Kedden este őrizetbe vették Gyárfás Tamás korábbi sportvezetőt és médiamogult, akit azzal vádolnak, hogy ő rendelte meg Fenyő János vállalkozó 1998-as meggyilkolását. Gyárfás a rendszerváltás utáni magyar közélet megkerülhetetlen figurája, megszakításokkal 23 évig irányította a Magyar Úszószövetséget, világeseményeket szervezett, megpróbált foci-Eb-t hozni Magyarországra, de Hosszú Katinkával ő sem bírt. Médiavállalkozóként hosszú éveken keresztül készített baloldali elfogultsággal vádolt tévéműsort, de a Fidesz újkori uralma alatt is megtalálta a számításait. Tehetsége és befolyása miatt sokáig érinthetetlen figurának tűnt, de most úgy tűnik, hogy őt is utoléri a végzete.
Íme Gyárfás Tamás karrierjének fő állomásai.
Elindul a Napkelte
Gyárfás sportújságíróként kezdte a pályafutását – többek között a szocialista országok által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpián is részt vett helyszíni tudósítóként –, a közéletbe a nyolcvanas évek végén a Napkeltével tört be. A reggeli műsor először 1989 januárjában került adásba, és a döcögős kezdés ellenére a rendszerváltás utáni Magyarország egyik ikonikus programjává nőtte ki magát. 1989-től 1999-ig az akkori egyes csatornán volt látható, majd az első Orbán-kormány idején száműzetésbe vonult, előbb a már megszűnt TV3-ra, majd az ATV-re. A műsor a szerényebb elérésű csatornákon is sikeres volt, így nem meglepő módon a visszatérő szocialista kormányok idején újra Gyárfás indíthatta a reggeleket az állami tévén.
Sikerei ellenére a Napkeltét még a liberális értelmiség részéről érték bírálatok annak elfogultsága miatt, és az sem javított a megítélésén, hogy a hirdetésekből befolyó összegeket kizárólag Gyárfás cége könyvelhette el. A kétezres években a Napkelte próbált nyitni a Fidesz felé, a 2006-os kampányban felajánlották például a fideszes politikusoknak, hogy maguk választhatják ki az őket kérdező újságírókat és műsorvezetőket, később azonban a jobboldal újra bojkottot hirdetett a műsor ellen. A Napkelte 2009-ben szűnt meg végleg, amiben az is szerepet játszhatott, hogy ekkor már sejteni lehetett, hogy a 2010-es választások után újra a Fidesz fog kormányt alakítani.
Olimpiára hazudott versenyzők
Gyárfást 1993-ban választották meg a Magyar Úszószövetség elnökévé, regnálása alatt pedig számos nagy eredményt elkönyvelhetett a sportág, de a botrányok sem maradtak el. Nem sokkal az 1996-os atlantai olimpia után robbant a bomba, hogy a huszonkét fős magyar olimpiai úszócsapatból 12 versenyzőnek meghamisították az eredményeit, hogy részt vehessenek a játékokon.
A magyar szövetség egy soha meg nem rendezett válogatóverseny fiktív eredményeit küldte el a nemzetközi szövetségnek és a világranglista összeállítóinak, a jegyzőkönyv szerint a kamuversenyen olyan nagyágyúk is részt vettek, mint Egerszegi Krisztina vagy Güttler Károly.
A csalásról a Mai Nap című újság már az olimpia előtt beszámolt, de igazi szenzáció csak az után lett belőle, hogy a Fenyő János érdekeltségébe tartozó Népszava is lehozta a sztorit.
A botrány kirobbanása utána fejek hullottak szövetségben, Gyárfás is lemondott az elnöki posztról, de később aztán újra megválasztották.
Puccskísérlet Schmitt Pállal szemben
Gyárfás az utóbbi évtizedekben több hazai és nemzetközi sportszervezetben is vezetőtisztséget töltött be, de a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki székéért folytatott harcba beletört a bicskája. A szervezet alelnökeként tevékenykedett, mikor 2006-ban megindult a szervezkedés, hogy a 17 éve regnáló elnököt, Schmitt Pált leváltsák, és a helyére Gyárfást ültessék. Az alelnök ezt tételesen soha nem ismerte be, a vádakra úgy felelt, hogy mindössze azt akarta, hogy
Schmitt nemzetközi feladataira tekintettel a MOB-ot itthon egy operatív személy vezesse.
Ennek ellenére egy rendkívüli közgyűlésen mégis szavaztak a küldöttek Schmitt leváltásáról, de a későbbi köztársasági elnök – igaz, csak megismételt voksolást követően a helyén maradhatott. Gyárfás a kudarc ellenére sem mondott le, a szervezet alelnöke maradt, bár a Schmitt Pállal való egyébként sem túl baráti viszonya még tovább romlott.
A sikertelen Eb-pályázat
Bár 2006-ban úszó Európa-bajnokságot is rendeztek Budapesten, Gyárfás nem tudott ellenállni a januárban kapott felkérésnek, hogy segítsen Magyarországra hozni a 2012-es labdarúgó Eb-t. A szervezőbizottság elnökeként az volt a feladatot, hogy elkészítse a győztes prezentációt, valamint a sportdiplomáciában való jártasságát kihasználva próbálja meggyőzni az Európai Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagjait arról, hogy a magyar pályázat a legjobb.
A torna megrendezésére a horvát-magyar közös pályázat mellett a lengyel-ukrán páros, valamint Olaszország pályázott, és bár előzetesen mindenki nagyon magabiztos volt, végül az esélytelennek tartott lengyel-ukrán pályázat győzött, míg a horvát-magyar kooperáció beadványára senki sem szavazott a bizottság tagjai közül.
Egymásra találás Orbán Viktorral
A Fidesz 2010-es választási győzelme után borítékolható volt, hogy Gyárfás hosszú időre mellőzve lesz a hazai közéletben. 2011-ben úgy tűnt, hogy akár a bokáját is megütheti, a Kehi ugyanis szabálytalanságokat állapított meg az egy évvel korábbi margitszigeti Európa-bajnokság költségvetési támogatásának felhasználását illetően, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálatot indított a jogosulatlanul felvett, illetve elköltött 180 millió forint ügyében.
A szövetség végül rendezte a számlát, a viszony azonban látszólag fagyos maradt, ezt támasztotta alá az a 2012. szeptemberi incidens is, amikor Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte a Szépművészeti Múzeumban a londoni olimpián 4-6. helyezést elért sportolókat, és az esemény során látványosan nem fogott kezet Gyárfással, aki aztán feldúltan távozott. Később azt mondta, nem személyes, pusztán protokolláris okok álltak a közjáték hátterében, de az ügy így is további találgatásokra adott okot.
Ezek a találgatások azonban nem voltak hosszú életűek, ugyanis a két nappal később rendezett parlamenti ünnepségen az úszószövetség elnökét a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Ez a mozzanat vetett véget Gyárfás kegyvesztettségének. Ezt követően Orbán Viktor egyre többet mutatkozott Gyárfás társaságában és többször is a nyilvánosság előtt méltatta. A Fidesznél beláthatták, hogy az úszósport folyamatos sikerei a kormány hasznára lehetnek, így ha kényszerből is, de szövetségre léptek a MÚSZ elnökével. Ennek leglátványosabb hozadéka a 2017-es hazai rendezésű vizes vb volt, aminek a költségei még az utolsó pillanatokban is csak nőttek, és végül több mint 100 milliárd forintba került.
Bol-dog, a hátborzongató kabalakutya
Bár a vizes vb-t csak 2017 nyarán rendezték, az esemény kabalafigurája már két évvel korábban bemutatkozott a nagyközönségnek. Azaz kabalafigurái, mert az első körben bemutatott Bol-dog névre keresztelt albínópuli az egész világot meghökkentette megjelenésével, így alig egy héttel később maga Gyárfás is elhatárolódott a jószágtól.
„Azt nem tudom, kié, azt nem én csináltam” – nyilatkozta Bol-dogról az ATV-nek Gyárfás, majd hamarosan bejelentette, hogy a pulit Water Lilly és Water Willy váltja majd. A más kérdés, hogy később ez a választás is adott okot a derültségre.
Háború Hosszú Katinkával
2015 decemberében az akkor még csak ötszörös világbajnok Hosszú Katinka tartott sajtótájékoztatót a MOB székházában, ahol hosszasan bírálta a Magyar Úszószövetség munkáját. Az úszónő azért kritizálta a Gyárfás vezette szervezetet, mert érzése szerint a MÚSZ elvárta a világszínvonalú eredményeket, de ehhez közel sem biztosított világszínvonalú feltételeket. Válaszul Gyárfás egy 12 millió forintos szerződéssel kínálta meg Hosszút – amennyiben továbbra is a szövetség rendelkezésére áll –, de a szerződést sportoló a sajtó szemeláttára tépte ketté.
A történtek hatására a szintén sokat kritizált Kiss László szövetségi kapitány bejelentette lemondását, amit azonban Gyárfás nem fogadott el (ahogy Kiss nemierőszak-ügye után is védelmébe vette a kapitányt, és egy tévéműsorban azt mondta az áldozatról, az „egy tekintélyes embernek volt a lánya, aki kapható volt”, csak később úgy állította be, hogy megerőszakolták).
Hosszú Katinka végül három aranyérmet nyert a riói játékokon, bár a felkészülést a magyar csapattól külön végezte férjével, Shane Tusuppal.
Alig egy év elteltével Hosszú a Facebook-odalán tett közzé nyílt levelet, melyben lemondásra szólította fel az úszószövetség elnökét.
Gyárfás Tamás volt az első, aki 2008-ban azt mondta, hagyjam abba az úszást és vonuljak vissza
– írta a legjobb magyar úszó, és kitért arra is, hogy felháborítónak tartja, hogy a sportolók kínkeserves munkával elért eredményeivel a szövetség a sajátjaként dicsekszik el, miközben Gyárfás nemcsak a sportolókat, de a klubjaikat is sakkban tartja. „A szavazások mellőznek mindenféle demokratikus jelleget, a tisztségekről nyílt, kézfeltartásos szavazással döntenek. Innentől kezdve nem nehéz elképzelni, hogy hányan mernek szembeszegülni a rendszerrel. A tisztségviselő választás során sokkal több forog kockán a kluboknak, mint a vezetői pozíciók.”
Hosszú állítása szerint nemcsak a maga, hanem egy sor tehetséges, a világ élvonalába tartozó úszó nevében is szólt, akik azonban aggódnak, milyen következményekkel járna, ha hallatnák a hangjukat. „Amennyiben Gyárfás Tamásnak valóban fontos a magyar úszás, és olyan elhivatottság van benne a sport iránt, mint ahogy azt állítja, önként távolítsa el a magyar úszásra legártalmasabb tényezőt, önmagát és mondjon le tisztségéről.”
A levél publikálása után nem sokkal Gyárfás engedett a közvélemény nyomásának, és 23 év után távozott a Magyar Úszószövetség éléről.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd/MTI
