Micsoda képmutatás: az Orbán-kormány azzal indokolta az új közbeszerzési törvényt, hogy nagyobb átláthatóságot kell mutatnunk az Európai Unió felé, ám a valóságban az új törvény éppen a korrupciót és az átláthatatlanságot növeli – legalábbis a Korrupciókutató Központ Budapest jelentése szerint.
A kutatóintézet elemzői szerint, az új közbeszerzési törvény 25 lényegi ponton változott, ebből 11 esetben nem változott a korrupciós kockázat, további kilenc esetben nőtt a korrupció lehetősége és mindössze öt olyan szabályváltozást sikerült azonosítani, ahol csökkent a korrupció lehetősége.
Lássuk, hogyan könnyítette meg a lopást 2015-ben a kormány:
- a polgári törvénykönyvben módosították az összeférhetetlenséget: ha egy közjogi méltóság hozzátartozója nem lakik vele közös háztartásban, a hozzátartozó bármely közbeszerzésen elindulhat. (Korábban lakóhelytől függetlenül kizárták a közbeszerzésből a közjogi méltóság hozzátartozóját.)
- felemelték az értékhatárokat, hogy titokban tarthassák a közbeszerzéseket a nyilvánosság elől: szolgáltatásnál nettó 18 millió, építési beruházás esetében pedig nettó 100 millió forint alatt nem kell hirdetményben közzétenni a beszerzést
- csak három ajánlattevőnek kell megküldeni egy konkrét közbeszerzést megindító felhívást: a sokszereplős verseny automatikusan három ajánlatra korlátozódik, nem kell bajlódni a többiekkel
- rövidültek a határidők, hogy csak a kiválasztott haveri cégek tudjanak beadni pályázatot: míg korábban minimum 15 napot kellett adni az ajánlattétel idejére, az új törvény már nem szab minimumhatáridőt
- bevezettek egy kivételt: kampányszolgáltatásra nem kell közbeszerzést kiírni, függetlenül az értékétől. Az elemzés készítői szerint a kampányszolgáltatások vásárlása közvetítő szervezeteken keresztül bevett és ismert korrupciós gyakorlat Magyarországon, így a mostani változtatás tovább táplálja e korrupciós módszert
- egy határozattal meg lehet kerülni az egész közbeszerzést: értékhatár alatti beszerzés esetében egy 24,9 millió forintos laptop-vásárlásra nem kell közbeszerzést kiírni, akkor sem ha közpénzből valósul meg.
Kiemelik: a kormány nem készített előzetes hatástanulmányokat, nem folyatott konzultációkat a közbeszerzési piac szereplőivel, hanem próba-szerencse módszert követett egy vélt hatékonyságnövelés, a közbeszerzések felgyorsítása jegyében.
