Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója „A bankszektor kihívásai” címmel tartott előadást a Budapest Economic Forum nyitóelőadásaként.
Az előadásban, amelyet a Portfolio.hu szemlézett, dicsérte saját bankját, azt mondta, nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan ólomcipőben is kiválóan teljesítő OTP-be, és kritizálta a kormányt, amely folyamatosan beleavatkozik a bankok tevékenységébe.
Csányi többek között ezeket mondta:
- az elmúlt 10 évben az EU lemaradt növekedésben az USA-hoz képest, elsősorban az alacsonyabb termelékenység és a népesség eltérő növekedése miatt, a kormányzati intézkedések (pl. támogatott hitelek, babaváró hitel) Magyarországon sem tudták megfordítani a negatív demográfiai trendet,
- a technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa, számban, részesedésben és értékben is sokkal nagyobb arányt képviselnek az amerikai és ázsiai cégek,
- az elmúlt tíz évben az USA bankhitelei közel háromszor annyival nőttek, mint az eurózóna hitelei, 2014-2023 között az USA-ban 67%-kal, az eurózónában 24%-kal. Az európai GDP 6%-kal, 850 milliárd euróval lehetne magasabb ugyanolyan hitelnövekedés mellett.
- a magyar bankrendszer hitelnövekedésben közelíti a közép-kelet-európai szintet, de jövedelmezősége még az eurózóánál is alacsonyabb volt, a magyar bankrendszer tőkearányos megtérülése tavaly egyszeri tételek nélkül 10,7% lett volna,
- nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, ennek ellenére, a magyar bankszektor hitelállománya 2014 és 2023 között 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír 2,3-szorosára nőtt, a magyar bankszektor saját tőkéje 2,6-szorosára emelkedett,
- mindössze kétszer fordult elő az elmúlt évtizedben, hogy a magyar bankszektor az elvárt hozam fölött tudott teljesíteni,
- a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is,
- a legrosszabb az, hogy a legtöbbször egy adó bevezetésekor tett ígéret nem teljesül, a extraprofitadónak például idén már nem kellene léteznie,
- Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, hozzátéve, hogy régen pedig biztos volt összefüggés a kettő között.
