Üzleti tippek

Helyünk a román piacon

admin

2007. 02. 01. 00:00

A magyar cégek hagyományosan nem látnak túl a Kárpátok láncain, Románia pedig nem nyugatra, hanem délre és keletre orientálódik: az ottani cégek „másként gondolkodnak”.

Ha Románia EU-csatlakozásának a magyar piacra gyakorolt hatásáról beszélünk, mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a román cégek alapvető orientációja egészen más, mint amit a szűken vett Kelet-Közép-Európában, vagyis a cseh, lengyel, magyar és szlovák vállalatoknál megszokhattunk – hangsúlyozza Csontos László vezető tanácsadó, aki az elmúlt években több cégnek is dolgozott Budapesten és Bukarestben. Amíg nálunk, illetőleg a visegrádi országokban természetes a gazdasági szereplők Nyugat-Európához, azon belül is Németországhoz igazodása, ez Romániában korántsem kézenfekvő.

Szomszédunknál például a munkaerő-áramlásnak nagyon hangsúlyos célállomása Olaszország és Spanyolország. Ezekben az országokban már napjainkban is százezres nagyságrendben dolgoznak romániai munkavállalók. Ennek a déli orientációnak jórészt a nyelvi rokonság és az ebből adódó előnyök képezik az alapját.

A kereskedelmi kapcsolatok tekintetében a bukaresti és a Kárpátokon túli területek erőteljes görög és közel-keleti hatás alatt állnak. Ez a déli és keleti orientáció jórészt rejtve marad a magyar cégek előtt, amelyek sajátos – szintén a nyelvi rokonság okán Erdélyre fókuszált – rövidlátásuk miatt nem néznek szembe azzal, hogy a bukaresti körzet már Ceausescu idején is a leggyorsabban fejlődő régió volt, s máig fontos tőkevonzó terület.
A nagy szoftverfejlesztő cégek például ezerszámra foglalkoztatnak ott mérnököket. Ehhez képest az alacsonyan képzett erdélyi munkaerő magyarországi megjelenése nem feltétlen tükrözi a romániai trendet. Éppen a döntően nem nyugati irányultság miatt tartja valószínűtlennek a szakértő azt, hogy Románia EU-tagsága döntően megváltoztatná a magyarországi versenypozíciókat.

Tőkeerő kárpótlásból

A magyar cégek romániai versenyhelyzetét elemezve fontos körülmény, hogy ott épp a kkv-szektorban jellemző és jelentős a korábban az országból kiszorított német nemzetiségűek visszatérése. Ők részben a helyi kárpótlás bázisán, részben a németországi felhalmozásaikra alapozva indítanak romániai vállalkozásokat.

Jellemző, hogy a romániai kárpótlás gazdaságélénkítő hatása egészen másként jelentkezik, mint amit a magyar kárpótlási jegyeknél megtapasztalhattunk, odaát ugyanis kifejezetten materializált, tehát földben, ingatlanban jelentkező restitúció zajlott. Ennek következtében olyan kis- és középvállalkozói réteg jött létre, amely egyáltalán nem nevezhető tőkeszegénynek.

Igaz, ezt a versenyelőnyt jelentősen gyengíti, hogy Romániában elmaradott az ingatlanregisztráció, mivel az előző rendszerben nem is létezett egységes, országos nyilvántartás. A vállalkozások terjeszkedését, bővítését kifejezetten hátráltatja a szinte áttekinthetetlen ingatlanhelyzet. A tisztázatlan tulajdonviszonyok nyilvánvalóan akadályozzák az olyan korszerű finanszírozási technikák meghonosodását is, mint például a jelzáloghitelezés.

A jegybank túlhatalma

Versenyhátrányt jelent a romániai gazdasági szereplőknek az adatkörnyezet fejletlensége. A statisztikai szolgálat gyenge, a jelentési rendszer kiforratlan. Ráadásul egyelőre a piaci alapú adatbázisok is hiányoznak. Nagyon nehéz megállapítani egy helyi cégről, hogy milyen a fizetési hajlandósága, vagy hogy fenyegeti-e csődeljárás. Jellemző a román gazdaságra a körbetartozás és a fizetési sorban állás, de ennek mértéke, megfelelő statisztika hiányában, legfeljebb becsülhető.

Arról nem beszélve, hogy a nálunk megszokottnál elmaradottabb a romániai bankrendszer, amelyre rányomja bélyegét a jegybank túlhatalma. A központi bank ugyanis nemcsak a jegybanki funkciót látja el, hanem a mi PSZÁF-unk teendőit is, tehát egyben hatóság és felügyelet is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy nehézkes Romániában a hitelezés.

A Duna meg a tenger

Van azonban néhány olyan körülmény, amely egyértelmű versenyelőnyt jelent a román cégeknek. Ilyen például az ország hazánkénál hangsúlyosabb tagoltsága. Románia egyszerűen nem olyan „fejnehéz”, mint Magyarország. Magyarán Bukarest nem annyira megkerülhetetlen, mint Budapest, s ez azzal jár, hogy Romániának könnyebb lesz átvennie az európai értelemben vett régiós gondolkodást.

Az ország földrajzi elhelyezkedése, a tengerparti helyzet és a romániai Duna-szakasz közvetlen tengeri kapcsolata jelentős előny a nemzetközi piacok elérése szempontjából. A Konstanca–Bukarest-autópálya kész, emellett számos iparág használja szállításra a Dunát.

Különösen jól látható a különbség, ha összevetjük ezt a helyzetet azzal az évtizedes lemaradással, amit a jugoszláv válság a magyarországi Duna-szakasz hasznosításában okozott. Nem véletlen Magyarországon a közúti szállítás dominanciája és az, hogy az ezt szolgáló fejlesztések már makrogazdasági problémákat okoznak.

Végül: nem lehet eltekinteni attól a versenyelőnytől, amit Románia a nyelvi rokonság révén számos európai országban élvez. Ez utóbbit aligha ellensúlyozza az a parciális nyelvi előny, amit a magyar cégek a maguk hasznára fordíthatnak Erdélyben és a Partiumban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.