Egyelőre hullámzó képet mutat az idei forgalom az ingatlanpiacon, de így is az elmúlt évek egyik legerősebb félévét produkálta. A júniusi adás-vételek száma megközelítette a 13 ezret, de 12 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőtti rekordhónaptól. Az ezt megelőző június hónapokat azonban rendre felülmúlja az idei érték.
2017 első félévének összforgalmát a Duna House közel 75 ezerre becsülte, amely 5% elmaradás a tavalyi azonos időszaktól, ami azonban a válságot követő legerősebb félév volt. 2016. második féléve 68 ezer alatt maradt, így ahhoz képest az idei év 13 százalékos fejlődést jelent.
A 89 pontos februári, idei csúcsot követően trendszerűen esik a kereslet és a félév végére a 74-es szintre érkezett. Tavaly ugyanekkor, júniusban volt a mélypont 71 ponttal.
Nem bizonyult tartósnak az idei első negyedévben tapasztalt áresés, ugyanis az ingatlanos cég Országos Lakásár Indexe visszapattant a 117-es értékről és történeti csúcsra, 121 pontra emelkedett. A fogyasztói árindexszel deflált reálindex 93 százalékponton áll, vagyis ez az érték még nem érte el a válság előtti, 2008 éveleji szintet.
Az Országos Panel Index viszont reálértéken is a csúcson van és megérkezett a 100 pontos bázisértékre. Ugyanez a Tégla Indexről még nem mondható el, amely reálértéken 12 százalékponttal marad el a válság előtti szinttől. Mindkét index egyébként visszapattant az első negyedéves visszaesésből és (nominál szinten) 129, illetve 114 ponton áll.
A vidéki indexek többségében emelkedtek, amely alól a kelet-magyarországi tégla index a kivétel, amely a tavaly évvégi 122-es csúcsról 112-re, majd most 110-re esett. Ugyanitt a panel történeti csúcsponton, 127-en áll. Nyugaton a panel és a tégla lakások indexe is egyforma, 109 százalékpontra érkezett. Ez a tégla lakások esetében nagy ugrással történeti csúcsot jelent.
Budapesten megállíthatatlannak tűnik a panelek árának emelkedése. Szinte töretlenül menetel fölfelé az index már 3,5 éve és jelenleg 159 pontos csúcson áll, amely reálértéken is 123-as rekordot jelent. A fővárosi tégla index is rekordot döntött, 123-ról 128 százalékpontra emelkedett és reáláron is egy pontra megközelítette a bázisértéket.
Érezhető a drágulás
Az idei első félévben és az egy évvel ezelőttiben eladott ingatlanok paramétereit összehasonlítva is tetten érhető a drágulás. Budapesten 2016. első félévében például a vevők tizede vásárolt csak 600 ezer Ft/m2 ár fölött, idén az arányuk már 27%. Ugyanebben az ársávban Pesten 6 százalékról megduplázódott az arány. A fővárosban továbbra is a 40-60 m2 közötti ingatlanok a legkeresettebbek, a vevők 36 százaléka választott ilyen méretet. Vidéken is látható, hogy idén nagyobb szelet jutott a drágább ingatlanoknak, mint egy éve, még ha nem is ennyire látványosan. Itt a 300 ezer Ft fölötti négyzetméterárat tavaly a vevők 6 százaléka fizette meg, idén már 12%. Pest Megyében ugyanennek a sávnak az aránya 9-ről 17 százalékra nőtt.
Legek vidéken és a fővárosban
Vidéken, 2017 I. félévében Tolna megyében lehetett legalacsonyabb átlag fajlagos- és négyzetméter áron (131e Ft/m2) használt téglalakást vásárolni. Ugyanezt az ingatlan típust vidéken a legmagasabb átlag négyzetméter áron Győr-Moson-Sopron megyében vásárolták, itt 292 ezer forintot kértek négyzetméterenként.
Budapesten minden tekintetben a XXI. kerület volt a legolcsóbb (átlag 281eFt/m2) a használt téglalakások esetében, míg a legdrágábbnak az V. kerület bizonyult 787 ezres árával. További nyolc kerületben haladta meg a félmillió forintot az átlagos négyzetméterár.
Az ingatlanos cég adatai alapján a paneleknél vidéken az átlag fajlagos- és négyzetméterár ugyanúgy Tolna megyében volt legalacsonyabb, mint a tégla lakásoknál. Itt 124 ezer Ft/m2 áron lehetett panelhez jutni. Legmagasabb átlag négyzetméterár csakúgy, mint a használt tégla lakásoknál Győr-Moson-Sopron megyében volt. A 276 ezer forintos átlag négyzetméterár így is 50 ezerrel elmarad a teljes budapesti átlagtól.
A fővárosban a kevés II. kerületi panel volt a legdrágább, 565 ezer Ft/m2 árával. A nagyobb panelállományal bíró kerületek közül a XI.-ben 400 ezer fölé mentek az árak, de a XIII. és XIV. kerületekben is 370 ezer körüli volt az átlag.
Kicsi az alkuban a mozgástér
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az eredetileg meghirdetetthez képest az eladók átlag 3 százalékkal csökkentették az árat (néhány megyében ennél magasabb, 4 százalékkal), de a vevőknek további 9 százalékot sikerült lealkudni az árból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vevőknek csak átlag 4 százalékot sikerült alkudni az árból, és az eladók is csak 3 százalékkal csökkentették az általuk eredetileg kigondolt árat. Budapesten legkevésbé a III. kerületben alkudoztak, itt szinte alig (2%) változott az elsőre meghirdetett ár. Az I. kerületben azonban az eladók átlagosan 5 százalékkal kényszerültek csökkenteni az árakon, melyet további 6 százaléknyi alku követett.
