Míg az ilyen típusú adórevíziók az elmúlt időszakban elsősorban társaságiadó-kötelezettségek esetében tettek megállapításokat, addig az uniós bíróság egyik közelmúltban közzétett ítélete rámutat arra, hogy a valós gazdasági jelenlét hiánya súlyos áfa-következményekkel is járhat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.
Cégalapítás az adóparadicsomokban
Nemzetközi vállalatcsoportok adótervezési céllal előszeretettel hoznak létre az adózás szempontjából kedvező országokban társaságokat, és csoportosítják át egyes jövedelmeiket ezen társaságokba. Értelemszerűen felmerülnek az adóparadicsomként emlegetett országok, de legalább ennyire népszerűek a holland holding- és a luxembourgi pénzügyi központok vagy akár a Magyarországon létrehozott, szellemi alkotásokat kezelő társaságok.
A múltban általában elegendő volt ezeket a cégeket névleg létrehozni (ezek az úgynevezett „letterbox”, azaz postafiók-társaságok) anélkül, hogy azok eszközökkel, munkavállalókkal vagy akár saját irodával rendelkeztek volna. A hátrányosan érintett országok adóhatóságai azonban ma már egyre komolyabb feltételeket szabnak ahhoz, hogy elismerjék egy adott társaság valós gazdasági jelenlétét az alapítás országában.
Elveszhetnek az adóelőnyök
Ma már nem ritka, hogy a hatóságok az ilyen társaságok által használt irodákban akár helyszíni szemlét is tartanak és egyre gyakrabban tesznek fel olyan kellemetlen kérdéseket, mint például „mi a társaság ügyvezetőinek a foglalkozása, képesítése”, „kap-e az ügyvezető juttatást és milyen összegben”, „önálló irodahelyiséggel rendelkezik-e a társaság és az milyen nagyságú?”.
„Ha pedig megállapítják, hogy a cégnek az alapítás országában nincs valós gazdasági jelenléte, akkor az így elérni kívánt adóelőnyök elveszhetnek. Ezen társaságokat az adóhatóságok helyi adóalanynak minősíthetik át és úgy adóztathatják meg őket, mintha a társaságot nem az alacsony adókulcsú országban hozták volna létre” – részletezte Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Valós jelenlét már az áfában is követelmény
A valós jelenlét hiányára tett megállapítások zöme eddig elsősorban a társaságiadó-fizetési kötelezettséget érintette. Az Európai Bíróság közelmúltban közzétett, úgynevezett „Welmory–ügyben” hozott ítélete alapján azonban a gazdasági jelenlét hiánya a jövőben már az áfára is kihat.
Ugyan az Európai Bíróság az ítéletben egyértelműen nem foglalt állást a kérdésben, és az ügyet a tényállás további felderítésére visszaadta a helyi bíróságoknak, az ítélet mégis zöld lámpát jelent az adóhatóságnak: valós gazdasági jelenlét hiányában innentől kezdve az ellenőrzés megállapíthatja, hogy egy társaság áfa alapján figyelembe vett telephelye eltér az alapítás országától és emiatt a számlát kibocsátónál áfahiányt állapíthat meg.
Vigyázzon az ilyen cégekkel!
Láthatóan a nemzetközi adótervezésben a valós gazdasági jelenlét megteremtése egyre komolyabb feladattá válik. Ugyan korántsem lehetetlen vállalkozás például egy holland holdingtársaságnál helyi munkavállalókat alkalmazni, valós irodát nyitni és valós telefonszámot kérni, ezek azonban mind megnövelik a nemzetközi adótervezés költségeit.
„Másrészről a Welmory-ügy arra is rámutat, hogy azoknak az adóalanyoknak is fokozott óvatossággal kell eljárniuk, akik ilyen, adótervezés céljából létrehozott külföldi társaságokkal üzletelnek” – véli a szakértő. Hiába van ugyanis a társaságnak külföldi adószáma, a valós gazdasági jelenlét miatt az adóhatóság a szolgáltatást nyújtó országában állapíthat meg telephelyet a cég számára. Ezáltal bajba kerül az, aki a szolgáltatásnyújtást közösségen belüli ügyletként kezeli és ezért arra nem számít fel helyi áfát.
