A tetten ért gazdasági szereplők alkalmazottaik bejelentésének elmulasztásával megközelítőleg négymilliárd forint közteher befizetését próbálták elkerülni, a hatóság viszont ennek behajtása mellett négymilliárdos bírságot is kiszabott rájuk.
25 ezer vizsgálat a legutóbbi időkben
A tapasztalatok szerint a feketézést egyelőre nem lehetett kisöpörni az építőiparból, de gondok mutatkoznak a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, valamint a fuvarozás és a takarítóipar területén is – írja a Magyar Idők.
Az utóbbi időszakban évente mintegy 25 ezer ellenőrzést végzett el a szervezet, jogsértésre az esetek körülbelül húsz százalékában derült fény – mondta a Magyar Idők érdeklődésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Kis Péter András.
Az alkalmazott a legnagyobb vesztes
Az adószabályok megkerülésének több bevett módszere is van. Egyesek egyáltalán nem jelentik be alkalmazottaikat, mások késve adnak számot embereikről, megint mások pedig csak a ledolgozott idő egy részét tüntetik fel. Az sem ritka, hogy a foglalkoztató azt közli a hatósággal, hogy munkavállalóinak csak átmeneti, alkalmi jelleggel ad elfoglaltságot, holott a valóságban az érintettek nyolc órában dolgoznak.
A legnagyobb segítséget sokszor éppen azoknak a munkavállalóknak a közérdekű beadványai nyújtják, akiket nem jelentett be munkaadójuk. A feketefoglalkoztatás jelentős károkat okoz a közkasszának, és a versenyhátrányba kerülő legálisan működő más piaci szereplőknek is, de a legnagyobb vesztes az érintett alkalmazott, hiszen a bejelentés hiánya miatt nem részesülhetnek egészségügyi ellátásban, s a nyugdíjukkal is gond lehet.
