Munkakörtől függően a külföldi partnerrel együttműködő vagy külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál gyakori, hogy az állásinterjú egyes részei vagy akár a teljes interjú idegen nyelven, többnyire angolul folyik. A leggyakrabban előforduló helyzet a magyar nyelvű interjú közbeni átváltás, mely során rövid idő alatt – körülbelül 5-10 perc – felmérhető, hogy a jelölt milyen szinten képes lereagálni az angol nyelvű kérdéseket.
Feltornázott készségek
„A felkészülés a kiindulási nyelvi szinttől jelentősen függ, de aktív középfokú nyelvtudás megléte mellett két-három hét alatt jól fel lehet készülni akár a legváratlanabb interjúhelyzetekre és kérdésekre is” – árulta el Pozsgai Nikoletta, az English Professional Nyelv- és Karrierstúdió szakmai vezetője a FigyelőNetnek. Hozzátette, hogy a nyelvi hiányosságok pótlására, a készségek – beszédkészség, kommunikációs készség – fejlesztésére ennél jóval hosszabb idő szükséges a személyiség függvényében. De mindenképpen érdemes a témakörökön belül szókincset, kifejezéseket érdemes gyűjteni, kigondolni a lehetséges válaszokat, majd begyakorolni.
Telefonon puhatolóznak
A nyelvi szűrés nehezebb formája, amikor telefonon hívják fel a jelöltet és így tesztelik nyelvtudását. Leginkább a multinacionális cégek használják ezt a formát, első, puhatolózó szűrés céljából. Sokat lehet megtudni abból, hogy egy jelölt hogyan kommunikál telefonon keresztül, megfosztva a szabad gesztikuláció lehetőségétől. Az álláskeresőknél minden készségnek aktívan kell rendelkezésre állnia és ez a legfőbb ok, amiért feltétlenül érdemes begyakorolni.
„Telefonon keresztül a nyelvtudásból elsősorban a hallás utáni értés képessége és a kommunikációs készség mérhető. Ezen kívül felerősödnek a beszédhibák, a rossz kiejtés és hibás beidegződések” – mondta Pozsgai Nikoletta. „És itt nem finomíthatja a gyenge szereplést egy kedves mosoly vagy tekintet” – tette hozzá. Így a nyelvhasználat tudatosságának megfigyelésére, a nyelvi struktúrák és a beszélt nyelvre jellemző szófordulatok mérésére alkalmas elsősorban a telefonos interjú. Az önéletrajzi elemek ellenőrzésére, a szakmai tapasztalat szondázására szintén jól használható ez a típus.
Más, mint egy nyelvvizsga
A legfőbb különbség, hogy előbbiben lényegében bármit mondhatunk, ha nyelvileg helyes, pozitív megítélés alá esik. Az állásinterjún viszont a nyelvi igényesség mellett a tartalomnak is legalább olyan fontos szerepe van, hiszen önmagunk eladásáról van szó.
A témakörök tekintetében is van eltérés, illetve máshová esik a fókusz. Az állásinterjúkon a pozícióval, a munka világával és a jelölt személyiségével, szakmai múltjával, ambícióival kapcsolatban várhatunk inkább kérdéseket.
Gyakori hiányosságok
A beszédértés alapvetően gyengébb a magyarok körében, bár a fiatalabb generáció esetében ez már nem igaz. Előfordul még a gyengébb kiejtés, a tagolt, szakadozott beszéd, a szavak keresése és általában az idegen nyelvre történő fordítás. Ezek miatt lelassul a beszédük és összességében rosszabb benyomást tesznek az interjúztatóra. Sokakra jellemző, hogy félénkek és nem merik kifejezni magukat, gondolataikat még magyarul sem, ezért idegen nyelven még inkább blokkolnak. A könnyedség, szabatosság és nyitottság mind tanulható, fejleszthető képesség.
Sok pályázónak időre van szüksége, hogy megfogalmazza válaszát, ezalatt azonban beszélni kellene, hogy ne döcögjön a párbeszéd. Vannak azonban olyan szófordulatok, amivel lehet húzni az időt. Ezek segítségével időt nyerünk, ami felhasználható a mondanivaló átgondolására, szerkesztettségére és a szabatos megfogalmazás elősegítésére.
Időnyerés
Ha időt akarunk nyerni, néhány angol mondat jó szolgálatot tehet:
’Well, let me think for a second…’, ’Actually, I would reconsider my answer at this point…’,
’To my mind…’,
’In my opinion…’, ’To tell the truth…’,
’I’m afraid that’s a really complex issue…’,
’Before we would go on, I ’d like to emphasise a point…/ draw your attention to a fact…’
Nem érdemes bemagolni
„Bemagolni semmiképp sem ajánlanám a mondatokat, mert egyrészt nem természetes, másrészt gyorsan fel lehet ismerni a jól betanult egységeket. Ilyenkor az interjúztató egy-két keresztkérdéssel meg tudja állapítani, hogy a kidolgozott válaszokhoz képest hol is van az adott ember biztos nyelvi szintje” – mondta a vezető. Szerinte a bemagolt szövegek inkább visszatetszést keltenek, és hamar kiderül az igazság. A felkészülést inkább a kérdéskörök átgondolására, a lehetséges válaszok szókincskörére és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésére érdemes koncentrálni.
Tükör előtt vagy baráttal
„Minél többet gyakorolja valaki az interjúhelyzeteket, annál bátrabb és eredményesebb lehet éles helyzetekben. Viszont fontos, hogy a nagy gyakorlás közepette ne merevedjen bele az általa előre kigondolt válaszlehetőségekbe, igyekezzen megtartani a spontaneitását, mert erre a képességre lesz nagy szüksége a váratlan kérdések esetében.”
Pozsgai Nikoletta szerint érdemes észben tartani, hogy az interjúztatók fejlett emberismerettel rendelkeznek, sokat tapasztaltak és mindig képesek újabb és újabb kérdéseket feltenni, hogy ha azt tapasztalják, hogy valaki, úgymond nagyon jól megtanulta a leckéjét. Ezzel együtt hasznos, ha gyakorolunk, lehetőleg minél több személlyel, hogy a különböző látásmódokat megérthessük.
Sokat segíthet egy nyelvtanár is, de igazából csak az tud hathatós segítséget nyújtani, akinek az interjúztatásban is van gyakorlata és átlátja a munkaerő-kiválasztás folyamatát is. Az erre is szakosodott nyelviskolákban vannak hosszabb és rövidebb felkészítő programok is és mindegyiket lehet kombinálni karriertanácsadással, állásvadász technikákkal.
Pályázói szemmel
Gottdank Tibor informatikusként dolgozik, több idegen nyelvű – angol és német – állásinterjún részt vett a múltban. Angolul és németül is középfokú szinten beszél. „Nekem az idegen nyelvű állásinterjúk könnyebbek voltak, mint a nyelvvizsgák. Talán azért, mert nyelvvizsgán szinte minden köznapi téma szóba jöhet –olyan is, ami nem érdekel vagy a hétköznapi életemben ritkán kerül elő – míg állásinterjún főként a szakmáról, a szűkebben vett személyes érdeklődésről kérdeznek” – mondta el a FigyelőNetnek.
Teljesen angol nyelvű interjún csak akkor vett részt, amikor külföldi munkára jelentkezett. Mint elmondta, egy-egy állásinterjú előtt megfogalmazta magában a válaszokat, gondolatmeneteket rakott össze, átvette a szakszókincset, és megpróbált néhány töltelékkifejezést is memorizálni, hogy időt nyerjen egy-egy fogósabb kérdésnél.
„Az állásinterjú legnehezebb formájának a telefonos próbát tartom. Ekkor nem látod a kérdező arcát, a gesztikulációt, sokkal nehezebb megérteni a kérdéseket, nem látsz visszajelzést az elmondottakról, nagyon személytelen műfaj. Telefonon át sokkal tömörebben fogalmaz az ember, nem használ annyi töltelékkifejezést.” Gottdank Tibor hozzátette, ilyen telefonos próba volt, amikor angliai szoftverfejlesztői munkára jelentkezett. „Általában e-mailben egyeztetnek időpontot, majd a megadott mobilszámon telefonálnak. Nekem ennél az állásajánlatnál 3-szor 30 percig tartott a beszélgetés. Három terület képviselője kérdezett szakmai dolgokról – például programozástechnológiai kérdésekről – az önéletrajzomban leírtak alapján.”
A nyelvtudásáról elmondta: angolul és németül is ugyanazon a szinten áll, de informatikai állásinterjún németül sokkal nehezebben megy a válaszadás. „Talán azért, mert informatikában egyértelműen az angol az alapnyelv, míg a németeknek megvannak a saját szakszavaik. Ennek következetes használata nem könnyű.”
