Brüsszel évek óta tartó ócsárolása, migrációellenes kampány, költségvetési vétóval fenyegetés ide vagy oda, Orbán Viktor unión belüli különutas politikájának most először lehet igazán kézzelfogható hatása a magyar emberek életére. Amennyiben ugyanis a miniszterelnök által nyomás alá helyezett magyar gyógyszerhatóság Orbán kívánalmának megfelelően valóban rövid idő alatt engedélyezi a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát, amelynek már az első szállítmányából be lehetne oltani mintegy egymillió embert, azzal Magyarország tényleg más helyzetbe kerülne, mint a többi, egyelőre csak az EU által jóváhagyott, kisebb mennyiségben érkező vakcinákra hagyatkozó tagállam.
Ha beválik Orbán számítása, vagyis a kínai vakcinát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyorsan engedélyezi, a magyarok elegendő számban hajlandóak lesznek beadatni maguknak, az oltóanyag pedig hatékonynak és biztonságosnak bizonyul, úgy elképzelhető, hogy az unió más országainál tényleg hónapokkal korábban, már a nyár előtt sikerül magunk mögött hagyni a járványt, vagy ahogy a kormányfő fogalmazott, visszakapni az életünket. Ezzel nemcsak a kormány, hanem természetesen Magyarország is nagyot nyerne, a képletben azonban egyelőre túl sok a bizonytalan tényező.
Magyarországon uniós viszonylatban már eddig is kiemelkedően magas volt az oltás elutasítása, a bizonytalan hátterű kínai vakcina bevetése pedig alighanem tovább növelné a bizalmatlanságot. Noha az oltási hajlandóság a KSH adatai szerint folyamatosan emelkedik, a legutóbbi – január 14-én közzétett – mérés szerint még mindig többen vannak azok (29%), akik nem akarják beoltatni magukat azoknál, akik igen (27 %), míg a többiek ingadoznak vagy nem akarnak válaszolni. A Pulzus még novemberben, a Napi.hu megbízásából készített kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 53 százaléka csak az unió által engedélyezett oltást adatná be magának azonnal, míg a kínai vagy orosz oltást csak 11 százalék, 10 százalék pedig csak akkor élne ezekkel, ha tovább romlana a járványhelyzet.
Noha a Sinopharm-vakcina Kína szerint 79, az Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos hatékonyságú, egyelőre sok a tisztázatlan kérdés az oltóanyaggal kapcsolatban. Ezek főként abból a problémából fakadnak, hogy – szemben a az EU által engedélyezett vakcinákkal – a harmadik fázisú kutatások dokumentációja nem elérhető.
A tudósok elsősorban a fertőzések számáról szeretnék látni az adatokat az oltóanyagot, illetve placebót kapott csoportokban, ebből lehet ugyanis kiszámítani a vakcina hatékonyságát, ám az információkat sem a Sinopharm, sem az engedélyt saját harmadik fázisú kísérletei alapján megadó Egyesült Arab Emírségek és Bahrein nem hozta nyilvánosságra – így pedig az eredmények hitelességéről sem lehetünk meggyőződve. Az sem segíti a tisztánlátást, hogy a Sinopharm-holdingba tartozó, CNBG nevű cég két vakcinát is kifejlesztett, a kínai sajtó ezeket néha „a pekingi” és „a vuhani” néven említi, a különböző országok által közzétett eredményekből azonban sokszor nem egyértelmű, melyikről van szó (jobbára egyébként a pekingi kutatók által fejlesztett BBIBP-CorV nevű termékről).
A kínai vakcina a magyar szakembereket is megosztja. Duda Ernő virológus a hétvégén arról beszélt, hogy az oltóanyag elmaradott és kaotikus helyzetű, az ilyen hagyományos, inaktivált vírust tartalmazó oltások pedig kockázatosabbak az újabb típusú, RNS-alapú vakcináknál. Jakab Ferenc virológus professzor szerint ugyanakkor – bár a technikája elavult, a hatékonysága pedig alacsonyabb a nyugatiakénál – ha az unió, illetve Magyarország is jóváhagyja, a kínai és az orosz vakcinák is ugyanolyan jók lehetnek. Egyelőre azonban csak a magyar hatóság jóváhagyására van esély, hiszen eddig egyetlen kínai vakcina gyártója sem folyamodott az Európai Gyógyszerügynökség engedélyéért. Falus András Széchenyi-díjas immunológus szerint önmagában magyar gyógyszerügynökség engedélyében is meg lehet bízni, az pedig szerinte elképzelhetetlen a teljes dokumentáció megismerése nélkül.
A bizalmatlanság eloszlatása már csak azért is nehezen megugorható feladatnak tűnik, mert bár a kormány és az ellenzék múlt péntekig egységesen arra buzdította az embereket, hogy éljenek az oltás lehetőségével, a kínai vakcinát az eddig megnyilatkozó ellenzékiek nem igazán támogatják, az Demokratikus Koalíció szerint a kormány egyenesen veszélyezteti vele az időseket.
Világszerte eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a Sinopharm vakcinájával, Orbán Viktor pedig maga is úgy érvelt mellette, hogy „tízmillió számra oltják a saját népüket az oroszok és a kínaik is”. Mivel pontos adataink nincsenek, tekintsük át, mi az, ami eddig történt a magyar kormány által kiszemelt oltóanyaggal.
- A Sinopharm már 2020 januárjában megkezdte a koronavírus elleni inaktivált vakcina kifejlesztését.
- Júniusban a kutatók előbb közölték, hogy a kísérletek ígéretes eredményeket hoztak a majmoknál, majd bejelentették, hogy a vakcina az emberi szervezetet is antitestek előállítására készteti, és nem okoz jelentős mellékhatásokat.
- Júliusban az Egyesült Arab Emírségekben, augusztusban pedig Marokkóban és Peruban megkezdődtek az oltóanyag harmadik fázisú, azaz nagyobb számú alanyon végzett kísérletei. Kínában a Sinopharm a fertőzöttek alacsony számára hivatkozva nem végez széles körű klinikai tesztelést.
- Szeptember 14-én az Egyesült Arab Emírségek sürgősségi jóváhagyást ad a vakcinára, egészségügyi dolgozókat és kormánytisztviselőket kezdenek oltani vele.
- Novemberben a Sinopharm elnöke közli, hogy Kínában – még a harmadik fázisú klinikai tesztek adatainak ismerete előtt – már csaknem egymillió ember megkapta a cég oltását. Ott a 18-59 éves korosztálynak adták be eddig, míg a magyar kormány az időseket oltaná be vele.
- November 3-án az Emírségek miniszterelnöke és Dubaj uralkodója, Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm sejk bejelenti, hogy őt is beoltották.
- December 9-én az Egyesült Arab Emírségek a világon elsőként, azaz Kínát is megelőzve engedélyezi a vakcina teljes körű felhasználását, bejelentve, hogy annak hatékonysági aránya 86 százalék.
- December 13-án Bahrein szintén jóváhagyja az oltást.
- December 22-én az egészségügyi dolgozók éves találkozóján Csang Wenhong, egy sanghaji kórház fertőző osztályának vezetője elmondja, hogy a kínai emberek aggódnak a hazai gyártású oltás miatt, és először a párt vezetőit kellene beoltani, hogy megnyugtassák a lakosságot. Megjegyzéseinek felvétele gyorsan elterjedt a kínai közösségi médiában, mielőtt cenzúrázzák.
- December 30-án a Sinopharm bejelenti, hogy a vakcina hatékonysága 79,34 százalék, ami a kínai kormány jóváhagyását eredményezi.
- Január 3-án Egyiptom engedélyezi az oltás sürgősségi felhasználását.
- Január 8-án a Seychelle-szigeteken megkezdik a lakosság oltását a vakcinával, ott szintén a 18 és 60 éves kor közöttieknél alkalmazzák.
- Január 10-én Jordániában is engedélyezik az oltást, egyúttal bejelentik, hogy azt már a miniszterelnök és kormány több tagja is megkapta.
- Január 15-én derült ki, hogy lemondott a Sinopharm elnöke, valamint a cégcsoport igazgatója is távozott. Indokként személyes okokat jelöltek meg.
- Január 18-án Szerbiában is engedélyezték a vakcinát, és sürgősségi használatra Pakisztán is jóváhagyta.
A vakcinát eddig tehát nyolc országban – Bahrein, Kína, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Seychelle-szigetek, Szerbia – engedélyezték. Harmadik fázisú kísérletek zajlottak, illetve zajlanak Argentínában (3000 fővel), Peruban (6000), illetve közösen több közel-keleti országban is (45 000 fővel). A járvány által erősen sújtott Peruban decemberben ugyan ideiglenesen leállították a klinikai vizsgálatot az egyik önkéntesnél előfordult nem várt súlyos mellékhatás miatt (ilyesmi más vakcinákkal is előfordult), a kormány bízik az oltóanyagban, amelyből összesen 38 millió adagot rendeltek, az első egymillió dózis megérkezésére még januárban számítanak.
Egyiptom 40, Indonézia 15, Marokkó 10, Pakisztán 1,2 millió dózis oltóanyag szállításáról állapodott meg eddig. Európában a magyaron kívül egyelőre a szerb kormány lát fantáziát a Sinopharm vakcinájában, amelynek használatát hétfőn engedélyezték. A szombaton érkezett egymillió kínai oltás mellett az orosz Szputnyikkal és a Pfizerrel is oltják az embereket, de a tervek szerint Moderna- és AstraZeneca-vakcina is érkezik majd az unión kívüli országba. A magyarokkal ellentétben a szerbek a regisztrációnál azt is megadhatják, hogy melyik gyártó vakcinájával szeretnék beoltatni magukat.
Noha a kínai terméket a régebbi technológia és a nyugati világ fenntartásai miatt sokan talán a szegény ember vakcinájának tekintik, ez nem feltétlenül helytálló. Ugyan a magyar kormány nem kommunikálta, hogy mennyibe kerül, a cég augusztusban azt közölte, hogy a két dózisú kúráért közel 145 dollárt számít fel. Összehasonlításképp a Pfizer-vakcina adagjáért az Európai Unió 18,34 dollárt fizet, a Modernáé 25 dollárba, az engedélyezés előtt álló AstraZenecáé pedig csak 4 dollárba kerül.
Másrészt a kínai vakcinát legelőször a világ egyik leggazdagabb országa, az Egyesült Arab Emírségek engedélyezte, ahol immár összesen 1,88 millió embert oltottak be, ezzel a 9,6 milliós ország immár a második legjobban átoltott államnak számít Izrael után (100 emberből 19,04 ember kapott oltást, míg Izraelben 26,25).
Az összehasonlítás két ország helyzetének számos különbségével együtt azért is adja magát, mert az Emírségekben a Sinopharmé mellett ugyancsak elérhető a Pfizer vakcinája is, bárki szabadon választhat a kettő között. Míg azonban a kínai oltást az ország rengeteg – csak Dubajban 120 – helyszínen, regisztráció és előzetes bejelentkezés nélkül beadathatja magának minden 16 év feletti állampolgár, addig a Pfizer vakcinájáért egy alkalmazáson keresztül kell regisztrálni, a besorolásban pedig előnyt élveznek az egészségügyi dolgozók, a 60 év felettiek és a krónikus betegek.
