Üzleti tippek

4 veszély, amelyre fel kell készülni az EU-csatlakozás előtt

A magyar kis-, és középvállalkozásoknak két év áll rendelkezésére ahhoz, hogy elsajátítsák az Európai Unióra kiterjedő piaci versenyben való helytállást és teljes egészében megfeleljenek az EU-jogszabályoknak.

1. VESZÉLY:


Piacvesztés
A jelölt országokban, így Magyarországon is az EU átlagánál magasabb a szolgáltató és a mezőgazdasági szektorok részesedése, az iparban pedig nagyobb a specializált, munkaintenzív ágazatok jelentősége, mint az unióban. Valamint számos területen lényeges lesz a különbség a technológiai színvonal fejlettsége között is. Mindezek következtében a jelenlegi tagországok vállalkozásai sok területen versenyelőnyben lehetnek, ami piacbővülést jelenthet számukra a magyar cégek rovására. A csatlakozás például azzal a következménnyel is jár majd, hogy a magyar állam által kiírt közbeszerzési pályázatokon ezentúl nemcsak hazai, hanem bármely unióbeli vállalkozás indulhat, és persze nyerhet majd. A magyar vállalkozóknak tehát az a nagy feladata, hogy a csatlakozásig hátralévő szűk idő alatt működését minél jobban hozzáigazítsa a piaci versenyfeltételekhez.

2. VESZÉLY:


Növekvő adminisztráció
Bár az EU-ban az adózás területén is alapelv, hogy harmonizálják az adókulcsokat és az adónemeket, mindeddig ez bizonyult az egyik legnehezebb feladatnak. A társasági adókulcs minden országban más és más. A forgalmi adó mértékét is minden ország maga határozza meg, a szabály csak annyi, hogy ennek általános mértéke nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb és a kedvezményes adókulcsok sem lehetnek 5 százaléknál alacsonyabbak.
Mindezek ellenére a belső piac kiteljesedésével, a határellenőrzések megszűntével az adóhatárok is megszűnnek. Ezt azt jelenti, hogy az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak számos adóigazgatási kötelezettségük van, amely minden bizonnyal növelni fogja a hazai vállalkozások adminisztratív terheit. Ilyen például a bejelentkezési és bejelentési kötelezettség, vagyis az adóköteles tevékenységet megkezdő vállalat köteles az adóhatóságnál közösségen belüli vásárlási tevékenységét bejelenteni. Így kell majd tenniük a már működő magyar vállalatoknak is. Továbbá valamennyi társaságnak, amely másik tagországba árut szállít, forgalmi adóazonosító számmal kell rendelkeznie, csak ebben az esetben tud az EU-n belül forgalmi adómentesen értékesíteni. Valamennyi adóalany köteles valamennyi közösségi értékesítéséről és beszerzéséről tételes nyilvántartást vezetni, adóazonosító szám szerint nyilvántartani valamennyi szállítójával és minden vevőjével megkötött ügyletet. Bár a hazai jogszabályok már itthon is régóta számlaadási kötelezettséget írnak elő, ezt a vállalkozások egy része ezt még mindig puhán kezeli. Az EU-ban viszont a számla kiállítását a közösségi szabályozás külön megkívánja és szigorúan ellenőrizteti.

3. VESZÉLY:


Szigorú felelősségi szabályok
Ahhoz, hogy egy vállalkozás áruját az európai belső piacon értékesíteni tudja, biztonságos termékkel kell rendelkeznie. Bizonyos termékek esetén az irányelvek értelmében CE-jelöléssel kell ellátni a terméket, vannak azonban olyan esetek is, amikor a CE-jelölés feltüntetése kifejezetten tiltott. A CE jelöléssel a termék előállítója vagy importőre azt igazolja, hogy a közösségen belül forgalomba hozott termék megfelel a rá vonatkozó biztonságossági irányelvek előírásainak. Kedvelt szóhasználattal ez a termék útlevele, ami számára a szabad mozgást biztosítja, e nélkül forgalomba hozni nem lehet. Az előállító feladata, hogy a megfelelés bizonyításához szükséges műszaki dokumentációt összeállítsa és azt egy külső minősítő szervezettel hitelesítse. A dokumentációbál például ki kell derülnie, hogy milyen kockázati elemei voltak a terméknek, azt hogyan küszöbölte ki. Ha pedig ez nem volt lehetséges, miként hívja fel a felhasználó figyelmét az egyes kockázatokra a terméket kísérő használati utasításban. A termékfelelősség azt jelenti, hogy a gyártónak az általa gyártott terméke minőségéért garanciát kell vállalnia, azaz, hogy az biztonságos, az emberi egészségre veszélytelen. Mindez azért is fontos, mert a forgalomba hozott termékek használata során okozott károkért a felelősség, illetve kártérítési kötelezettség a termelőt illetve a forgalomba hozót terheli és ezt az EU-ban keményen számon is kérik rajta.
A fogyasztókat ma még olykor csak lazán kezelő magyar vállalkozásoknak kemény dió azoknak az előírásoknak a betartása, amely ma 370 millió unióbeli fogyasztó érdekeit képviseli a gyenge minőségű, az egészségre káros, a nem biztonságos termékek, a megtévesztő reklámok, a félrevezető szerződések, vagy a hiányzó garanciák káros következményeitől. Hozzá kell továbbá ahhoz is szoknunk, hogy termékeinknek valamilyen szempontból uniformizáltaknak kell lenniük: az európai szabványok száma napjainkra tízezer felé közelít.

4. VESZÉLY:


Drága környezetvédelem
Nemcsak a fogyasztók, hanem a környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektet az EU. A környezetvédelem egyik sarokpontja a veszélyes hulladékok kezelése. A veszélyes hulladékok termelőinek csökkenteniük kell hulladékképződésüket és minél nagyobb arányban újra kell hasznosítaniuk. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy 2008-ig az újrahasznosítás mértékének 30 százalékosnak kell lennie. Ez elsősorban a már működő termékdíj-rendszer fejlesztésével, a gyártók felelősségének fokozottabbá tételével érhető el. A veszélyes hulladékot a kibocsátónak ártalmatlanítania kell, az ezzel kapcsolatos költségeket pedig neki kell megfizetnie.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.