Üzleti tippek

Mit tegyünk, ha nem fizet a vevő?

A Reconcept felmérésében minden cégnek volt olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképtelenné vált: az általuk okozott bevételkiesés általában nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát.

A kárt súlyosbíthatja, ha a társaság alacsony árréssel vagy rossz áfapozícióval dolgozik. A Reconcept tanácsadó cég szerint szerződéses kikötésekkel csökkenthető a nem realizált bevételek okozta kockázat.

A cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzletfeleik tizede vagy annál kevesebb dőlt be, a többiek viszont partnereik 10 és 30 százaléka közé tették ezt az arányt. Nem meglepő, hogy a válság kibontakozásának két évében, 2009–2010-ben rosszabb volt a helyzet: akkor a vállalkozások 15 százaléka szembesült azzal, hogy a megrendelők 30-60 százaléka nem tudta kiegyenlíteni számláit. A többségnek akkor 10 százaléknál kevesebb fizetésképtelen vevővel volt dolga.

A rosszul járt üzleti partnerek száma arányosan nő a megkérdezett cégek kapcsolati hálójának nagyságával: a legtöbb bedőlt partnerrel a 700-1000 másik vállalkozással dolgozó (például teszteléssel vagy gépjárműjavítással foglalkozó) vállalkozás találkozik.

Borús kilátások

A megkérdezettek a jövőre nézve sem optimisták: mindannyian továbbra is arra számítanak, hogy vásárlóik közül néhány fizetésképtelenné válik 2014-ben. A többség 10 százalék alá várja az arányukat. Ezzel a becsléssel egyetért Pilhál Zsolt, a Reconcept ügyvezető partnere is. Szerinte talán ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a ma még fizetésképtelenség határán egyensúlyozó üzletfelek mikor dőlnek be végleg, és ennek milyen hatása lesz az adott társaságra. „Kérdés az is, hogy a nehezen behajtható követelések összege miként alakul a teljes forgalomhoz képest. Továbbá az is fontos pont, hogy a tönkrement partner képes-e egyáltalán bármennyit is kifizetni számláiból, vagyis lesz-e némi megtérülés” – tette hozzá.


Fotó: MTI

A válaszadók borús kilátásainak oka részben az is, hogy a megkérdezettek között jelentős az ingatlan- és gépjármű-ágazatban, vagyis az erősen válságsújtott iparágban dolgozó cégek aránya. A szakértő szerint hasonlóan nehéz helyzetekre számíthatnak a fuvarozók, a logisztikával foglalkozók, valamint a kiskereskedelmi hálózatokkal kapcsolatban álló beszállítók is.

A bedőlt megrendelők által okozott kár egyetlen esetben sem lépte át az éves bevétel 10 százalékát. „Két kérdés határozza meg, hogy ez az arány magas-e vagy sem. Az egyik az, milyen haszonkulccsal dolgozik a vállalat. Ha az árrés kicsi, a kieső bevétel gondot okozhat, mert a költségeket akkor is állni kell. A másik az áfapozíció: ha a cég nem pénzforgalmi áfát fizet (vagyis a felszámított forgalmi adót mindenképpen be kell fizetnie), de költségeinek jelentős hányada áfamentes vagy azt nem lehet levonni, akkor egy kisebb összeg kiesése is súlyos probléma lehet” – magyarázta a Reconcept ügyvezető partnere

A többség likviditási problémákról, évekre nyúló fizetési késedelmekről számolt be a bedőlt partnerek miatt. A veszteségek között szerepel a késedelmi kamat elengedése, sőt a tőketartozás csökkentése is a behajtási folyamat során. Itt is nyilvánvaló az az összefüggés, hogy arányaiban a legkisebb veszteséget az szenvedi el, akinek a legtöbb partnere van: ahol kevés a megrendelő, már egy-két kifizetetlen számla is komoly fennakadást okozhat.

Csökkentse a kockázatokat!

„A bevételek realizálása kulcsfontosságú egy vállalatnak, ezért jó, ha van kidolgozott eljárás a fizetésképtelenség miatti kockázatra” – mondja Pilhál Zsolt. Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka semmilyen lépést sem tervez a partneri fizetésképtelenségből adódó károk enyhítésére 2014-ben. A többség viszont felkészül: egyfelől gondosabban előkészített szerződéseket köt üzletfeleivel; másrészt több cég is partnerfigyelő rendszert állít fel, amely jogászok bevonásával igyekszik még a megállapodás megkötése előtt kiszűrni a kockázatos megrendelőket.

Ezt olvasta?

A Reconcept ügyvezetője szerint a kockázatos vevők kiszűrése nem ideális megoldás, mert korlátozza az értékesítési lehetőségeket. Fontosnak tartja viszont olyan megállapodás megkötését, amely a kockázatos vevővel szemben többletjogokat nyújt a szállítónak. Ilyen lehet például a rövidebb fizetési határidő vagy a tulajdonjog fenntartása nemfizetés esetén. Az értékesítési szerződésben bátran fel lehet tüntetni a késedelmes fizetés és a behajtás költségeit is.  „A cég köthet olyan szerződést alvállalkozóival, hogy akkor fizet nekik, amikor a vevő már kiegyenlítette a számláját” – javasolja a szakember.

A kutatásban túlnyomó többségben fővárosi társaságok válaszoltak, amelyek árbevétele 300 millió forinttól 6 milliárd forintig terjedt: többségében 2 milliárd forint felett, az alkalmazottaik száma zömében 100 fő körüli, de volt köztük 500 főt foglalkoztató vállalkozás is. A felmérés nem reprezentatív.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik