Üzleti tippek

Kudarcba fulladt a vállalkozásokat segítő pályázat

admin

2009. 06. 10. 09:54

Kiváló lehetőségnek tűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kockázatitőkealap-kezelőket kereső pályázata arra, hogy a későbbiekben pluszforrásokhoz (kockázati tőkéhez) jussanak a fejlődni kívánó, fiatal vállalkozások. Valami hiba csúszott azonban a számításokba, mert a pályázó tőkealap-kezelők nagy része nem felelt meg.

Eredménytelennek nyilvánította június 8-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramokban meghirdetett két pályázatát, így egyelőre a vállalkozásoknak várniuk kell az új forrás megnyílására.

Ki a kockázati tőkés?

Olyan magántőkealap kezelője, aki felelős a kockázati tőke egy meghatározott portfóliócégbe történő befektetéséért. A kockázati tőkebefektetésekre jellemző (úgynevezett kézrátétel), hogy a kockázati tőkés nemcsak részvénytőkét visz be a cégbe (vagyonfedezet kikötése nélkül), hanem értékes szaktudásával, kapcsolatrendszerével és stratégiai tanácsaival is segíti a céget. Forrás: MKME honlapjának definíciói.


Az Új Magyarország Kockázati Tőkealap pályázatában az állami források kiegészítésére olyan piaci szereplőket (ők a közvetítők) kerestek, amelyek képesek lettek volna tőkét biztosítani az induló, illetve fejlődési szakaszban lévő mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztési terveinek megvalósításához. A közvetítőknek vállalniuk kellett, hogy tőkeerős magánbefektetőket vonnak be és szerződnek velük arra, hogy kölcsönt nyújtsanak a vállalkozóknak.

Az “eredményről”

A GOP Közös Alap esetében az pályázatok elbírálásának érdemi értékelési szakaszába a pályázók 70 százaléka nem jutott el – írta válaszában az FN-nek az NFÜ. Miután 18 pályázatról van szó, feltehetően 13 (12,6) nem felelt meg a pályázat feltételeinek – számoltunk utána.

Az NFÜ indoklása szerint „így a program a nagy érdeklődés ellenére sem tudta volna betölteni az eredeti szándékoknak megfelelő gazdaságfejlesztési céljait”, és „a pályázók esélyegyenlőségének minden kétséget kizáró és maradéktalan érvényesítését szem előtt tartva eredménytelennek kellett nyilvánítani a pályázatot”.

Mi lett volna, ha…

A közvetítők segítségével olyan mikro-, kis-, és középvállalkozások (ők a kedvezményezettek) juthattak volna forráshoz, amelyeket legfeljebb öt éven belül alapítottak, és éves nettó árbevételük nem érte el a másfél milliárd forintot. Egy kedvezményezett vállalkozás számára maximum másfélmillió euró befektetésre lett volna lehetőség olyan módon, hogy ezzel az összeggel a közös alap megemelte volna alaptőkéjét (maximum három alkalommal, vagyis összesen négy és fél millió euró erejéig).

Az FN kérdésére a pályázatot kiíró és koordináló NFÜ-nél elmondták, „szakmai szervezet” bevonásával megkezdték az új kiírás előkészítését. Bár konkrét választ nem adtak arra, milyen okból lett érvénytelen a két pályázat, de jelzés értékű, hogy vizsgálják, kellenek-e változtatások az első kiíráshoz képest, és ha igen, milyen típusúak és mélységűek. Az új pályázati kiírások a tervek szerint legkésőbb július 15-ig megjelennek.

állam kontra magán

A tipikus kockázati tőkés nagy kockázatot vállal, s nagyot akar „kaszálni”. Az állam viszont nem tipikus kockázati tőkés: nem a magas profit realizálásában, hanem a „portfolióvállalatok” növekedésében, s ezen keresztül a gazdaság dinamizálásában érdekelt.

A vállalatból a profitérdekelt kockázati tőkés úgy lép ki, hogy a lehető legnagyobb hozamot érje el: bevezeti a céget a tőzsdére, átadja a részét jó pénzért egy szakmai befektetőnek, a tulajdonos akkor vásárolhatja vissza, ha van rá elég (sok) pénze. Az állam ezzel szemben minden esetben a tulajdonossal vásároltatja vissza a részét, amely független az esetleg többszörösére növekedett cég értéktől.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.