- a lakosság mindössze 12,5 százaléka gondolja magáról azt, hogy egészségi állapota jó, esetleg kiváló lenne, írja az OECD tanulmánya. Ezzel a vizsgált országok között az utolsó előtti helyet szereztük meg
- a százezer lakosra jutó, nem fertőző betegségek miatt bekövetkező korai halálozás átlagos rátája az EU 28 országában 201 fő, a magyarországi adat ennek több mint a duplája, 411, amivel vezetjük a listát. Ennek három fő oka van: dohányzás, alkohol, mozgáshiány
- az Eurostat szerint a magyarok mindössze harmada mozog annyit, mint amennyit a szakemberek jellemzően javasolnak, vagyis hetente legalább 2,5 órát.
Alig jut valami a szabadidősportra
A Népszabadság tavalyi számításai szerint legalább 223 milliárd forint jut idén a sportra. Ez az összeg valójában jóval több, hiszen, amíg ők az úszó-vb ez évi kiadásait létesítménnyel és lebonyolítással együtt 19 milliárd forintra becsülték, a világbajnokság költsége minden héten milliókkal vagy milliárdokkal emelkedik.
Ez a 223 milliárd már önmagában irdatlan összeg és ebben még nincs benne az a csakbem százmilliárd, ami a társasági adókedvezmények révén ömlik bele az öt látványsportba.
Ezek után különösen érdekes, hogy mennyit szán a kormány szabadidősportra. Az idei költségvetés alapján 477,4 millió forintot. Ehhez hozzávehetjük a diák- és hallgatói sport támogatására szánt 410,7 millió forintot.
Orbán Viktor tavaly azt mondta,
ugyan sportos nemzet vagyunk, mégis túlsúlyosak, betegesek,
ezért minden megyei jogú városba 50 méteres uszodát ígért. Még ha teljesül is ez a terve, egyáltalán nem biztos az, hogy az emberek elmennek úszni.
Egy budapesti uszodában átlagban 1800 forintot kell fizetni egy belépőért. Ezért az összegért a sportolni vágyókat ilyen látvány fogadja.
Bécsben a hütteldorfi uszodában két és fél órát lehet eltölteni 4,1 euróért, vagyis körülbelül 1300 fofingért. De egy napijegy is csak 1700 fortint átszámítva.
A londoni Aqua Centerben is hasonló a helyzet, egy felnőtt jegy 4,95 font, vagyis nagyjából 1800 forint. Legyen itt is egy kép az öltözőről:
Szóval összegezve:
Megkérdeztük erről az Emmit, amely válaszában azt írta:
A kormány amellett, hogy elkötelezett a verseny és utánpótlás sport számára a megfelelő infrastruktúra kialakítása mellett, kiemelt figyelmet fordít a szabadidő aktív és egészséges eltöltését szolgáló létesítmények fejlesztésére is, hiszen nem minden gyermek lesz a versenysport aktív résztvevője, azonban az egészséges lelki, szellemi és fizikai fejlődésének elengedhetetlen eleme a sport. Jelenleg is zajlanak olyan programok, amelyek uszodák létesítéséhez biztosítanak forrásokat, többek között a Tornaterem és Tanuszoda Program, vagy a Modern Városok Program. Az üzemeltetés ugyan nem állami feladat, de a több helyen a támogatási szerződés része, hogy a helyi lakosok, sportegyesületek, köznevelési intézmények számára kedvezményeket biztosítsanak az üzemeltetők.
Ne csak az úszásról legyen szó, a másik legkedveltebb szabadidősport a futás.
Ingyen van (leszámítva a felszerelést), az úszáshoz hasonlóan egyedül, ráadásul a szabadban is űzhető. Budapesten a Margitsziget a legkedveltebb futó terep, viszont egy tavaszi napon annyian futnak ott, hogy elférni se lehet. Ha valaki inkább a II. kerületi UFC zöld övezetben elterülő futópályáját választja, annak 300 forintot kell fizetnie azért, hogy mozogjon kicsit.
8 milliárd forint kültéri sportparkokra
az Eurobarometer adatai alapján, míg 2009-ben a felnőtt lakosságnak csupán 5 százaléka sportolt heti 5 alkalommal rendszeresen hazánkban, addig a legutóbbi felmérés szerint ez a szám 15 százalékra növekedett.
Szerintük ez a jelentős emelkedés a kormány sportpolitikájának egyik első mérhető eredménye, amely visszaigazolja a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét.
Kiemelik, a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség létrejöttét, amely a diák-hallgatói és a szabadidősportban országos közfeladatokat lát el és összehangolja a terület tevékenységét.
A szabadidősport számára biztosított állami forrásokról a Sportért Felelős Államtitkárság dönt, így garantálható a közvetlen támogatások célhoz kötött és hatékonyabb felhasználása. Ezen állami támogatások fő célja a lakosság körében a sportolás népszerűsítése, a megfelelő sportág kiválasztásának segítése és az inaktív lakosság sportolásra ösztönzése.
Konkrét példákat is kértünk tőlük, ezeket írták:
- Idén is folytatódó Sport Legyen a Tied! program keretében – a Magyar Diáksport Szövetség közreműködésével – évente minimum 15 ezer gyermek vett vagy vesz részt országszerte a kiemelt sportágakat és a látvány-csapatsportokat bemutató, népszerűsítő eseményeken, amelyek segítik a sport beépülését a gyermekek mindennapjaiba
- A HISZEK Benned! Sport Program folytatásával a megyei jogú városok önkormányzatai helyi szintű szabadidősport programok megvalósításához kaphatnak pénzügyi támogatást, a helyi szinten működő egyesületek pedig ahhoz, hogy a kereteik közt zajló tehetséggondozást szélesebb rétegek számára is elérhetővé tegyék
- A Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében megrendezik, a Kihívás Napja programot, a Családi Mozgásfesztivált, vagy a Szépkorúak Sportfesztiválját
- Az Olimpiai Ötpróba Program finanszírozására, amely idén országszerte mintegy 60 szabadidősport eseményt valósít meg további 285 millió Ft többletforrást biztosít a tárca
- A Budapesti Sportiroda számtalan nívós sporteseményt, futóversenyt rendezett az elmúlt években, melyen számos EMMI dolgozó részt vett. Kiemelendő ezek közül a Telekom Vivicitta Városvédő Futás, SPAR Budapest Maraton, Wizz Air Budapest Félmaraton, K&H mozdulj! rendezvények, Coca-Cola Testébresztő Női Futógála, Intersport sportrendezvények, E.On sportrendezvények.
Megkérdeztük azt is, szerintük a lehetőségek mennyire adottak ma Magyarországon, hogy valaki szabadidejében sportoljon.
A lakosság a legkönnyebben saját lakóhelyéhez közel tud sporttevékenységet folytatni, így a helyben biztosított programok az ott élő közösségek számára nagy előrelépést jelenthetnek az aktív életvitel gyakorlása, a mozgás gazdag életmód kialakítása során. Ehhez szükség van a helyi önkormányzatok aktív fellépésére a szabadidősport szervezése és annak feltételei biztosítása területén. A kormány ezt támogatandóan hirdette meg a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Programot, amelynek I. ütemében kültéri sportparkok fejlesztésére 1,5 milliárd forint összegű forrást biztosít. Ennek megfelelően 107 településen valósul meg szabadidős-egészség sportpark beruházás, valamint 10 település sportinfrastruktúrája bővül futókörrel, amelyet 2017-től, a II. ütemben további 6,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog követni.
– írták válaszukban.
