Üzleti tippek

Negyedére csökkentenék a kkv-k vissza nem térítendő támogatásait

Piachelyettesítő modell helyett piacfejlesztőt javasol a GKM a kis- és középvállalkozások fejlesztésének most elkészült koncepciójában. Eszerint forrásfelhasználásban a vissza nem térítendő támogatások arányát a jelenlegi 71 százalékról 2013-ra 17,6 százalékra csökkentenék – írja a Világgazdaság.

Az előzetes számítások szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképességi program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki – derül ki a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének a Világgazdaság birtokába jutott koncepciójából. A szakmai szervezetek össztüze miatt nyár óta átdolgozás alatt álló, most elkészült változat is a piacfejlesztő modell mellett áll ki a másik, közvetlen vállalkozásfejlesztési eszköz, a piachelyettesítő modell helyett.

Az új stratégiában a szaktárca 2007–2013 között jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást. Ennek értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalékos súly helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya.

Ráadásul a hét év folyamán is folyamatosan csökkenő tendencia lenne jellemző, 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése megtöbbszöröződne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet kapó nem pénzügyi szolgáltatások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslata szerint a programelemek közötti átcsoportosítás fokozatosan valósulna meg, hogy az alkalmazkodáshoz kellő idő legyen.

A gazdasági tárca által javasolt piacfejlesztő modell a fejlesztési források piackonform allokációjára és a finanszírozáshoz szorosan kötődő tanácsadási tevékenységre épül, a nemzetközi gyakorlatban bevált hitelezési és tőkebefektetési pénzügyi instrumentumok alkalmazásával. A rendszer minden szereplője közvetlenül motivált lesz a legnagyobb jövedelemtermelési többlet elérésében, ez a források sokkal hatékonyabb felhasználását és lényegesen nagyobb vállalkozói kör elérését teszi majd lehetővé – állítja a dokumentum. A piacfejlesztő modell reformok megvalósítását feltételezi, de alkalmazásával a programok folytatására akkor is jó esély lenne, amikor a bevonható fejlesztési források csökkennek.

A szaktárca szerint a javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva hatékonyabban szolgálná a foglalkoztatás bővítését a kkv-körben, nagyobb mértékben járulna hozzá a területi különbségek kiegyenlítéséhez, és döntően az öngondoskodás koncepciójára épülne.

A koncepció készítőinek számításai szerint a felhasznált források arányának javasolt változása a pénzügyi szolgáltatásokhoz jutó vállalkozások számára évente a jelenlegi 4400-ról 30 500-ra nőne. A visszaforgatott fejlesztési források a mostani 82 milliárd forintról 2013-ban 300 milliárdra emelkednének. Az egységnyi forrással finanszírozott vállalkozások száma pedig 77-ről 678-ra.

A GKM-koncepció az általa javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva mellett kitér a piachelyettesítőre is. Ez a változat lényegében a jelenlegi gyakorlat folytatása az uniós források felhasználásával. Pénzügyi szempontból a közvetlen, vissza nem térítendő támogatásokra és az olcsó hitel- és tőkeforrások biztosítására épül. Szemben a piacfejlesztő változattal, amely a fejlesztési politika lényegi reformját feltételezi.

A négy érdekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) egyetért azzal, hogy az intézményrendszer átalakulásra szorul – mondta a GKM-koncepcióval kapcsolatban a Világgazdaságnak a KÉSZ szóvivőjeként Vadász György, az Okisz általános elnökhelyettese. Nem támogatják azonban, hogy az állam szerepe csökkenjen a kkv-szektor fejlesztésében, forrásbiztosításában és az EU-forrásoknak a szférához való telepítésében. Nagyobb szerepet szánnak az érdekképviseleteknek és a kamaráknak. Nem lenne jó, ha a közvetítő rendszert (például az alapítványokat) piacosítanák – fogalmazott.

A KÉSZ a jövő hétre a nagyon rossz környezetben lévő kkv-k helyzetét, jövedelemtermelő képességét javító feladatokra koncentráló csomagot készít és ad át a gazdasági tárcának.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.