Üzleti tippek

Helyünk a román piacon

admin
admin

2007. 02. 01. 00:00

A magyar cégek hagyományosan nem látnak túl a Kárpátok láncain, Románia pedig nem nyugatra, hanem délre és keletre orientálódik: az ottani cégek „másként gondolkodnak”.

Ha Románia EU-csatlakozásának a magyar piacra gyakorolt hatásáról beszélünk, mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a román cégek alapvető orientációja egészen más, mint amit a szűken vett Kelet-Közép-Európában, vagyis a cseh, lengyel, magyar és szlovák vállalatoknál megszokhattunk – hangsúlyozza Csontos László vezető tanácsadó, aki az elmúlt években több cégnek is dolgozott Budapesten és Bukarestben. Amíg nálunk, illetőleg a visegrádi országokban természetes a gazdasági szereplők Nyugat-Európához, azon belül is Németországhoz igazodása, ez Romániában korántsem kézenfekvő.

Szomszédunknál például a munkaerő-áramlásnak nagyon hangsúlyos célállomása Olaszország és Spanyolország. Ezekben az országokban már napjainkban is százezres nagyságrendben dolgoznak romániai munkavállalók. Ennek a déli orientációnak jórészt a nyelvi rokonság és az ebből adódó előnyök képezik az alapját.

A kereskedelmi kapcsolatok tekintetében a bukaresti és a Kárpátokon túli területek erőteljes görög és közel-keleti hatás alatt állnak. Ez a déli és keleti orientáció jórészt rejtve marad a magyar cégek előtt, amelyek sajátos – szintén a nyelvi rokonság okán Erdélyre fókuszált – rövidlátásuk miatt nem néznek szembe azzal, hogy a bukaresti körzet már Ceausescu idején is a leggyorsabban fejlődő régió volt, s máig fontos tőkevonzó terület.
A nagy szoftverfejlesztő cégek például ezerszámra foglalkoztatnak ott mérnököket. Ehhez képest az alacsonyan képzett erdélyi munkaerő magyarországi megjelenése nem feltétlen tükrözi a romániai trendet. Éppen a döntően nem nyugati irányultság miatt tartja valószínűtlennek a szakértő azt, hogy Románia EU-tagsága döntően megváltoztatná a magyarországi versenypozíciókat.

Tőkeerő kárpótlásból

A magyar cégek romániai versenyhelyzetét elemezve fontos körülmény, hogy ott épp a kkv-szektorban jellemző és jelentős a korábban az országból kiszorított német nemzetiségűek visszatérése. Ők részben a helyi kárpótlás bázisán, részben a németországi felhalmozásaikra alapozva indítanak romániai vállalkozásokat.

Jellemző, hogy a romániai kárpótlás gazdaságélénkítő hatása egészen másként jelentkezik, mint amit a magyar kárpótlási jegyeknél megtapasztalhattunk, odaát ugyanis kifejezetten materializált, tehát földben, ingatlanban jelentkező restitúció zajlott. Ennek következtében olyan kis- és középvállalkozói réteg jött létre, amely egyáltalán nem nevezhető tőkeszegénynek.

Igaz, ezt a versenyelőnyt jelentősen gyengíti, hogy Romániában elmaradott az ingatlanregisztráció, mivel az előző rendszerben nem is létezett egységes, országos nyilvántartás. A vállalkozások terjeszkedését, bővítését kifejezetten hátráltatja a szinte áttekinthetetlen ingatlanhelyzet. A tisztázatlan tulajdonviszonyok nyilvánvalóan akadályozzák az olyan korszerű finanszírozási technikák meghonosodását is, mint például a jelzáloghitelezés.

A jegybank túlhatalma

Versenyhátrányt jelent a romániai gazdasági szereplőknek az adatkörnyezet fejletlensége. A statisztikai szolgálat gyenge, a jelentési rendszer kiforratlan. Ráadásul egyelőre a piaci alapú adatbázisok is hiányoznak. Nagyon nehéz megállapítani egy helyi cégről, hogy milyen a fizetési hajlandósága, vagy hogy fenyegeti-e csődeljárás. Jellemző a román gazdaságra a körbetartozás és a fizetési sorban állás, de ennek mértéke, megfelelő statisztika hiányában, legfeljebb becsülhető.

Arról nem beszélve, hogy a nálunk megszokottnál elmaradottabb a romániai bankrendszer, amelyre rányomja bélyegét a jegybank túlhatalma. A központi bank ugyanis nemcsak a jegybanki funkciót látja el, hanem a mi PSZÁF-unk teendőit is, tehát egyben hatóság és felügyelet is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy nehézkes Romániában a hitelezés.

A Duna meg a tenger

Van azonban néhány olyan körülmény, amely egyértelmű versenyelőnyt jelent a román cégeknek. Ilyen például az ország hazánkénál hangsúlyosabb tagoltsága. Románia egyszerűen nem olyan „fejnehéz”, mint Magyarország. Magyarán Bukarest nem annyira megkerülhetetlen, mint Budapest, s ez azzal jár, hogy Romániának könnyebb lesz átvennie az európai értelemben vett régiós gondolkodást.

Az ország földrajzi elhelyezkedése, a tengerparti helyzet és a romániai Duna-szakasz közvetlen tengeri kapcsolata jelentős előny a nemzetközi piacok elérése szempontjából. A Konstanca–Bukarest-autópálya kész, emellett számos iparág használja szállításra a Dunát.

Különösen jól látható a különbség, ha összevetjük ezt a helyzetet azzal az évtizedes lemaradással, amit a jugoszláv válság a magyarországi Duna-szakasz hasznosításában okozott. Nem véletlen Magyarországon a közúti szállítás dominanciája és az, hogy az ezt szolgáló fejlesztések már makrogazdasági problémákat okoznak.

Végül: nem lehet eltekinteni attól a versenyelőnytől, amit Románia a nyelvi rokonság révén számos európai országban élvez. Ez utóbbit aligha ellensúlyozza az a parciális nyelvi előny, amit a magyar cégek a maguk hasznára fordíthatnak Erdélyben és a Partiumban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.