Adminisztrációcsökkentés jeligére a kormány még 2011-ben azt ígérte, lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy egyetlen átutalással teljesítsék a foglalkoztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségeiket. Ami nemcsak egyszerűsítés, hanem mellesleg csökkentheti a banki költségeket is. Ezt a vállalkozásbarát lépést főleg a kisebb piaci szereplők várták már nagyon régóta. Jelenleg egyébként 5 tételt kell utalni havonta a foglalkoztatással összefüggésben.
Egyszerűsítés két szépséghibával
2013 végétől nyílt lehetőség az eBEV rendszeren (= az elektronikus bevallás rendszere, amit 2004-ben vezettek be) belül az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) néven futó funkció használatára, amely az ügyfélkapun keresztül lehetséges. És tényleg egy tételben lehet vele utalni a fizetendőket a NAV felé.
A dolognak azonban két szépséghibája is van. Az egyik, hogy mindössze két bank, az FHB és az MKB ügyfelei használhatják. Más pénzintézetek ugyanis nem csatlakoztak a rendszerhez. A másik, hogy a könyvelők szerint annyira bonyolult az egyszerűnek ígért rendszer használata, hogy nem éri meg alkalmazni.
A bankok szerint OK a rendszer
Ennek ellenére a két csatlakozott banknál azt mondják, sokan használják már az EFER-t. A rendszert elsőként bevezető FHB-tól ugyan azt a választ kaptuk, hogy konkrét számot nem tudnak mondani, de hangsúlyozták, minden szegmensben egyértelműen növekszik a felhasználók száma, és az ügyfelek nyitottak az új módira.
Az MKB-tól pedig úgy jellemezték a helyzetet, hogy a szolgáltatás jelenleg kezdeti, felfutási szakaszban van: a felhasználó ügyfelek száma és az általuk EFER-en keresztül bonyolított utalási forgalom hónapról hónapra dinamikusan emelkedik. De hogy ez konkrétan mit jelent, arra ők sem tértek ki. Annyit írtak még, hogy már több milliárd forintot tesz ki havi szinten a forgalom. Azt is hozzátették, hogy a felhasználók között megtalálható számos kisvállalkozás ugyanúgy, mint közép- és nagyvállalatok.
Így (nem) működik
Kíváncsiak voltunk arra, egyáltalán hogyan működik az EFER-rendszer, ezért megkértük a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, Ruszin Zsolt adószakértőt, avasson be minket. A lényeg, hogy az ügyfélkapun keresztül a könyvelő létrehoz egy megbízási csomagot, abba beadja többek között a banki adatokat, fizetési határidőket, feltételeket, végül jóváhagyja, és kap egy azonosítót. Ezzel az azonosítóval lehet aztán egy tételben utalni. Az államkincstárba beérkező összeget pedig a rendszer beazonosítja, és adónemenként szétbontva továbbítja a NAV-nak a befizetés adatait. Ez így tényleg tök egyszerűnek tűnik.
Csakhogy Ruszin szerint a manuális, kézi kattintgatós rendszer könnyen elrontható művelettel teli felületet takar. És az eBEV-en futó jelenlegi EFER-funkció még annyit se ad magára, hogy az adózó törzsadataiból legalább a bankszámlaszámokat „megjegyezze”, inkább azt is könyvelő nyakába varrja, hogy minden egyes csomagnál kézzel kelljen újra beírnia. Ha pedig valami hiba van, az persze az ő felelőssége. Vagyis Ruszin szerint egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy egyszerűbb lenne az új rendszer.
S hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Az alelnök az MKOE-nél nem tud egyetlen olyan könyvelőről sem, aki alkalmazná a foglalkoztatás közterheinek befizetéséhez az EFER-funkciót.
A vállalkozások elenyésző része használja csak
A NAV-nak is tettünk fel kérdéseket, például hogy van-e információjuk arról, hány vállalkozás használja aktívan a rendszert, illetve a járulékok hány százaléka érkezik az EFER-en keresztül. Cikkünk megjelenése után érkezett a válaszuk.
Eszerint 2014-ben mindössze 230 ügyfél teljesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló fizetési kötelezettségét az EFER rendszeren keresztül. (Összevetésül: mintegy 500-600 ezer vállalkozás működik Magyarországon.)
A rendszeren keresztül teljesített befizetések teljes pénzforgalomhoz viszonyított aránya pedig – főként az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók alacsony száma miatt – mindösszesen 0,107 százalék – tudtuk meg az adóhatóságtól.
