Üzleti tippek

Bajnai: Lyukas zsákba nem öntünk pénzt

A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) hétfői ülésén megvitatja az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A fejlesztéspolitikai dokumentum azt határozza meg, hogy az ország mire fordítsa a 2007 és 2013 között felhasználható, csaknem nyolcezer milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési forrást.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki tanácstermében kezdődött ülésen Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondta, hogy eddig soha nem látott méretű egyeztetés folyik a fejlesztési tervről. Majd hozzátette, hogy a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, valamint a foglalkoztathatóság a legfontosabb szempont a kialakítás során.

A cél a fenntarthatóság

Szintén elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése és az egyének hozzáállásának javítása, hiszen a vállalkozások működésének elősegítéséhez ezek csupán előfeltételek. Az uniós forrásokból a fenntarthatóságot mind makro, mind környezeti szempontok alapján szükséges kezelni, a nem fenntartható folyamatokat pedig fenntarthatóvá kell változtatni, húzta alá Bajnai.

Az ország kohéziója az első lépcső a hatékony és sikeres Nemzeti Fejlesztési Terv II. felé. A cél nem a szétszakadás erősítése és a szigetszerű fejlődés, hanem az egységes, fenntartható fejlődés. „Lyukas zsákba nem öntünk pénzt” – summázta beszédét Bajnai.

Brüsszeli nyelven íródott a tervezet

Társadalmi megegyezésre van szükség, közölte Vizi E. Szilveszter akadémikus, a tanács társelnöke. Vizi hangsúlyozta, hogy a fejlesztési tervben végre megtalálható az állam/hatalom és az egyén felelőssége is, az elvárásoknak való megfelelés kérdése is.

Ami hiányzik a tervből, az a nemzeti tőke és a kis- és középvállalatok (kkv) szerepe, a határon túli magyarok, valamint az ország nemzetközi vonatkozása. Ezek pedig nagyon fontos és meghatározó tényezők a jövőre nézve, közölte az akadémikus.

A magyar innovációra és szürkeállományra kell épülnie az NFT II.-nek, illetve tartalmaznia kell egy olyan jövőképet (víziót). Ez jelenleg teljesen hiányzik az anyagból, és az elmúlt 60 év során sosem jelent meg az állami hatalom és a társadalom párbeszédében. Egy bátor jövőkép szükséges, hogy a jelenleg pesszimista társadalom megegyezésre jusson és higgyen a terv sikerében, mondta el az akadémikus. Majd hozzátette, a GDP évi 3 százalékos növekedését teszi lehetővé az uniós forrásokból származó keretösszeg.


Demján Sándor, a GSZT társelnökeként úgy vélekedett, hogy meg kell vizsgálni a büntetőjogi felelősség lehetőségét abban az esetben, ha a meghatározott hiány-túllépésre kerül.


Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság szereplőinek képviseletében elmondta: a nemzeti tőke, a kkv-k fejlesztését fontos szempontnak tartják. Hangsúlyt kell helyezni a munkaerő-piaci igényre épülő szakképzésre. A gazdaság szereplői fontosnak tartják a versenyképes adórendszert.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.