Kedden írtuk meg, hogy jövő év közepétől online bekötik a NAV-hoz a cégek számlázását. Illetve, hogy 2017 júliusától minden olyan programmal készített számla adatai beérkeznek majd elektronikus úton az adóhatósághoz, amelyek bevallási időszakonként partnerenként százezer forintnál nagyobb összegű áfát tartalmaznak.
Először tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy a kormány az adózási visszaélések visszaszorítása végett tervezi, hogy az online kasszákhoz hasonlóan a számlakészítő szoftvereket is beköttetné az adóhatósághoz.
Aztán novemberben már azt is lehetett tudni, hogy a rendszer műszaki-informatikai megalkotása úgy történne, hogy az képes legyen kezelni az összes, az adózó által kibocsátott és befogadott számlát. Külön adatszolgáltatási kötelezettség pedig csak azokra a számlákra terjedne ki, amelyek áthárított áfája eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Továbbá, hogy a rendszer működése során nyert tapasztalatok alapján mérlegelnék a további bővítést.
De akkor még 2017 januári bevezetési dátumot írtak az online bekötésre, és a százezer forint feletti adatszolgáltatásra is. Ezek szerint
Áfajelentés most
Mint a NAV megkeresésünkre írta, jelenleg az adózóknak utólag, az áfa-bevallásukkal egy időben kell adatot szolgáltatniuk azokról az általuk kibocsátott, illetve befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyeknél az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot (egy bevallási időszakban, egy partnernél).
Ezeket
A jelenlegi 1 millió forintos értékhatárral két gond van. Az egyik, hogy az adatok csak a belföldön bonyolított ügyletek kisebb részét teszik ki (az áfa-bevallást benyújtó adóalanyok 5 százalékát érinti). A másik, hogy csak utólagosan állnak rendelkezésre.
Áfajelentés júliustól
Jövő júliustól tehát csökkenne az 1 millió forintos értékhatár 100 ezer forintra , ami a NAV indoklása szerint ahhoz kell, hogy az ellenőrzéseket hatékonyabbá tegyék.
A kibővített adatszolgáltatásnak pedig (ahogy eddig is), mind a kibocsátott, mind a befogadott számlákra ki kell terjednie, mivel szükséges az adatok „párosítása”. Vagyis, hogy megállapítható legyen, olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adó a másik oldalon.
Lehet fehérítő hatása
Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, Zara László szerint mivel
Mivel az eladónak és a vevőnek is jelentenie kell, így kibukhatnak a kiállított, de be nem vallott számlák is, hiszen azokat a vevő le fogja jelenteni, ha költségként figyelembe akarja venni. Ezeket az adatokat pedig össze lehet futtatni, ha lesz hozzá megfelelő számítástechnikai háttér. (Amiről egyébként, mint Zara mondta, kétségei vannak.) Ha sikerül, akkor ez jó lépés. Növekedhetnek tőle a költségvetés bevételei.
Akikre nem valószínű, hogy hat majd
Az viszont már Lehet, hogy nem lesz annyi idejük a csalásra, mint most, mert hamarabb kiderül majd. Úgy véli, ezek az ügyeskedők
Azt is borítékolta, hogy A szürkegazdaság egy részét azonban igen, a befogadó oldaláról. De például, ha a kiállító által be nem vallott számlát a másik oldalon a befogadó nem állítja be költségként, akkor az szintén nem fog látszani.
A kézi számláknál is lesz jelentéstételi kötelezettség
Az NGM eredeti terve szerint a kézi számlákat is be kell majd jelenteni, ha 100 ezer forint feletti az áfa az adott bevallási időszakban egy-egy partnernél összesen. Tehát megmaradhat a kézi számlázás és a kézi áfajelentés. Viszont az is szerepelt az anyagban, hogy (elsősorban a kisadózóknak) az adóhatóság biztosítana egy olyan ingyenes számlázóprogramot, amellyel teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettséget is.
A szoftverkészítők részéről egyébként van olyan félelem, hogy ez az első lépés lesz ahhoz, hogy előírják majd egy központi számlázóprogram használatát – mondta Zara.
Számlázóprogramok online bekötése
Azt az adószakértő szerint ma még nem tudni pontosan, hogy végül mikortól kell a számlázóprogramokat online bekötni a NAV-hoz. Az NGM-es tervezet ezt 2017 januárjára írta. A keddi cikk szerint ez is jövő júliustól várható.
Lázár János viszont a múlt csütörtöki kormányinfón 2018 januárjától mondta az e-számlázás bevezetését. Amin nem tudni, pontosan mit értett. Hiszen e-számlázás már van, csak nem kötelező. (Az EU-irányelv egyébként nem teszi lehetővé, hogy erre minden vállalkozót kötelezzenek.) Másrészt az e-számlázás nem egyenlő a számlázók online bekötésével. De közelebb visz hozzá.
(Idén januártól annyi már megtörtént, hogy online hozzáférést kellett biztosítania a számlázóprogramokhoz a NAV-nak, ami az ellenőrzéseknél jelent egyelőre alkalmi betekintést.)
Lesz költsége
Zara arra is felhívta a figyelmet, hogy a változtatásokhoz szükséges szoftvermódosítás, az esetleges átállás elektronikus számlázásra, illetve a NAV-os bekötés, az adatforgalom fenntartása, mind költséggel fog járni a vállalkozóknál.
Az NGM-es tervezet szintén kitér erre. Egyszeri beruházási költségként a következőkkel kalkuláltak:
- a számla kiállításával egy időpontban történő adatküldés esetén, a számlázó programot használó vállalkozások esetében összességében várható költségre 20-40 milliárd forintot írt,
- napi 1-2 alkalommal történő kötegelt adatszolgáltatás esetén, a számlázó programot használó vállalkozások esetében az összességében várható költségre 5,5- 12 milliárd forintot becsült.
Az üzemeltetésére pedig vállalkozásonként hozzávetőlegesen havi 3000 forintos költséget jeleztek.
A NAV-os rendszer kiépítésének költségét 10 milliárd forintra becsülték.
A tervezet évi néhány 10 milliárd forintos áfabevétel-növekedéssel számol éves szinten.
