenzéki politikus azt mondja, azért lenne a legjobb megoldás, ha minél több párt állna Karácsony mögött, mert „minden más verzió nehezen magyarázható el a választóknak. Ha a Momentum végül önálló listán indul, akkor miért nem lesz ott a logója Karácsony mellett, miközben őt támogatja? Ennek szerintem rossz az üzenete, ezért sem kellene a fideszes trükkvonatra felülni. Arról nem beszélve, hogy a külön lista mégis csak versenyhelyzetet teremt az ellenzéki pártok közt. De hogy kritizáljuk, támadjuk egymást egy olyan kampányban, ahol ugyanaz a főpolgármester-jelöltünk, és mégis csak egy célunk van, legyőzni a Fideszt? Ez nagyon zavaros, és nem szolgálja a szavazatmaximalizálást.”
Ezt a problémát oldaná fel az, amit több forrásunktól hallottuk lehetőségként: egy ernyőszervezet létrehozása. Csakhogy ennek nincs osztatlan népszerűsége. „Ne nézzük hülyének a választókat! Ha a pártok csinálnak egy szervezetet, akkor mi a különbség? Attól még a Momentum ugyanúgy Gyurcsányékkal működik együtt, akkor is, ha a papíron nem látszik ez egyből, de mindenki tudni fogja, kik állnak a lista mögött” – fakadt ki egy ellenzéki képviselő.
Kunhalmi Ágnes, a szocialisták társelnöke azt mondja a 24.hu-nak:
Az MSZP a közös lista pártján áll, mert így van a legnagyobb esély a közgyűlési többségre. Sajnos az ellenzék egyes pártjai belehajtották magukat egy olyan zsákutcába, ahonnan nagyon nehéz kijönniük. Akkor már rég baj van, ha a külön indulás érvein gondolkodnak egyes pártok, mert ha nem lesz közös lista, akkor a Fidesz közgyűlési többséggel visszaveszi Budapestet. Együtt járunk a legjobban, 2019-ben is együtt győztünk.
A DK-nál annyit mondanak csupán, ők a közös lista pártján állnak, ennél bővebben senki sem akart nyilatkozni a pártból. Nem véletlenül, hiszen náluk is számos részletkérdés lóg a levegőben: hány helyet engedjenek a közös listán a kisebb pártoknak? Megéri-e a közös lista, ha önállóan esetleg több helyet szerezhetnek? És miért vigyenek be a hátukon olyan pártokat a közgyűlésbe, amelyek a maguk erejéből nem jutnának be?
Jakabék is elindulhatnak, Márki-Zayék nem állítanak listát
Az már biztos, hogy a Kétfarkú Kutya Párt külön listán indul Budapesten, ahogy a Jobbik is (ehhez mindössze három kerületi polgármesterjelölt szükséges), de a Jakab Péter-féle A Nép Pártján is külön indulásra készül. Erre vonatkozó kérdésünkre úgy reagált a párt: „A Nép Pártján jellemzően azokban a kerületekben indulhat külön, ahol az ellenzéki pártok összefognak az ellenzéki szavazókat rendre hátba szúró Jobbikkal. Ez azt is eredményezheti, hogy a Nép Pártjánnak önálló listája lesz Budapesten. Azt azonban fontos leszögezni, hogy Karácsony Gergellyel szemben nem állítunk ellenjelöltet. Budapest fontos szimbólum, nem engedhetjük meg, hogy visszatérjen a Fidesz.”
A 2022-es ellenzéki összefogást vezető Márki-Zay Péter lapunknak azt mondta: az általa vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt nem indít főpolgármester-jelöltet, Karácsonyt támogatják, és nem állítanak saját fővárosi listát sem, de az elképzelhető, hogy egyes kerületekben lesz saját jelöltjük, ahol pedig több jelölt van, ott előválasztást javasolnak.
Szavazatok a kukában – ezért veszélyes a külön lista
A Závecz Research kutatása alapján a hibahatárok miatt is lehetetlenség megmondani, hogy az 5 százalék körüli pártok közül melyik juthat be önállóan a közgyűlésbe és melyik nem. Saját listán erre a DK-nak és a Momentumnak van bizonyosan esélye, de a Kutya Párt esetében is inkább az igen felé billen a mérleg. A Mi Hazánk és az LMP helyzete sokkal inkább bizonytalan, míg az MSZP és a Párbeszéd nem tervezi az önálló indulást.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője azt mondja:
A régi-új fővárosi választási rendszer is némileg erősíti a nagyobb formációkat, ezért nem meglepő módon a sokak által hőn áhított összefogás papíron akár eggyel több mandátumot is hozhat az ellenzéki pártoknak. Ugyanaz a szavazattömeg tehát eggyel több mandátumot jelenthet, ha az öt párt (DK–MSZP–Párbeszéd–Momentum–LMP) együtt indul, azzal szemben, ha csak az előbbi háromnak lesz közös listája, a Momentum és az LMP pedig önállóan indul. De egyáltalán nem biztos, hogy így alakul; számos olyan szavazati arányt is elő lehet állítani, melyek mellett pontosan ugyanannyi mandátumot szereznének mindkét listaállítási mód szerint. Ennek a számolgatásnak nem sok teteje van. Fontosabb kockázati tényező, hogy minél több párt indul önállóan, annál nagyobb eséllyel kerülnek szavazatok a kukába: az 5 százalékot el nem érő pártokra leadott szavazatokkal ez történik.
A szakértő hozzáteszi, a választási matematikánál többet nyom a latban, hogy melyik indulási modell vonz több szavazót. „Ez azonban nagyon nehezen mérhető. Egy közvélemény-kutatás során a legtöbb válaszadó nem tudná biztosan megmondani, hogyan viselkedne egyik vagy másik forgatókönyv esetén. Nem mellesleg az is nehezíti az előrejelzést, hogy először lesz olyan választás, ahol két különböző listás szavazólap, az európai parlamenti és az önkormányzati is a választók elé kerül, így az esetleges szavazatmegosztás az utolsó pillanatig opció. A rengeteg bizonytalansági tényező miatt a szokásosnál is nehezebb dolguk lesz a következő öt hónapban a közvélemény-kutatóknak.”
Temérdek ismeretlen tényező és bizonytalanság
És mindezek csak a listaállítás dilemmái, miközben a kerületekben is egyre szaporodnak a kérdések. Az egyes kerületek előválasztási lehetősége hétről hétre csökken, és nemcsak a vészesen fogyatkozó idő, de az ellenzéki pártok nehéz anyagi helyzete is tényező, hiszen a 2022-es választási büntetés egy részéről még mindig nem kaptak értesítést, így nem tudják, hogy mennyi pénzből tudnak majd kampányolni.
Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a decemberben megszavazott módosítás Budapesten mandátumokban, posztokban hoz-e sikert majd a kormánypártoknak, illetve mandátumhoz juttatja-e a 2019-ben hatályos választási rendszer alapján erre esélytelen Mi Hazánkot. A fő cél, amint korábban László Róbert levezette, minden bizonnyal az volt, hogy Karácsony mögött még akkor se legyen stabil közgyűlési többség, ha megnyeri a főpolgármester-választást.
Több forrásunk sem tudta kizárni azt a vészforgatókönyvet, miszerint egy dominóhatás végén minden ellenzéki párt külön listával indul majd júniusban Budapesten. Ahogy egy szocialista forrásunk mondta: „Ez a fővárosi választás lehetett volna kalács is, de a végére lehet, hogy csak pogácsa lesz belőle.”
