Közélet
Budapest, 2015. november 28.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke vitaindító előadást tart a párt országos választókerületi elnöki értekezletén a budapesti Best Western Hotel Hungáriában 2015. november 28-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány nagy győzelme – másoknak fáj, ma sem bánja

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 12. 05. 09:00

December 5-e fájó dátum - sokan voltak, de nem elegen.

A Magyarok Világszövetsége 2003 nyarán döntött úgy, népszavazást kezdeményez a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A választási bizottság 2003. szeptember 18-án bólintott rá, az aláírásokat 2004 májusában, júniusában összegyűjtötték. 274 ezret hitelesítettek is, így szeptember 13-án az Országgyűlés elrendelte a népszavazást, amit Mádl Ferenc akkori államfő a kórház-privatizációs szavazással együtt 2004. december 5-ére ki is írt.

A referendum dátuma beleégett a határon túli magyarokba a kudarc miatt. A voksolás eredménytelen lett, kevesen szavaztak, hiába voltak többségben a kettős állampolgárságot támogatók. Az érvényesen szavazók 51,57 százaléka így voksolt, de az összes választóra vetítve ez 18,9 százalékot jelentett. Ez kevés volt az érvényességhez.
Gyurcsány akkor még az MSZP színeiben a javaslat ellen kampányolt. Csak Szili Katalin buzdított a lelkiismeret szerinti voksolásra.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A KDNP szerint „a nemzetárulás szégyen-napjává” tette Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-ét. A kettős állampolgárság ötletét támogató politikusok közül vitathatatlanul Orbán Viktor képviselte a legnagyobb súlyt. A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én a Városligetben tartott Összetartozás Napja volt, ahol a pártelnök a magyarság szempontjából sorsdöntőnek nevezte a népszavazást.

Elégtétel

Ehhez képest volt a választás eredménye nagy csalódás a határon túli magyaroknak. 2010-ben a kétharmados Fidesz többség megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, 2013. január 16-án pedig Mesterházy Attila MSZP-elnök pedig Kolozsváron kért bocsánatot, amiért pártja a kedvezményes honosítás lellen kampányolt.

A kettős állampolgárság révén a tavalyi parlamenti választáson a nem magyar lakcímmel, de magyar állampolgársággal rendelkezők levélben szavazhattak. Összesen 193 793 fő élt a jogával. A Fidesz–KDNP 95,49 százalékot kapott. Ennek kapcsán néhány hónapja Gyurcsány Ferenc lapunknak azt mondta, 2004 kapcsán máig nem bocsátotta meg Orbánnak, hogy azt hazudta, csak útlevelet akar adni, ám ahogy elérte célját, lett állampolgárság és szavazati jog is. A DK elnöke nem bánta meg az ellenkampányt, ő ma is úgy véli, helyesen döntöttek akkor.

Én akkor is így gondoltam, és ma is helyesnek tartom a döntésünket. Más kérdés, hogy morálisan valóban vitatható volt a szociális félelmekre rájátszó kampányunk. De hadd tegyem fel más oldalról a kérdést: erősebb lett az ország lelkileg, kulturálisan, jobb lett nekünk attól, hogy bő ötszázezer ember felvette a magyar állampolgárságot?

Gyurcsány szerint nem úgy kell gyógyítani Trianon sebét, hogy nemzeti összetartozás napját csinálunk, meg kettős állampolgárságot adunk szavazati joggal, hiszen a magyarok szokták azt mondani: “aki rendel, az fizet”, aki adózik, az viseli csak következményét döntésének, az állampolgárság tehát nem lelki kérdés, és “igenis sokba kerül”,  a harmadik Orbán-kormánynak 2014 után azért lett kétharmada, mert hozott nekik egy mandátumot a határon túliak szavazata. Ez szerinte nincs rendben, ő nem venné vissza már az állampolgárságot, mert szerzett jog, de arra keresné a megoldást, hogy csak az életvitelszerűen itt élők vegyenek részt a magyarországi szavazásokon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.