Essősy Zsombor
Dunaújvárosban született 1973-ban.
A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen diplomázott.
A Magyar Pályázatkészítő Irodát 2003-ban alapította.
Jelenleg a cég tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
Nős, két leánygyermek (Kíra, Lea) apja.
Hobbija a sport, illetve: „a gyerekeknek mesélni”.
– Cégünk az alapítása óta eltelt három év alatt csaknem 100 százalékkal növelte árbevételét évente. Ez a szolgáltatóiparban kiemelkedően jó eredménynek számít. A díjat emellett talán annak köszönhetjük, hogy igyekszünk a hosszú távú kapcsolatokra helyezni a hangsúlyt.
– Mit kínál a kkv-szektornak a Mapi?
– Olyan vállalatoknak kínálunk pályázati szolgáltatásokat, amelyek önerejükön kívül más forrásokat is bevonnának fejlesztéseik finanszírozásába. Az eddigi több mint 300 nyertes pályázatunk megfelelő garancia lehet arra, hogy a racionális beruházási tervek megvalósításához hatékony segítséget nyújtsunk. Egyik legkeresettebb szolgáltatásunk a sikerdíj alapú uniós pályázatírás.
– Mekkora sikerdíjjal dolgoznak?
– Az elnyert támogatási összeg 5–7 százalékáért dolgozunk – hasonlóan a többi pályázatíró céghez . A sikerdíj a pályázati cégeknél bevett gyakorlat. Vagyis csak utólag, a nyertes pályázati összeg átutalásakor fizet az ügyfél. Ha nem nyer a pályázatunk, nem kapunk semmit.
– A vállalkozások célja, hogy stabil gazdasági környezetben fejlődjenek. Hogyan élik meg az uniós pályázatok feltételeinek gyakori változásait?
– Hozzászoktunk az azonnali reagáláshoz, ez ilyen szakma. Legutóbb például márciusban három nappal a beadási határidő megnyílása előtt módosították a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) már kiírt öt pályázatának útmutatóit. Ráadásul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján ügyfeleink nem értesülhettek időben a változásról egy szerverhiba miatt. Bár a pályázati feltételek gyakori és véletlenszerű változtatásait kedvezőtlennek ítéljük, természetesnek tekintjük, hogy a kollégák folyamatosan dolgoznak az ügyfeleink által elvárt támogatásmaximalizáláson.
– Milyennek tartja a magyar kkv-szektor fejlődési lehetőségeit?
– A szektor foglalkoztatási potenciálja nélkül Magyarországon a gazdaság fejlődése elképzelhetetlen lenne. Talán néhány tízezer vállalkozás a központi motorja e vállalkozások fejlődésének. A már most is húzó cégeket kellene még erősíteni, ösztönözni arra, hogy az európai piacra tudjanak termelni, illetve szolgáltatni. Mindemellett fontosnak tartom, hogy ne csak az exportorientált cégeket erősítsük. Meg kell előznünk, hogy a külföldiek erősen támogatott cégeinek áruja kiszorítsa a belföldi piaci szereplőket.
– Melyek a különösen támogatott, feltörekvő üzletágak, ahova érdemes egy hazai vállalatnak uniós támogatással beruházni? Pályázhatnak-e induló kisvállalkozások?
– A most kiírt pályázatok induló vállalkozásokat nem támogatnak. A már gazdaságilag bizonyított, stabil cégek pályázhatnak eséllyel vissza nem térítendő támogatási formában. A mostani tervek szerint nyártól az induló vállalkozók kedvezményes hitelt vehetnek fel. Külön ágazati preferencia nincs a pályázatokban, a legfontosabb, hogy a beruházás célja új gép, berendezés, technológiai korszerűsítés legyen. Ha egy cég nem tudja vállalni a megkövetelt 25 százalékos önerőt, akkor ott komoly gond van.
– Mi a leggyakoribb hiba, amit a MAPI-hoz forduló kkv-vezető elkövet?
– Sajnos nem reálisan mérik fel saját lehetőségeiket. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az uniós támogatás nem ingyenpénz. A támogatásért cserébe az Európai Unió GDP-növekedést vár el, azaz a cégnek 8–15 százalékos árbevételt kell elérnie az elkövetkező 3 év átlagában. Amennyiben e célt nem hozza, vissza kell fizetnie a támogatást.
– A miniszterelnök bejelentette, hogy nem változtat a kormány összetételén. Ez azt is jelenti, hogy Bajnai Gordonból nem lesz miniszter, így kormánybiztosként továbbra sem interpellálható a parlamentben. Ön szerint politikailag mennyire átlátható és ellenőrizhető az uniós pénzek elosztásának folyamata?
– A pénzekhez pályázati, illetve kormánydöntés útján lehet jutni. Úgy gondolom, hogy a pályázatok értékelési rendszere egyre transzparensebb, ellenőrizhetőbb. Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak több hazai szervezet figyeli, ellenőrzi árgus szemekkel a pénzek elosztását, hanem az unió is. A nagy horderejű döntéseknél mindenképpen szükség van a politikai konszenzusra, mivel a döntések évtizedekre meghatározzák Magyarország fejlődési irányát.
– Hogy látja a bankok szerepét az uniós támogatásokban?
– A bankok felismerték, hogy támogatási kérdésekben szakértelmet kell felmutatniuk. Vannak, akik saját maguk próbálkoznak uniós forrásokkal, mások a piacvezető cégektől kérik e szolgáltatást, hogy naprakész, professzionális segítséget tudjanak nyújtani. Azt gondolom, hogy az utóbbi a járható út mindenki számára.
– Érzékeli már a személyes, illetve családi kiadásai, valamint vállalkozása kapcsán a kormány megszorító intézkedéseinek hatásait?
– A mostani megszorítások elkerülhetetlenek az elmúlt, legalább három kormányzati cikluson átnyúló évek gazdaságpolitikai hibái miatt. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy a feketemunka visszaszorításával és a szigorúbb adófizetés betartatásával az adófizetők tábora nagymértékben növekedni fog, és azonnal el lehet kezdeni az adócsökkentést.
– Habár nagy valószínűséggel megtalálták a móri bankrablás elkövetőit, az ügy számos részletét továbbra is homály fedi. Ön szerint meg fogjuk-e tudni valaha a teljes igazságot, hogy ki lőtt le nyolc embert a bankban, és miért?
– A hír hallatán megdöbbentem, hogy egy nagy nyilvánosságot kapott ügyben is el lehet valakit ítélni alaptalanul. Ugyanakkor örültem is, hogy ilyen végzetes hiba kiderülhet. Fogalmam sincs, mi van a háttérben, csak remélni tudom, hogy egyszer mindenre fény derül.
– Ön emelné a nyugdíjkorhatárt?
– A nagy probléma az ellátottak és járulékfizetők arányának nagyarányú megváltozása. A mostani nyugdíjrendszert az egyre öregedő társadalom nem tudja fenntartani. Biztos, hogy változtatni kell rajta, akár már 1–3 éven belül.
