Üzleti tippek

A kiscégek lekörözik a nagyokat devizahitel-felvételben

admin
admin

2006. 05. 29. 15:08

A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya egy, a hazai kis- és középvállalati szektorban elvégzett kérdőíves felmérés eredményeit foglalja össze. A felmérés elsődleges célja az volt, hogy a hazai bankrendszer növekvő devizahitel-kihelyezésének kockázatosságáról az eddigieknél mélyebb információkkal szolgáljon, de ezzel összefüggésben, egy tágabb megközelítésben a kis- és középvállalati szektor árfolyamkitettségét is vizsgálja.

A külföldi devizában történő eladósodás motívuma lehet a kamatkülönbözet kihasználása, ennek ára azonban az árfolyamkockázat vállalása. Az eredmények rámutatnak, hogy számos cég pénzügyi pozícióját befolyásolná egy esetleges árfolyamváltozás, de csak kis részük tartja fontosnak ezt a kockázatot, és még kevesebben használnak természetes vagy mesterséges fedezési eszközöket e kockázat csökkentésére. Ezzel összhangban a devizában történő eladósodás motívumai közül a kamatkülönbözet kihasználását találtuk döntőnek a vállalatok többsége esetében.

Eladósodás és árfolyamkitettség

A devizahitelezés – ezen belül a vállalati devizahitelezés – struktúrája, gyors növekedése, feltételezhető mozgatórugói, a retail szereplők (háztartások és kkv-k) kockázati tudatosságának vélhető alacsony szintje, valamint a forint lehetséges volatilitásának mértéke miatt a devizában történő eladósodást rendszerkockázatot növelőnek tartjuk, derül ki a tanulmányból.

A vállalati szektor árfolyamkitettségének forrásai: a mérleg- és mérlegen kívüli tételek, a külkereskedelmi (export, import) tevékenység, külföldi beruházások, a devizában denominált szerződések és a jövőben várható követelések, kötelezettségek átértékelődhetnek, ennek függvényében megváltozhat a vállalati érték.

Előretörtek a devizahitelek

A teljes nem pénzügyi vállalati szektor belföldi devizahiteleinek aránya az összes belföldi hitelen belül folyamatosan emelkedik, jelenleg 50 százalék körüli. Ennél lényegesebb változás a hitelek denominációjának változása: a dollárhitelek háttérbe szorultak, miközben a svájci frankban denominált hitelek állománya erőteljes növekedésnek indult, az euróhitelek stagnálása mellett (lásd 8. ábra). Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalati szektorban a korábban is meglévő forint/euró árfolyamkockázat növekedése mellett forint svájci frank árfolyamkockázat, illetve euró/svájci frank keresztárfolyam-kockázat jelenhetett meg. A külkereskedelem denominációs szerkezete ugyanis nem tükrözi a devizahitelezés denominációs szerkezetét: 2003 végén az exportbevételek 85 százaléka volt euróban, 10 százaléka dollárban denominálva, a maradék 5 százalékon belül az angol font és a forint dominált, áll a felmérésben.

A kkv-szektor jellemzői

A kkv-k száma, nemzetgazdasági jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekedett. 2002-es adatok alapján ez a szektor foglalkoztatja a munkaerő 60 százalékát, miközben a GDP felét állítja elő. Ugyanakkor elsősorban belföldre termelnek, a belföldi gazdasági folyamatokra a nagyvállalatoknál jóval érzékenyebbek. Az exportárbevételből való részesedésük alacsony, és a vállalati méret növekvő függvénye. Éppen ezen okok miatt árfolyamkitettségük valószínűleg sokkal kevésbé ered az export-, mint az egyéb csatornákon való kitettségükből, vagyis az adósságuk, kiadásaik denominációjából, illetve a keresleti hatásokból.

A kkv-k súlyának emelkedésével párhuzamosan a hazai bankrendszer vállalati hitelezésében is a kkv-k felé fordulás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban. Ennek kínálati és keresleti okai is voltak (a hitelfelvétel kínálati okok miatti emelkedését általában kockázatosabbnak tekintjük, mint a keresletoldali emelkedést, amennyiben a kereslet növekedése mögött a termelékenység javulása, reálgazdasági fellendülés áll). A kínálati okok között a nagyvállalati hitelezés telítetté válása, a bankok növekedési kényszere jelenik meg, illetve a kkv-k jövedelmezőségének, vagy jövedelmezőségi kilátásainak javulása.

A profitabilitás javulása azonban vélhetően a jövedelmezőségi különbségek emelkedésével párhuzamosan ment végbe, erre utal az is, hogy a veszteséges vállalatok aránya a kkv-k körében nem csökkent. A hitelkereslet emelkedése ugyanakkor az állami és uniós támogatási programok mellett a likviditási helyzet romlása miatt következett be, és a kkv-k hazai bankrendszertől való függését valószínűleg növelte, olvasható a tanulmányban.

Óriási hitelállomány

A hazai bankrendszer kkv-knak nyújtott hitelállománya a fenti okok miatt folyamatosan növekedett az elmúlt években, jelenleg meghaladja a nagyvállalati hitelállományt. E folyamat pozitív hatása, hogy diverzifikáltabb portfoliót, mélyebb pénzügyi közvetítést tesz lehetővé, azonban a kkv-k nagyobb sérülékenysége miatt kockázatosabbnak tekinthető, mint a nagyvállalatok hitelezése. A devizahitelek aránya a kkv-k esetében is emelkedik, különösen az éven belüli finanszírozásban, ami a kkv-k alacsony mértékű export tevékenysége miatt szintén magasabb kockázatokkal járhat együtt.

A felmérés rámutatott arra, hogy az árfolyam elmozdulása két csatornán: a devizaadósságon keresztül közvetlenül, illetve az egyéb devizatételek révén közvetetten nem várt hatást gyakorolhat a hazai kkv-kra. A vállalatok nagy része ugyanis alulbecsli az árfolyamkitettségét, és semmilyen tudatos kockázatkezelési technikát nem alkalmaz. Különösen azok esetében igaz ez, akik belföld felé külföldi devizában adósodtak el. A vizsgálatok ugyanakkor megerősítették, hogy az árfolyam esetleges gyengülése összességében negatív hatással bírna a kkv szektorra. A bankrendszer hitelezési veszteségeinek emelkedése mellett ennek valószínűleg az aggregált hitelkereslet, illetve a devizahitel kereslet jelentős visszaesése lenne a következménye.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

cof
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.