Tíz évvel ezelőtt, 2002. szeptember 26-án az akkori Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte Ambrus Attilát. Az ítélettel az LB két évvel súlyosbította a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott tizenöt éves szabadságvesztés büntetését, valamint a jogi minősítést is több ponton megváltoztatta. Ambrus Attila hét év alatt – 1999-ig – posta- és bankfiókok, utazási irodák ellen elkövetett támadásaival összesen 196 millió forintot rabolt el, amelynek rá eső része 85 millió forint volt – idézi fel a Magyar Hírlap.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a lapnak azt mondta, az ítélet, amit annak idején hozott, szigorú volt, de szigorúbb is lehetett volna. Szerinte Ambrus vélhetően nem tér vissza a bűnözéshez, visszaesőként „nagyon súlyos büntetésre” számíthatna, attól függően, mit követne el. Mivel feltételesen engedték szabadlábra, a jövőben egy pártfogó ellenőrzi, mivel keresi a kenyerét. Az ország elhagyásához engedélyt kell kérnie. Ahhoz, hogy ne kelljen visszamennie a börtönbe, el kell kerülnie a bajt. Eddig 12 évet töltött börtönben 17 helyett, ezért ha öt éven belül bármit tesz, ami törvénybe ütköző, vissza kell mennie.
Magyar György ügyvéd, Ambrus Attila védője szerint a megkárosított pénzintézeteknek korábban megítéltek egy bizonyos tételt, amit a Viszkisnek ki kell fizetnie. „Egy másik tétellel kapcsolatban pedig a bíróság úgy rendelkezett, hogy azt polgári bíróság útján követelhetik”, így elképzelhető, hogy a pénzintézetek beperlik. Az elévülési idő ilyen esetekben ugyan öt év, de ez nem jelenti azt, hogy menet közben nem követelték az összeget. Ha a pénzintézetek időközben felszólították a fizetésre, vagy szüneteltették a végrehajtási eljárást, amíg börtönben volt, akkor nem biztos, hogy elévült. Elképzelhető, hogy egyes követeléseket érvényesítenek, másokat nem. Ez a sértetteken múlik. A teljes kárt Ambrus nehezen tudná kifizetni, hiszen egy új jogszabály szerint még a médiaszereplésért sem kérhet pénzt – mondta a védő.
