Üzleti tippek

Megint milliók kellenek a kft-alapításhoz?

Sipos Anikó
Sipos Anikó

újságíró. 2013. 06. 18. 11:44

A kft. alapításához szükséges minimális tőke esetében felemás képet mutat az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.).

Korábban a témában:

Bár a jogalkotó szándéka szerint az új Ptk. egyik alapvető célja a rugalmasabb szabályozás, de a kft-k tőkekövetelményére vonatkozó új előírás a jelenleg hatályos törvényhez képest a felemás szigorítás irányába mutat – olvasható a DLA Piper Advocatus blogján.

Molnár Gábor, az ügyvédi iroda partnere szerint a gazdasági társaságok esetében mindig kiemelt figyelmet kapott az alapításhoz szükséges minimális tőke összege. Az általános nemzetközi megítélés szerint a minimális tőkeelőírások a társaság partnereinek nem jelentenek érdemi védelmet (például az alapításkor kapott tőkét a cég akár már az alapítás napján teljes egészében kifizetheti bérleti díjra vagy tanácsadói díjra), ugyanakkor ezek az előírások a cégalapítási aktivitásnál fékként is működhetnek.  Az új Ptk. ezt a két szempontot – a (vélelmezett) hitelezővédelmet és a cégalapítási korlátot – próbálja egy kompromisszumos megoldással összeegyeztetni.

Az új szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a kft alapításához szükséges minimális törzstőkét. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi a kft-k működését már azt megelőzően, hogy az alapítók ténylegesen befizették volna a 3 millió forintnyi hozzájárulást. A Ptk. ennek kapcsán úgy rendelkezik, hogy a „társaság mindaddig nem fizethet a tagoknak osztalékot, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét”. A törvény tehát csak azt követően engedi meg, hogy a tagok a társaságból pénzt vonjanak ki (osztalék formájában), miután a vállalkozás a megtermelt eredményével „feltöltötte” a cég saját tőkéjét a társasági szerződésben szereplő törzstőke szintjére.

A fenti szabály nem csak a minimális törzstőkére vonatkozik. Érvényes minden olyan esetre, amikor valamely alapító az alapítási kérelem cégbírósági benyújtásáig a pénzbetéte felénél kisebb összeget köteles csak a társaságnak befizetni, és a fennmaradó összeg teljesítésére a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg.

Az alapításkori törzstőke részletekben, utólag történő kifizetésénél a Ptk. nem csak az osztalékfizetés korlátozásával próbálja védeni a hitelezőket, hanem azzal is, hogy amíg a tagok nem fizetik be a törzsbetétük teljes összegét,  a tagok a még nem teljesített hozzájárulásuk összegéig „kötelesek helytállni a cég tartozásaiért”.

Molnár Gábor szerint bár a szándék érthető, nem teljesen világos, hogy a gyakorlatban mit jelent pontosan ez a szabály. A  hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, ha a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás megindításakor (illetve a felszámolás elrendelésekor) a cég törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre, akkor a végelszámoló (illetve a felszámoló) jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni. Továbbá ennek teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha erre a tartozások kiegyenlítése miatt szükség van.

A szakértő kérdésesnek tartja, hogy az új Ptk. vajon azt a kötelezettséget érti-e ez alatt, hogy a tagok a még nem teljesített hozzájárulásuk összegéig kötelesek helytállni, vagy mindezt esetleg egy új, a cég hitelezői által akár közvetlenül a tag ellen érvényesíthető igény (per) alapját kívánja megteremteni a szabály. A Ptk. későbbi részletszabályai remélhetőleg erre a kérdésre is választ adnak – tette hozzá.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.