Az Orbán-kormány gyakorlatilag felszámolta a magán-nyugdíjpénztári szektort az egyik első nagy intézkedésével, 2011 elején embereknek azért kellett hosszú sorba állniuk a hidegben, hogy bent maradhassanak a halálra ítélt magánnyugdíjpénztárakban és megtarthassák az évek óta felgyűlt megtakarításaikat, millióikat. Voltak kicsivel több mint százezren, akik beálltak a sorba és maradtak. Azóta felüknek a pénztára is bedobta a törölközőt, vagyis ez a közel 50 ezer ember is visszatért teljesen az állami nyugdíjbiztosítóhoz. De maradtak még 58 ezren, akik kitartanak és tagjai valamelyik ma is működő magánnyugdíjpénztárnak.
Most is. A Világgazdaság arról számol be, hogy
még mindig elég szép hozamot termelnek a nyugdíjpénztárak. A hat évvel ezelőtt nagyrészt államosított magánkasszákban maradt 58 ezer pénztártag többsége eddig az idén is elégedett lehet. A legnagyobb növekedési portfóliók hozama az első fél évben 4,6–5,1 százalék között volt, ez évesítve 9,4–10,4 százalékos hozamnak felel meg, ami eddig bőven reálhozamnak számít.
A növekedési portfóliók teljesítettek igazán szépen, vagyis azok, ahol részvényekbe fektet a pénztár, illetve annak tagja. Az önkéntes kasszáknál nagy a szórás a hozamokat illetően, de a legjobb eredményt ott is azok az alapok érték el, amelyek sok részvényt tartottak, írják. Részletek, az egyes pénztárak eredményei a Világgazdaság cikkében.