Évek óta azt kommunikáljuk, hogy ennél kisebb létszámmal és kevesebb pénzből nem tudjuk ellátni a feladatainkat. Aztán amikor megint meg kell húzni a nadrágszíjat, kiderül, hogy itt-ott akad még némi kis tartalék – érzékelteti az egyik közmédium menedzsmentjének tagja, hogy miként lelnek az évtizedes kényszerdiéta után is újabb tartalékokra a vezetők a rendszerben. A kérdés csupán az, hogy „kannibálkodnak” vagy a hatékonyság fokozásával előre menekülnek.
Csend és nullaszag
A három menedzsment már nyáron úgy kalkulált, hogy közel ötvenmilliárdra rúgó kiadásaikat egy-másfél milliárddal dobja meg az évközi áfaemelés, illetve a színlelt szerződések – mindenhol utolsó pillanatra halasztott – felszámolása.
A Magyar Televíziónál (MTV) 800 millió és egymilliárd közötti, a Magyar Rádiónál mintegy 300, míg a Duna Televíziónál 150 milliós pluszköltségekkel, utóbbinál pedig a legalább kétszer ekkorára várt állami támogatás elmaradásával számoltak. Hogy a pénzt miből gazdálkodják ki, arról akkori nyilatkozataik szerint legfeljebb halvány fogalmuk volt az illetékeseknek, közléseik így javarészt az optimalizálás örök ígéretére szorítkoztak.
Tartós hullám
Hogy mit is jelent a források hatékony felhasználása, azt először a Duna Televízió mutatta meg: tavaly október elején szivárgott ki, hogy belsősei hetedét-nyolcadát szélnek ereszti a társaság. Gazdasági szemlélet szerint van is min ritkítani: a most 580 körül ingadozó létszám jó harminccal magasabb annál, mint amekkorával Cselényi László elnök két éve átvette a céget.
Mert még 2005-ben volt ugyan egy nyolcvanasra tervezett, aztán közel százfősre sikeredett leépítés, ám a színlelt szerződések felszámolásával mintegy 180 embert kellett állományba venniük. A fogyókúra előző menetét ráadásul az lendítette meg, hogy sok nyugdíjra jogosult munkatárs választotta a nem egy esetben tetemes végkielégítéssel járó távozást. Számuk csökkenése azonban korlátozott mozgásteret ad a menedzsmentnek, amelyik most az idősebbek nyugdíjba vonulásának támogatására is bazíroz.
A Duna helyzetét jól mutatja, hogy műsorkészítési büdzséjüket tavaly nyolcadával, 2,8 milliárdra kellet kurtítaniuk, az idén pedig – miután nominálisan nem nő állami juttatásuk – az előző évinél 300 millióval kisebb, 8,7 milliárd forint körüli költségvetést terveznek. Nem csoda, ha egy időre lekerültek a napirendről olyan nagyberuházások, mint az elnök által megálmodott Kárpát-medencei szappanopera vagy az Unió néven indítani tervezett ifjúsági és oktatócsatorna.
Ezt inkább internetes honlapjuk letölthető kínálatának bővítésével váltanák ki, míg a tavaly tavasz óta működő Autonómia nevű adón gyakorlatilag megszűntek a saját gyártású műsorok, így itt kizárólag ismétlések és dokumentumfilmek futnak. Mindezt a két program eredetileg tervezett évi 1-1,2 milliárdos költségének töredékéből megvalósíthatja a társaság. „Nem akartuk karácsony előtt ünneprontóként bejelenteni, ki megy és ki marad” – magyarázta az egyik vezető, hogy miért várat magára a végleges lista. Mások szerint azonban január végén még korántsem volt végleges a lajstrom. Ezt mutatja, hogy noha már január elején írásban a munkatársak tudtára adták, „ki ne rendeljen nagyobb tétel irodaszert”, a dunás közvélekedés szerint legkorábban február elején értesítik azokat, akiknek tényleg útilaput kötnek a talpára. Ami biztos: legalább 36 embertől vesznek búcsút, hogy így csoportos legyen a létszámleépítés, amelyhez a közmédiumok általános gyakorlatához illeszkedve a Pénzügyminisztérium anyagi forrásaira is számítanak.
Újévi csomag
Nem bánt ennyire kesztyűs kézzel a leépítés bejelentésekor a Magyar Televízió, amely december 27-én tette közzé, hogy „198 dolgozójának munkaviszonya szűnhet meg 2007-ben”. A zömében „szellemi foglalkozásúakat” érintő lépés részleteiről azonnal megkezdődtek, és még január végén is tartottak az egyeztetések a menedzsment és az üzemi tanács között.
A vezetés szándékairól jelenleg csupán annyit tudni: további, hasonló mértékű csoportos leépítést nem terveznek az idén, noha az új székházba költözés e téren is Damoklesz kardjaként függ fejük felett. A Bojtár utcában a jelenlegi 1910 belsősnél jóval kevesebb, összesen 1200 munkatársnak lesz helye. Kérdés persze, hogy egyáltalán mikor költözhet az MTV. A kilencvenes évek vége óta húzódó székházkálváriában ugyanis az idő is a köztévé ellen dolgozik, hiszen nyártól – progresszív módon emelkedő – piaci alapú bérleti díjat szedhet tőlük az új tulajdonos.
Az itt is felfedezett nyugdíjjogosultak egyébként akár a leépítendő kvóta harmadát-felét is elvihetik, hiszen Holub Katalin szóvivő január közepi tájékoztatása szerint már vagy hatvanan jelezték, hogy érdeklődnek a konstrukció iránt. De hogy a fennmaradó helyeket kik „nyerik el”, ma még rejtély. Veszélyben leginkább azok az egykori külsősök érezhetik magukat, akiket a nyári szerződéslegalizálási rohamban felvett a cég: velük december 31-ig szóló kontraktust kötöttek, amelyet a legtöbb esetben nem hosszabbítottak meg, ám a szerencséseknek is csak három hónapot húzott rá az MTV. Holub Katalin egyelőre annyit árult el: a 198-as szám sincsen kőbe vésve; közlése szerint egy-egy munkatárs elbocsátásával évi ötmillió forint megtakarítást érhet el a „királyi” tévé, amely a tervek szerint az idén személyi kiadásokra 10,8, bérre 7,4 milliárdot fordít. Az első évben a végkielégítések miatt ez veszteséges ügylet – árnyalta a képet a szóvivő.
Ám ahogy a Dunánál, úgy az MTV-nél sincs még a nyilvánosság számára érzékelhető nyoma a leépítéssel párosuló jelentősebb átszervezésnek. A vezetés és az üzemi tanács tárgyalásaira hivatkozva a cég nem nyilatkozik arról sem, hogy mi lesz a regionális és a hírfőszerkesztőség már bejelentett összevonása után esetleg „párhuzamos kapacitásnak” talált munkatársak sorsa, ahogy arról sem, hány embert érinthet a dolog.
Szól a rádió
A Magyar Rádió – bő egy éven át húzódó választási procedúra után – tavaly augusztusban hivatalba lépett menedzsmentje azzal számolt: előbb elkészül az új struktúra, aztán ahhoz szabják a létszámot. Csakhogy fél év alatt még az első vállalást sem sikerült teljesíteni, ennek következtében az új év első napjaiban az elnök már meg is vált az október elején programigazgatónak a céghez vett Kakuk Györgytől. A nem hivatalos indoklás szerint az új struktúra kidolgozásának késedelme volt a válás oka, ám rádiósok azért megjegyzik: Kakuknak a szervezeti és működési szabályzat módosítása hiányában már a beígért sarzsi és az azzal járó eszközrendszer sem jutott ki. Programtanácsadóként „lebegett valahol a rendszerben” – fogalmazott egyikük.
Miközben a hírek szerint Such György évi legalább ötszázalékos létszámlefaragást vállalt elnöki pályázatában, úgy tűnik, nem várhatja be a struktúra elkészültét: az idei üzleti tervbe ugyanis hozzáértők szerint „nemigen fér bele” a mostani, 1400 körüli létszám bére, máshol pedig már nem tudnak spórolni. Noha a felső vezetésben a kiszivárgó hírek szerint lázas munka folyik, ma még nemhogy azt nem tudni, kinek kell mennie, de az sem, hány ember elbocsátásával számol a vezérkar. Pótlandó a lemaradást, az egyes adók programtervei gőzerővel készülnek, ám a Kossuth egyes munkatársai szerint – mint az egy január végi értekezleten számukra kiderült – a pár oldalas anyag csak vázlatosnak nevezhető.
Pedig tavaly augusztusban Such még arról beszélt, hogy 2008 már az átalakítások utáni első békeév lehet, az új műsorrend pedig legkésőbb 2007 második negyedében életbe léphet. Bennfentesek szerint még tavasszal be kellene jelentenie a menedzsmentnek a leépítéseket és azt, mi szól nemsokára a rádióból, ha azt akarja, hogy az év első felében elindulhasson az új programstruktúra.
