2011-től csökken azoknak a tantárgyaknak a köre, amelyekből emelt szintű érettségit szerveznek. Az érettségi vizsgatárgyaknak csak egy meghatározott körét lehet majd figyelembe venni a felvételi eljárás során. Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, „mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít”.
Mint azt már az fn.hu korábban megírta: alapszinten továbbra is lehet olyan tantárgyakból is érettségizni, mint euritmia, élelmiszer-ipari alapismeretek, testnevelés horvát nyelven, az ikonfestés elmélete és gyakorlata. Ezen tárgyak azonban mindössze néhány vizsgázót érintenek.
Csökkennek a többletpontok
Az emelt szintű érettségi preferálása érdekében a többletpontok is megváltoznak. Az emelt szintű érettségi 40 többletpontja megmarad, a többi jogcímen azonban a jövőben kevesebb többletpontot lehet majd kapni. Például a nyelvvizsgáért járó pontokat is megkurtítják: a 2011 tavaszán érettségizők legfeljebb két nyelvvizsgáért zsebelhetnek be pontokat, ám darabonként tízzel kevesebbet. „B” típusúért a korábbi 35 helyett 28 pont adható, a „C” típusúért pedig 50 helyett 40.
A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek járó többletpontot pedig tízzel csökkentették (korábban 25+25 volt adható, 2011-ben viszont ez 20+20 pontra változik). A fogyatékossággal élők és a gyermeket nevelők is 10-10 ponttal kevesebbet „érdemelnek”, a jövőben mindkét csoport szintén 40 pluszpontot szerezhet.
Dux László, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár nyáron egy konferencián azt mondta: szeretnék elkerülni a „pontszámok inflálódását”. A véleménye szerint az a legfontosabb, hogy „milyen tudás és teljesítmény van az adott pontok mögött”. A nem a tudást, hanem a szociális hátteret premizáló többletpontrendszer „átstrukturálása folyamatban van” – adta hírül akkor az MTI. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) helyettes államtitkára elképzelhetőnek tartja, hogy a gyermeküket nevelő egyetemistákat, főiskolásokat „más módon is lehet segíteni, és nem feltétlenül csak a felvételinél adott pontokkal”.
A keretszámok még titkosak
Hoffmann Rózsa, a NEFMI oktatási államtitkára a tanévnyitóról tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a felsőoktatási államilag finanszírozott férőhelyek elosztását a nemzetgazdaság igényeihez igazítják az oktatás minőségének és a vidéki intézmények erősítésének egyidejű fenntartásával.
Bizonyos képzési területeken – amelyeken túlképzés van – 100-200 fős kontingensekkel lassanként csökken az államilag finanszírozott keretszám – közölte Dux László. Ezt azonban kellő óvatossággal kell kezelni, mert aki emiatt nem kerül be egy bölcsész szakra, az egyáltalán nem biztos, hogy elmegy mérnökképzésre vagy matematikusképzésre – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Az fn.hu megkereste a szaktárcát a keretszámok esetleges változása, átrendezése miatt. Azt a választ kaptuk, hogy a 2011-ben felvehető, államilag támogatott létszámok meghatározásáról szóló kormányelőterjesztés az e félévi jogalkotási tervben szerepel, amely tárcaegyeztetésen van. A sajtót csak azután tájékoztatják, miután megszületett a kormánydöntés. Ez várhatóan októberben lesz – jelezte Lauermann Anikó, a minisztérium oktatásért felelős államtitkárságának sajtóosztályától.
Távolabbi tervek
A következő évben felvételizőket még nem érinti, ám a most 11. osztályos diákokat már igen, hogy 2012-től 240 pont lesz a felsőoktatásba való bekerülés minimális ponthatára. Emellett ugyanettől az évtől a felsőoktatásba való bejutás új követelménye lesz egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi (hozott) pontokba.
A következő két évben még nem okoz változásokat, ám a jövőben központilag, a kormány fogja meghatározni, hogy a felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz mely tantárgyból kell emelt szintű vizsgát tenni. Az új szabályokat először a 2013/2014. évi felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni, ezért 2010. október 30-ig kiadják a listát – a kellő felkészülési idő biztosítása miatt. Az új rendeletben az fog szerepelni, hogy 2013-ban melyik felsőoktatási alapképzéshez, illetve egységes osztatlan képzéshez lesz köztelező az emelt szint.
A tanárképzés átalakítása – amely az oktatási államtitkárság egyik legfontosabb célja – érdekében „számos előkésztő munkacsoport munkaanyaga összegyűlt” – közölte Dux a nyári konferencián. Minden valószínűség szerint ezek egységes koncepcióvá érlelése után áll elő a minisztérium a terveikkel. Annyi azonban már bizonyosan tudható, hogy a tanárképzést is egységes, osztatlan képzéssé tennék – hasonlóan a jogászok és az orvosok oktatásához. „A felsőoktatásban megkezdjük az úgynevezett bolognai rendszer felülvizsgálatát, hiszen bebizonyosodott, hogy bizonyos területeken érdemes visszatérni az osztatlan képzési modellhez” – mondta Hoffmann Rózsa.
Az MRK elnöke a saját intézményében nyitja meg a tanévet
A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010/2011-es tanévét a Magyar Rektori Konferencia elnöke, egyben az intézmény rektora, Sándorné Dr. Kriszt Éva nyitja meg. Az eseményen részt vesz és beszédet mond továbbá Prof. Dr. Dux László, a NEFMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, Bába István, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Dr. Vonyó Tamás, a Groningeni Egyetem kutatója is.
