Tudja mi az a teljes hiteldíj mutató? És hogy mi fán terem a jelzáloglevél? No de mi lehet a dolga a hitelszerződésben a kezesnek?
Többségünk nem jogász vagy közgazdász, így bizony sokszor nem értjük pontosan, mit tartalmaznak a szerződés egyes pontjai, vagy hogy milyen következményekkel járhat, ha valamelyik fél nem tartja be annak előírásait. Pedig nagyon észnél kell lenni egy sokmilliós banki hitelfelvétel esetén, amikor a hitelintézet már egy kész szerződéstervezetet tesz az orrunk elé, amelyet a bank jogászai – a megrendelő pénzintézet elvárásai szerint – öntöttek formába.
Kevesen tudják, de szerencsére törvény gondoskodik arról, hogy bizonyos esetekben még a hitelszerződés aláírása előtt pontosan megismerhessük és alaposan megérthessük a részleteket, és – ha úgy tartjuk helyesnek – meggondolhassuk magunkat az utolsó pillanatban. Hogyan?
Minden harmadik szerződésnél van valami bibi
A hitelszerződések többségét a bankok közjegyzői okiratba foglaltatják, ami elsőre felesleges dolognak tűnhet. Pedig az okiratkészítés törvényben rögzített folyamata többszörösen védi a szerződő érdekeit. A közjegyző nemcsak köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot az okirat aláírása előtt, egyben meg is győződik arról, hogy megértettük-e a feltételeket, és hogy azok megfelelnek-e az akaratunknak (azaz ezzel a tartalommal alá kívánjuk-e írni a szerződést). A felolvasás alkalmával kérdezhetünk is, pontosíthatjuk a részleteket, javíthatjuk a hibákat.
A szerződést csak ezek után írhatjuk alá, de a hallottak alapján akár meg is gondolhatjuk magunkat. Gyakori, hogy az ügyfelek a szerződéskötés előtti utolsó pillanatban, a felolvasás során szembesülnek azzal, hogy pórul járhatnak a szerződéssel, és ezért visszalépnek annak aláírásától. Minden harmadik-negyedik szerződéskötésnél pedig biztosan felmerülnek olyan tisztázandó kérdések vagy olyan jogi részletek/következmények, amelyről az ügyfél ott, a közjegyzőtől hall először.
A felolvasás tehát az utolsó, és talán az egyetlen igazi lehetőségünk arra, hogy felismerjük, ha sérülnek az érdekeink, korrigáljuk a szerződés szövegét vagy álljunk el az aláírásától, ha az előnytelen ránk nézve.
A végső döntés a mi felelősségünk
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a közjegyző átveszi tőlünk a döntés felelősségét, és megmondja nekünk, hogy mit tegyünk. A közjegyző nem ismeri az anyagi helyzetünket, nem figyelmeztethet minket, hogy ne kössük meg a ránk nézve előnytelen vagy túl nagy anyagi tehertételt jelentő szerződést. Arra se számítsunk, hogy a közjegyzői irodában figyelmeztetnek majd, hogy figyeljünk oda, ha esetleg a felolvasás közben a mobilunkat nyomkodnánk. A közjegyzőnek olyan helyzetbe kell hoznia bennünket, hogy pontosan megértsük, mit is írunk alá, de hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, az már nem az ő, hanem a mi felelősségünk.
