Míg itthon a legtöbbször a Pfizer és a BioNTech közös vakcinájáról, illetve a Moderna oltóanyagáról hallunk, és arról vitatkozunk, a szintén beadásra váró orosz vakcina biztonságos-e, addig lassan megérkezhet az országba az első kínai oltás is. Orbán Viktor pénteki, a Kossuth Rádiónak adott interjújában arról beszélt: kínai vakcina van, tömegesen is tudnak szerezni, ezek a csatornák meg vannak nyitva, ehhez az kell, hogy az egészségügyi hatóságok elfogadják. Már minden csak azon múlik, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) milyen gyorsan engedélyezi az oltóanyagot. Az első szállítmány akár egymillió adagot is jelenthet.
A miniszterelnök azt nem fejtette ki, pontosan melyik kínai vakcinára gondol, de korábbi információkból lehet sejteni, hogy a Sinopharm oltóanyagával kapcsolatban helyez nyomást a magyar gyógyszerhatóságra az engedélyeztetés miatt. A kínai vakcinákkal kapcsolatban azonban egyelőre nagyon sok a kérdés, többek között azzal is probléma áll fenn, hogy
A Sinovac nem túl hatékony
De mit tudni a kínai vakcinákról? A Sinovac vakcinája az előzetes adatok alapján nagyjából 50 százalékos hatékonyságú, Brazíliában vizsgálták, a csalódást keltő eredménnyel az engedélyezése sem biztos. Az Egészségügyi Világszervezet annak a vakcinának a sürgősségi jóváhagyását tartja elfogadhatónak, amelyik eléri legalább az 50 százalékos hatékonyságot.
A CoronaVac első generációs, úgynevezett elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó vakcina. Ilyen elölt kórokozót tartalmaz még a Hepatitis A vagy a veszettség elleni oltás. A koronavírust ez esetben kémiai reakciókban teljesen inaktiválják, azaz nem fertőz többé. Az attenuált vírussal ellentétben biztosan nem is vadul vissza (vagyis nem lesz újra fertőzőképes), így gyakorlatilag nem kockáztatja a megfertőződést. De úgy tűnik, nem is igazán hatékony.
A Sinopharm jöhet Magyarországra
Számunkra azonban a Sinopharm vakcinája az érdekes, ami szintén inaktivált vírust tartalmaz. Az állami tulajdonban lévő Sinopharm-holdingba tartozó, CNBG nevű cég két vakcinát is kifejlesztett, illetve fejleszt még mindig, a kínai sajtó ezeket néha „a pekingi” és „a vuhani” néven említi. A kínai cég december 30-án jelentette be, hogy a BBIBP-CorV vakcina fázis 3 vizsgálata 79%-os hatékonyságot mutatott – ez alacsonyabb, mint a Pfizer vagy a Moderna eredménye, de még mindig nem számít rossznak. A harmadik fázist az Egyesült Arab Emírségekben júliusban, Marokkóban és Peruban pedig augusztusban kezdték meg. Az Egyesült Arab Emírségekben egyébként is már ezzel oltják az embereket, itt 86 százalékos hatékonyság jött ki, de ez is csupán részeredmény – és egyelőre senki nem tudja megmagyarázni, hogy honnan ered a két kutatási eredmény különbsége.
Kínában máshogy működik az engedélyeztetés, mint nálunk: még a harmadik fázisú klinikai próbák adatainak ismerete előtt csaknem milliónyi kínainak beadták az oltást a sürgősségi program keretében. Ugyan nem számoltak be különösebb mellékhatásokról, mégis nagyon szokatlan az eljárás: még sürgősségi engedélyeztetés előtt is megvárják ezeknek a kutatásoknak az eredményeit. Az év végén pedig engedélyt kapott a szer arra, hogy Kínában tömegesen is oltani lehessen vele. Eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be vele a világon.
A HVG cikke szerint az alapvető probléma ezzel a vakcinával az, hogy nagyon kevés információt hoztak napvilágra arról, hogyan is zajlottak a tesztelések – nincs megfelelő dokumentáció, ami nélkül nehéz lesz engedélyeztetni az oltóanyagot. A The Guardian cikke szerint még Kínában is volt bizonytalanság a vakcina használata miatt, a harmadik fázisú kutatásokat pedig, nyugaton legalább is, nem is publikálták, ezt későbbre ígérték – de hogy pontosan mikorra, azt nem lehet tudni.
Lassabban gyártják, mint az mRNS vakcinákat
A Sinopharm és a Sinovac ugyan tradicionálisabb módszerét választotta a vakcinagyártásnak, de ez azzal is jár, hogy jóval lassabban lehet gyártani az oltóanyagaikat, mint az új típusú vakcinákat. Ráadásul nagyobb az esély arra is, hogy az immunrendszer nem megfelelően válaszol rá. Egyelőre a részletekről is keveset tudni: a HVG cikke azt mondja, hogy a WHO szerint annyi biztos: ebből is két dózis beadására van szükség, melyet 21 nap különbséggel kell beadni – mi azonban nem tudtuk elérni a kérdéses dokumentumot, amiben erről szó van. A szállításra, hűtésre vonatkozó információk hivatalosan nem elérhetők.
Nem túl biztató jel azonban, hogy lemondott a Sinopharm elnöke a napokban, sőt, Li Csiming igazgatósági elnök mellett még Li Huj, a cégcsoport igazgatója is távozott. Indokként személyes okokat jelöltek meg.
Szintén a HVG információi szerint ahhoz, hogy itthon valamilyen vakcinát engedélyezzenek, mindenképpen szükség van az OGYÉI engedélyére is, ami elképzelhetetlen a teljes dokumentáció megérkezése nélkül. Hazai szakértők szerint az OGYÉI szakembereiben meg lehet bízni, ráadásul egy ilyen vizsgálat semmiképpen nincs kész 1-2 hét alatt, így a kínai vakcinák érkezésére egészen biztosan nem mostanában kell számítani.
